Vagyonosodás állami segítséggel

Senki nem vizsgálja a 4iG gyarapodását

Tóth Ákos | 2022.09.14. 12:23

Olvasási idő kb. 13 perc

Mindaz, ami az elmúlt években a 4iG nevű céggel történt, az álomszerű gyarapodás és az állami vagyon magántulajdonba kerülése, tökéletesen leírja a NER alapműködését. Az egyszerű halandók által föl nem fogható nagyságú vagyon úgy kerül át a kiválasztott személyekhez, hogy az ügyletet a kormány nemzetstratégiainak minősíti, emiatt nem vonatoznak rá azok a szabályok, amelyek a közvagyon ellopását lennének hivatottak megakadályozni.

A Jelen már több esetben rávilágított arra, hogy a Mészáros Lőrinc korábbi bizalmasa, ugyanakkor Orbán Viktorral is közeli kapcsolatot ápoló Jászai Gellért által vezetett informatikai cég miként lett a hazai piac megkerülhetetlen szereplője. E folyamat lényegében akadálytalanul, ugyanakkor a magyar kormány messzemenő támogatásával zajlik, és bár sokszor úgy tűnik, hogy mindaz, ami történik, legalábbis súrolja a törvényesség határát – sokak szerint bőven meg is haladja azt –, a kormány mintha valamiféle mágikus köpenyt borítana rá, amellyel láthatatlanná teszi. Ez a mágikus köpeny a vitatott tranzakciók nemzetstratégiai jelentőségűvé tétele.

Miről is van szó? Nézzünk néhány fordulópontot: a 4iG 2020-tól folyamatosan nyeri el az állami informatikai közbeszerzéseket – az MFB 100, az MNB pedig úgy 85 milliárd forint értékben finanszírozza a vállalatot, kötvényjegyzéssel, s ehhez társulnak a milliárdos közbeszerzések –, egyes vélemények szerint a cég emberei gond nélkül bejárnak az állami hivatalokba, ebből pedig sokan sejteni vélik, hogy van rálátásuk, adott esetben pedig beleszólásuk egyes közbeszerzések áraiba is. A céget ilyen módon föltőkésítik.

Miután ez megtörtént, máig át nem látható módon és nem tudni, mennyiért, a 4iG megszerzi az állami Antenna Hungária stratégiai jelentőségű cégét, a Hungaro DigiTel Kft.-t. Nincs élő ember, aki meg tudná szakszerűen magyarázni, mi érdeke volt az államnak átadnia a komoly nyereséggel működő, stratégia feladatokat ellátó, műholdas adatszolgáltatással foglalkozó leánycégét.

Mindezek után a 4iG bejelenti a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, amelyért Jászai Gellért cége elvileg 232 milliárd forintot fizet. Csakhogy a Digi ekkor lényegében már nem ér lényegében semmit – a cég a rendelkezésre álló adatok szerint a csőd közelében tántorgott. Viszont a tranzakcióval a 4iG tőzsdei értéke több mint 400 milliárdra emelkedett, vagyis így már lehetővé vált, hogy egyesítsék az állami és a magántőkét, vagyis az Antenna Hungária (AH) a 4iG-be olvadjon.

Az év(tized) vagyonkimentése: Orbán bizalmi emberéhez kerülhet a teljes nemzeti távközlési infrastruktúra

Mindkét tranzakciót, a Digi Kft. megvásárlását és az AH-val való összeolvadást is, nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, vagyis mentesült a versenyhatósági eljárás alól. A Digi megvásárlását ellenőrizhetné például az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének feladatait ellátó, az MNB alatt működő piacfelügyelet. Arra a kérdésünkre, vizsgálták-e a Digi Kft. megvásárlását, az egyszerű nem vagy igen helyett egy meglehetősen dodonai választ kaptunk, lásd keretes írásunkat.

Mindezek után robbant a hír, hogy a 4iG egy az év végéig lezáruló tranzakcióval megvenné a Vodafone Magyarország Kft. 51 százalékos tulajdonrészét, míg a maradék 49-et a magyar állam vásárolná meg, s a tranzakció értéke összesen 715 milliárd forint, vagyis szinte kimondhatatlanul nagy összeg. Az ügyet természetesen – mit ad isten –, nemzetstratégiai jelentőségűvé akarják nyilvánítani, de lényegében lehetetlen bármit megtudni róla, mert a részleteket nem kommunikálják, holott a várható tranzakció ellentmondásokkal teli. Nem lehet tudni például, hogy miért épp ennyibe kerül a cég, amelytől a tulajdonosai piaci hírek szerint már jó ideje szabadulni akartak, miközben egyes mérvadó vélemények szerint ennek legfeljebb a harmadát, legfeljebb a felét éri. Nem lehet tudni, hogy milyen sztenderdek alapján vizsgálták meg a cég értékét, nem lehet tudni, hogy az állam vállal-e valamiféle kezességet a 4iG több száz milliárdos beruházására, nem lehet tudni, ki és milyen szempontrendszer alapján nyilvánít valamit nemzetstratégia jelentőségűnek, van-e ennek az eljárásnak valamiféle protokollja.

Kérdés az is, hogy valaha felelősségre vonható-e, például hűtlen kezelés miatt az az állami vezető, aki jóváhagyott egy olyan tranzakciót, amely utóbb közpénzek elherdálásának minősül, vagyis megáll-e a hűtlen kezelés vádja utólag például annak kapcsán, hogy az AH megszabadult a Hungaro DigiTel-től, vagy épp a Vodafone megvásárlása miatt.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ma Magyarországon bármi nemzetstratégiainak minősíthető, amire a kormány rámutat – ez olyan gumiszabály, amelynek örve alatt akár két magáncég tranzakciója – esetünkben a 4iG és a Digi közötti művelet – is versenyhivatali vizsgálat nélkül valósulhat meg. Ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet, hogy a piaci ár fogalma képlékeny, azt előzetesen nem lehet pontosan meghatározni, utólag pedig, még ha cinikusan hangzik is, lehet azt mondani, hogy annyit ért egy cég, amennyiért megvették. A helyzet azonban az ilyen, állami közreműködéssel zajló tranzakciók során annyival bonyolultabb, hogy a kormánynak minden további nélkül lehetnek nagyon is valós stratégiai megfontolásai. Adott esetben például az, hogy az állam mentőövet dob egy veszteségesen működő társaságnak, első ránézésre tűnhet olybá, hogy kidobja az ablakon az adófizetők pénzét, de létezhet olyan érvényes stratégiai megfontolása is, amely szerint így jelentős számú munkahelyet őriz meg. Kérdés persze az, hogy van-e a Vodafone esetleges állami résztulajdonlása mögött ilyen stratégiai cél, és nem arról van-e inkább szó – és Ligeti Miklós inkább ez irányú félelmeit osztotta meg lapunkkal –, hogy az állam bevásárolja magát jelentős összegekért, majd meglehetősen olcsón tovább adja a tulajdont, természetesen „haveri körbe”.

Akinek az az érzése, hogy mindez egyszer már megtörtént, nem téved. Csak emlékeztetőül, Orbán Viktor nemcsak a média jelentős részét álmodta magyar kézbe, hanem a bankrendszert is, s bő tíz év alatt több mint hatvan százalékra sikerült is föltornászni a nemzeti tulajdont. Először fokozatosan elkezdték szorítani a külföldi tulajdonú bankokat, például a banki különadóval, majd a végtörlesztés intézményével, a tranzakciós adóval, s – ahogy a szabadeuropa.hu kiváló cikke rá is mutat – 2014 júliusában „kapitulált” az addigra lényegében csődbe kerülő MKB Bank külföldi tulajdonosa, s eladta az intézményt az államnak. 2019-re aztán kiderült, hogy a pénzintézet több mint nyolcvan százalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc és Szíjj László, utóbbi a kevésbé közismert, ő a közbeszerzéseken hízó Duna Aszfalt tulajdonosa. 2015-ben az állam megvette a Budapest Bankot, s azt beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, ahol az államnak csak 30,3 százalékos tulajdoni hányada volt. A Magyar Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak. Vagyis a Budapest Bank is Mészáros Lőrinc érdekeltségei közelébe került, s ezzel – írja a szabadeuropa – egyenes út vezetett három nagy piaci szereplő összeolvadására.

Hadházy Ákos: Totális hatalmat akarnak

Arra, hogy létezhet-e bármiféle mögöttes stratégiai cél a Vodafone Magyarország fölvásárlása mögött, túl azon, hogy Orbán Viktor a távközlési szektor jelentős részét is magyar érdekeltségben szeretné tudni, nehéz választ adni, mindenesetre útmutatóul szolgálhat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre vonatkozó válasza a kormányinfón – ő csak üzleti megfontolásokat sejtetett, amikor a tranzakció értelmét firtatták, illetve  meglehetősen cinikusan hozzátette, hogy a Vodafone nyereségéből akár a pedagógusok béremelését is finanszírozni lehetne.

Mindezek után lapunk Gulyás Gergelyhez fordult válaszért a következő kérdésekkel:

  1. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette annak idején, hogy a 4iG Nyrt. megvásárolta a Digi Távközlési Kft.-t. Ez két magáncég tranzakciója. Milyen alapon határoz ilyen esetekben a kormány?
  2. Általában véve is, ki és milyen alapon terjeszti elő, hogy egy-egy ügy nemzetstratégiai jelentőségű legyen, van-e ennek az eljárásnak protokollja, ki hozza meg a legvégső döntést?
  3. Ha a kormány a Digi Kft. fölvásárlását ebbe a körbe sorolta, akkor vizsgálta-e a tranzakciót magát?
  4. Vizsgálta-e, hogy a Digi Kft.-nek mekkora volt az értéke a kérdéses időpontban.?
  5. Vizsgálta-e, hogy a 212 milliárd forintos vételár megfelel-e a cég értékének?
  6. Vizsgálta-e, hogy a 4iG nem csak a saját tőzsdei értékét akarta-e ilyen módon megnövelni?
  7. Meggyőződött-e a kormány arról, hogy a nemzetstratégiai fontosságúvá minősített tranzakció során megállapított vételárat ki is fizették?
  8. Van-e arra szakmai magyarázat, hogy az állami tulajdonban lévő Hungaro DigiTel nevű céget miért értékesítette a 4iG-nek az akkor többségi állami tulajdonban lévő Antenna Hungária, holott a cég valóban stratégiai fontosságú feladatokat látott el?
  9. A Vodafone megvétele néhány évvel ezelőtt – jóval e jelenlegi tranzakció ára alatt – már szóba került, de az állam végül elállt ettől a szándékától. Miért?
  10. A 4iG közleménye szerint „a tranzakció értéke (enterprise value) 715 milliárd forint, amely a céltársaság 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA 7,7-szeresét teszi ki”. A cég tavalyi mérlegéből ugyanakkor még egy 10 fölötti EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szorzó jött ki. Melyik számítás a valóságos?
  11. Ha a kormány elfogadja a 7,7-es szorzót valósnak, akkor hogyan nőhetett egy év alatt 93 milliárd forintra a magyar Vodafone EBITDA-ja a korábbi 64,9 milliárd forintról? Vizsgálta-e ennek valaki az okát?

A Miniszterelnökség helyett – érdemes megjegyezni, hogy példás gyorsasággal – a gazdaságfejlesztési tárca sajtóosztálya reagált kérdéseinkre, igaz, a választól okosabbak nem lettünk. Íme: „Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy ahogyan az a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. közötti megállapodással kapcsolatban megjelent közleményben is rögzítésre került, egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodásról van szó. A tárgyalások folyamatban vannak, jelenleg is tart a tranzakció előkészítése. Minden releváns információ a gazdaságfejlesztési miniszter közleményében megtalálható.”

Nos, a közlemény lényege a következő:Az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel négymillió lakossági és vállalati ügyfele számára”.

AZ MNB válasza

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos felügyelési tevékenysége keretében figyelemmel kíséri a nyilvános értékpapír-kibocsátók magatartását. Ennek során – komplex statisztikai modellek alkalmazásával is – monitoring tevékenységet végez, illetve adatot, nyilatkozatot kérhet a kibocsátóktól vagy más érintett féltől. A jegybank többek közt ellenőrzi, hogy a kibocsátók megfeleltek-e a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos előírásoknak és megfelelően jártak-e el az információ közzététele és kezelése kapcsán. Az MNB figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatok alakulását olyan szempontból is, hogy sérülhettek-e a − befolyásszerzéssel
összefüggésben keletkező − nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok. Az MNB a befektetők védelmében a hozzá érkező fogyasztói bejelentéseket, illetve hatósági jelzéseket is kivizsgálja, és az esetleges törvénysértések esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek megfelelően a jegybank mindenkor a
rendelkezésére álló adatok alapján dönt arról, hogy indokolt-e eljárást indítani az MNB törvény és a vonatkozó egyéb jogszabályok, uniós jogi normák rendelkezései alapján. Ha ilyen vizsgálat indulna, s az esetlegesen bármilyen jogszabálysértést állapítana meg a jegybank erre vonatkozó határozatát minden esetben – bárki számára elérhető módon – közzéteszi honlapján.”

Az MNB piacfelügyeleti hírei közt nincs szó a Digi megvásárlásáról.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés