Parászka Boróka Románia vezető szerepre törekszik Közép-Kelet-Európában

Stabilitást ígért, koalíción belüli és kívüli feszültséget hozott a választások után az új román kormány. Az első száz nap után körültekintő diplomáciai helyezkedés jellemzi Florin Cîțu kabinetjének külpolitikáját, könyörtelen leszámolás és pozícióharc a belpolitikáját. Románia vezető szerepre törekszik Közép-Kelet-Európában.

Már a koalíciós tárgyalások alatt látni lehetett, hogy nehéz közös munkának néz elébe a jobbközép pártokból alakult új román kormány. Meglepő módon a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS pártszövetség (a Mentsétek Meg Romániát, illetve a Szabadság, Egység, Szolidaritás Párt szövetsége) és az RMDSZ koalícióján belül a legélesebb ellentétek a két román párt között jelentkeztek. A magyar érdekvédelmi szövetség pedig közöttük őrlődik úgy, hogy nehéz tárcákat osztottak rá.

A feszültség alapja az, hogy bár a tavalyi választásokat a jobbára városi, középosztálybeli fiatalok és középgenerációs értelmiségiek által támogatott USR-PLUS tematizálta, valódi, az egész országra kiterjedő érdekérvényesítő képességgel a PNL rendelkezik. A következő időszakban dől el az osztódással szaporodó jobbközép pártok sorsa, hatalomkoncentrációra lehet számítani, és arra, hogy a mostani partnerek egymás elől szipkázzák el a választókat. A választási eredmény a vidéki mozgósításon, a vidéki tagszervezeteken múlott, s így az vált a legnyilvánvalóbb kérdéssé, mennyire tudják a pártok „meghálálni” a mozgósítást tagszervezeteiknek. A tisztségek elosztása hamar elmérgesedett, miközben a jobbközép pártok választási ígérete volt, hogy egyszerűsítik az adminisztrációt, csökkentik az államapparátust, véget vetnek a „pozíciók osztogatásának”.

A PNL hónapok óta azzal vádolja az USR-t, hogy biztos szavazóbázis nélküli, instabil pártokként túl nagy hatáskört akarnak maguknak. Az USR-PLUS viszont a korábbi miniszterelnök, Ludovic Orban sikertelenségét kéri számon a nemzeti liberálisokon, és elutasítják az újabb hatalomkoncentrációt. Az RMDSZ ebben a helyzetben a vártnál több pozíciót, szaktárcát, államtitkári posztot kapott. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes lett, Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási tárcavezető, Cseke Attila kutatásért, fejlesztésért és digitalizálásért felelős miniszter, Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminiszter. Mindegyik minisztériumnál súlyos korrupciós botrányok voltak az elmúlt években, és egyik sem illetékes a kisebbségpolitika szempontjából fontos ügyekben. A jelek szerint a magyar szervezetre az ütköző szerepe hárul, éles konfliktusokra lehet számítani.

A legnagyobb kormányzati kihívás a válságkezelés volt az elmúlt hónapokban, s ennek láthatóan nagy erőfeszítésekkel igyekeztek megfelelni. Az oltáskampány december végén indult. A regisztrációs platform viszonylag gyorsan elérhetővé vált, bár az első hetekben a rendszer le-leállt. Az elérhető vakcina mennyiséget gyorsan, áttekinthetően elosztották, követhető volt az elosztás módja, időzítése. Nagyvonalúan határozták meg a kedvezményezettek körét is, bár februárra már élesedtek a konfliktusok az érdekvédelmi szervezetekkel. A februári részleges iskolanyitás alatt a pedagógus szakszervezetek tiltakozó akcióval érték el, hogy a pedagógusokat kiemelt kategóriaként kezeljék. Az önkormányzatokkal azonban nézeteltérés alakult ki. Elsősorban a fertőzöttségi arány megállapítása, a tesztelés kötelezővé tétele körül alakult ki vita, valamint arról, hogy milyen besorolást kapnak kockázati szempontból, s így milyen korlátozásokra kényszerülnek a különböző települések. Bár a transzparencia terén elég sok mindent megtett az egészségügyi minisztérium, március elején azért kiderült: mégis van „kettős könyvelés”, és jellemzően a belügyminisztérium alkalmazottai soron kívül kaphattak oltást.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!