A mai napon is többszáz iskolában tiltakoztak a diákok a közoktatás romló színvonala miatt és a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanáraik visszavételéért. Egy frissen nyilvánosságra hozott, munkaerőpiaci kutatási jelentés számokkal bizonyítja, hogy  mennyire megalapozottak a tiltakozások. A közoktatás rossz teljesítménye ugyanis számos munkapiaci mutatóban megmutatkozik.

Az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD PIAAC nevű kutatásához kapcsolódó magyar adatfelvétel eredményeit ismertették ma délelőtt a vizsgálatban résztevő közgazdászok, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet (Budapest Intézet) és a Tárki Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. (Tárki Tudok) közös szervezésében.

Az OECD PIAAC vizsgálata a felnőtt népesség készségeit méri fel azzal a céllal, hogy az elvégzett iskolai osztályok számánál jóval pontosabb és részletesebb képet adjon a lakosság tényleges képességeiről. A módszertant az OECD állítja össze, a lekérdezést Magyarországon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal megbízásából a KSH végezte.

Scharle Ágota, a Budapest Intézet közgazdásza elmondta, hogy a PIAAC kutatásban Magyarország 2017-2018-ban vett részt először. Az egységes módszertannal készülő nemzetközi felmérés azt vizsgálja, hogy a felnőttek milyen szövegértési, számolási és probléma megoldási készségekkel rendelkeznek (ez utóbbit digitális felületeken mérték). A PIAAC a munkapiaci kimenetekről is gyűjt adatokat: a kutatás nézi azt is, hogy a vizsgálatba bevont felnőttek hol dolgoznak, milyen munkát végeznek, mennyi bért keresnek. A magyar adatfelvételnek vanna sajátos, kiegészítő kérdései is. Készült egy reprezentatív minta a regisztrált munkanélküliekről, volt egy kérdés, amely az idegennyelv tudását firtatta, illetve a nemzeti kisebbségek – azaz a romák – helyzetéről is készült adatfelvétel.

Lannert Judit oktatáskutató, a Tárki Tudok munkatársa megvilágította, miért fontos arról tudni, hogy a felnőtt lakosság hogyan áll az alapkészségeket illetően. – Az automatizáció, robotizáció és a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg az eddigi megszokott életünket, ezért egészen másra és újra van szükség a humán erőforrás fejlesztése terén. A mi régiónkban a munkák 70 százalékát hamarosan kiváltják a gépek és a technológiai fejlesztések. Ezért különösen felértékelődnek a nem automatizálható készségek, azaz az innovációra való képesség és a kreativitás. Ezért nem mindegy, milyen állapotban van a humánerőforrás – fogalmazott, utalva arra, hogy csak stabil alapkészségekkel lehet a folyamatosan változó munkapiachoz alkalmazkodni, azaz az élethosszig tartó tanulásba bekapcsolódni.

Lannert Judit hangsúlyozta, hogy nem az az érdekes, hogy a fejlettebb országokhoz – például a skandináv államokhoz – képest hol állunk, hanem az, milyen tendenciák, struktúrák rajzolódnak ki a hozzánk hasonló fejlettséggel rendelkező régiós országokban.

És akkor álljanak itt a sokkoló adatok:

Magyarország – a csehekkel, osztrákokkal, szlovákokkal és a lengyelekkel összehasonlítva – a legrosszabb eredményeket érte el szövegértésben.

Egyedül akkor előzzük meg a lengyeleket, ha csak a középiskolai végzettségre szűrünk. Összességében elmondható: a magyar felnőtt népességen belül nagy a rosszul (legfeljebb kettes szinten) teljesítők aránya. A szövegértési képesség terén a legfeljebb általánost végzettetek 95 százaléka gyengén teljesít, de még a szakmunkás végzettségűek 80 százaléka és az érettségizettek közel harmada is gyenge olvasásban. Lannert Judit kiemelte azt a drámai eredményt is, hogy még a felsőfokú végzettségűek egynegyede sem tud egy bonyolultabb szöveget értelmezni.

Forrás: Lannert Judit prezentációja