Tóth Bea Kettős tankönyvhasználat

A centralizált tankönyvellátás következményeként a kínálat leszűkült a nagy, sok kiadvánnyal rendelkező állami kiadókra és több kis egyházi, illetve magánkiadóra. Hivatalosan minden pedagógus a központi tankönyvekből tanít, de korántsem biztos, hogy az a gyerek hátitáskájában van vagy az iskola raktárában porosodik. Az, hogy a jelenlegi helyzetben melyik kívánatosabb, nézőpont kérdése. Van olyan tanár, aki inkább maga válik afféle „élő tankönyvvé”.

2013-tól, a magánterjesztőket kiszorítva, a tankönyvforgalmazási jogot egyedüliként a KELLO Nonprofit Kft. végzi, így a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket kizárólag a KELLO állami tankönyvellátótól rendelhetik meg az iskolák. Ez a cég végzi a beszállítást, a raktározást és az iskolai kiszállítást is. A tankönyvterjesztési piac monopolizálása kapcsán az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben állapította meg, hogy az állam megsértette a vállalkozások tulajdonjogait.

Korábban az állami tankönyvfejlesztést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) végezte, amelyet úgy „alakították át” a legnagyobb tankönyvkiadóvá, hogy beolvadt az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó is. Az OFI 2016-tól az Eszterházy Károly Egyetem rektorának irányítása alá került és egészen 2019-ig vitte a tankönyvfejlesztést és kiadást, amikor az Oktatási Hivatal (OH) vette át a feladatokat. Az OH még bizonytalanabb helyzetbe hozta a közepes méretű magánkiadókat azzal, hogy nem engedélyeztethették az új tankönyveiket és nem hosszabbíthatták meg a lejárt tankönyveik engedélyét. Míg ezzel a lépéssel a tankönyvjegyzékről több száz népszerű tankönyv került le, addig az egyházi kiadók a tankönyveik engedélyeztetését – az állami kiadókhoz hasonlóan – egyszerűsítették. Egyedül az idegen nyelvek oktatására szakosodott külföldi kiadók területén nem történt változás.

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) a KELLO-tól kért adatokból arra a következtetésre jutott, hogy míg a magánkiadók 2014-ben majd’ 3 millió 710 ezer tankönyvet forgalmaztak, addig 2021-ben – igaz, még nem dolgozták föl az összes adatot – a példányszám 2 millió alá csökkent. Ezzel szemben 2014-ben alig 850 ezer állami kísérleti és újgenerációs tankönyvet forgalmaztak, 2021-ben ez várhatóan meghaladja a 6 millió 630 ezret. 2021-ben megközelítőleg több mint 11 millió állami tankönyvet forgalmaztak, míg a magánkiadók könyveiből kevesebb mint kétmilliót. Az utóbbi minden bizonnyal több lehet, hiszen a TANOSZ-nak arra nincs rálátása, hogy az iskolák hány tankönyvet rendelnek be közvetlenül a kiadóktól. Azonban árulkodó, hogy a tankönyvkiadók még ebben az ellehetetlenítő közegben sem szűntek meg, helyette átalakították a profiljukat és feladatgyűjteményeket, felvételi előkészítő könyveket készítenek, de a kínálatukban megmaradtak a validált könyveik is. Emellett digitalizált tananyagtartalmaik és oktatási segédleteik is bőven akadnak, ami már nem mondható el az állami tankönyvellátásról. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a digitális oktatásnak nevezett időszakban az OH is kénytelen volt ezen kiadók digitalizált anyagait ajánlani. Sőt, az európai uniós források felhasználásával működő EFOP program (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) keretében megvalósuló digitális oktatási tanfolyamokon a pedagógusok a közkedvelt Mozaik tankönyveket használták.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!