Kettős tankönyvhasználat

Tóth Bea | 2021.10.12. 13:42

Olvasási idő kb. 14 perc

2013-tól, a magánterjesztőket kiszorítva, a tankönyvforgalmazási jogot egyedüliként a KELLO Nonprofit Kft. végzi, így a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket kizárólag a KELLO állami tankönyvellátótól rendelhetik meg az iskolák. Ez a cég végzi a beszállítást, a raktározást és az iskolai kiszállítást is. A tankönyvterjesztési piac monopolizálása kapcsán az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben állapította meg, hogy az állam megsértette a vállalkozások tulajdonjogait.

Korábban az állami tankönyvfejlesztést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) végezte, amelyet úgy „alakították át” a legnagyobb tankönyvkiadóvá, hogy beolvadt az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó is. Az OFI 2016-tól az Eszterházy Károly Egyetem rektorának irányítása alá került és egészen 2019-ig vitte a tankönyvfejlesztést és kiadást, amikor az Oktatási Hivatal (OH) vette át a feladatokat. Az OH még bizonytalanabb helyzetbe hozta a közepes méretű magánkiadókat azzal, hogy nem engedélyeztethették az új tankönyveiket és nem hosszabbíthatták meg a lejárt tankönyveik engedélyét. Míg ezzel a lépéssel a tankönyvjegyzékről több száz népszerű tankönyv került le, addig az egyházi kiadók a tankönyveik engedélyeztetését – az állami kiadókhoz hasonlóan – egyszerűsítették. Egyedül az idegen nyelvek oktatására szakosodott külföldi kiadók területén nem történt változás.

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) a KELLO-tól kért adatokból arra a következtetésre jutott, hogy míg a magánkiadók 2014-ben majd’ 3 millió 710 ezer tankönyvet forgalmaztak, addig 2021-ben – igaz, még nem dolgozták föl az összes adatot – a példányszám 2 millió alá csökkent. Ezzel szemben 2014-ben alig 850 ezer állami kísérleti és újgenerációs tankönyvet forgalmaztak, 2021-ben ez várhatóan meghaladja a 6 millió 630 ezret. 2021-ben megközelítőleg több mint 11 millió állami tankönyvet forgalmaztak, míg a magánkiadók könyveiből kevesebb mint kétmilliót. Az utóbbi minden bizonnyal több lehet, hiszen a TANOSZ-nak arra nincs rálátása, hogy az iskolák hány tankönyvet rendelnek be közvetlenül a kiadóktól. Azonban árulkodó, hogy a tankönyvkiadók még ebben az ellehetetlenítő közegben sem szűntek meg, helyette átalakították a profiljukat és feladatgyűjteményeket, felvételi előkészítő könyveket készítenek, de a kínálatukban megmaradtak a validált könyveik is. Emellett digitalizált tananyagtartalmaik és oktatási segédleteik is bőven akadnak, ami már nem mondható el az állami tankönyvellátásról. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a digitális oktatásnak nevezett időszakban az OH is kénytelen volt ezen kiadók digitalizált anyagait ajánlani. Sőt, az európai uniós források felhasználásával működő EFOP program (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) keretében megvalósuló digitális oktatási tanfolyamokon a pedagógusok a közkedvelt Mozaik tankönyveket használták.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.
Ez is érdekelheti még

Orbán Viktor történelmi bűne lenne az uniós pénzek elvesztése

Tóth Ákos

Kizárólag Orbán Viktor és az általa működtetett rendszer hibája az, ha Magyarország elesik akár egyetlen, neki járó eurótól is – mondja lapunknak Cseh Katalin, aki szerint van esély annak elérésére, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban érkezzenek közvetlen források Brüsszelből a településekhez, civil szervezetekhez. A Momentum EP-képviselőjével az ellenzék helyzetéről és a Momentum jövőjéről is beszélgettünk.

Elolvasom

Hogyan emeljük a benzinárat 33 százalékkal, politikai kockázat nélkül?

Vető Balázs

2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?

Elolvasom
Keresés