Szabó Andrea: Illúzió a fiataloktól várni a megváltást

Szabó Brigitta | 2022.11.11. 07:45

Olvasási idő kb. 16 perc

Az oktatásban 2010-ben elindult egy központilag irányított, átideologizált, direkt politikai szocializáció. A Fidesz arra neveli a fiatalokat, hogy legyenek a hatalom irányába lojális állampolgárok. A lojális fiataloknak előrejutást és pozíciókat ígérnek, a nem lojálisokkal szemben viszont ellenségesen lépnek fel, ahogy az történt Nagy Blanka vagy Pankotai Lili esetében. Ugyan a politikai szocializációban a családi minta a meghatározó, de az iskolarendszer képes terelgetni azt. Szabó Andrea politológus szerint a magyar fiatalok többsége apolitikus, az utcán egy hangos kisebbség tüntet, amelytől a rezsim nem ijed meg.

A magyar fiatalok – a 15-29 éves korosztályról beszélünk – politikailag nem aktívak. Volt néhány ügy, a netadó, a rabszolgatörvény, a kockásinges megmozdulás, amikor úgy tűnt, aktivizálódnak, de a lendületük gyorsan alább hagyott. Mi történik most? A tüntetések, az élő láncok valami újat jelentenek?

Ha 1,7 millió fiatalból megmozdulnak úgy 20-50 ezren, az az egész fiatalság mobilizálódása szempontjából elhanyagolható. Az, hogy a budapesti gimnáziumok, szakgimnáziumok, az általános iskolák jelentős része kifejezi az utcán a szolidaritását, nagyon fontos, de ahogyan azt a korábbi mozgalmaknál is láthattuk, egy ekkora tömegnek a politika működésének egészére nincs érdemi hatása. Az sem érzékelhető, hogy a fiatalok szempontjából egy alapvetően új generáció hallatná a hangját, olyan, amely biztosan kormányellenes, s egyértelműen a kormányzattal szemben fogalmazza meg magát.

A 2022-es választások után Enyedi Zsoltékkal, a CEU-val együttműködve készítettünk egy kutatást, amelyből az tűnt ki, hogy minden második, 18 éven felüli, de még 30 évét be nem töltött fiatal a Fideszre szavazott. Ez azt jelenti, hogy nem történt alapvető generációs átalakulás. Annak vagyunk szemtanúi, hogy akik politizáltabbak lettek, azok élénkebben, erőteljesebben fejezik ki saját magukat. Hamis illúziót kerget, aki azt gondolja, hogy megváltozott a vizek folyása, mert ez nem így van. Évek óta újra és újra felhangosodik ez a hamis illúzió, sokan hiszik, hogy most jönnek a fiatalok és megmentenek bennünket.

Nekem összességében úgy tűnik, hogy a korábbiakhoz képest a fiatalok között is a fiatalabb korosztály lett aktívabb. Azt mondják, most még csak kiabálni tudunk, de a következő választáson már szavazni is fogunk, és akkor megmutatjuk az erőnket. Tévednek, ha azt hiszik, hogy a politikára ható befolyásuk lesz?

A kockásinges mozgalomhoz tényleg nagyon fiatalok csatlakoztak, s fejezték ki a szolidaritásukat a tanárok mellett. Felvették a kockás inget, körbefogták az iskolájukat, kint voltak az utcán, tüntettek. Vagy emlékezzünk arra az erős kiállásra, amikor idén februárban a nagy elitgimnáziumok egymás után felsorakozva mentek ki a Kossuth térre, hogy szóljanak a tanáraikért. Egyik hatását sem láttam a következő választási eredményben. Ami viszont fontos, ha megnézzük a különböző korosztályokat, hogy a legnagyobb arányú nem fideszes szavazat a 30 év alattiak körében volt. Ahogy onnan léptünk egyre feljebb a korosztályi létrán, egyre magasabb volt a Fidesz támogatottsága. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyan a társadalom egészéhez képest kisebb arányban, de vannak fiatal fideszes szavazók és nem azt, hogy a fiatalok eleve ellenzékiek lennének. Vannak, és szociodemográfiai szempontból éppen úgy megoszlanak, mint a felnőtt társadalom. Ahogy megyünk a vidéki kisebb települések felé, egyre nagyobb a Fidesz támogatottsága az ifjúságon belül, s ahogy jövünk Budapest felé, egyre kisebb.

Akkor ezek szerint az a sztereotípia, amely szerint a fiatalok apatikusak a politikával szemben, most sem dőlt meg?

Abszolút nem. A fiatalok többsége továbbra is apatikus a politikával szemben. A Friedrich-Ebert Alapítvány támogatásával tavaly, Bíró-Nagy Andrással készítettünk egy nagy nemzetközi összehasonlító kutatást, amelyben a V4-eket, illetve a balti államokat, összesen hét országot vizsgáltunk. A magyar fiatalok az utolsó előttiek voltak a politikai érdeklődés tekintetében, ami azt jelenti, hogy nem a visegrádiak, hanem a balti országok átlagaihoz közelítenek. Tehát nem látni, ahogy fergeteges tömegekben változnának meg a magyar fiatalok politikai attitűdjei.

Miért nem?

Mert a politikai érdeklődés egy olyan mélyen gyökerező politikai attitűd, amely nagyon nehezen változik. Ha egy társadalom beáll egy szinten, onnantól kezdve alig-alig lehet kimozdítani. De valójában azt sem látom, hogy a direkt politikai szocializációs folyamatok arra vinnék a fiatalokat, hogy legyenek aktívak.

Ismerek egy fiatalt, aki két évig volt diákelnök egy gimnáziumban, de aztán lemondott, ugyanis bármit kezdeményeztek a gyerekek, azt az iskolavezetés azonnal letörte, elutasította. A diákelnök úgy érezte, az iskola megalkuvásra, a fölötte állókkal szembeni alázatosságra kényszeríti. Ilyesmire gondol?

Igen, és ezt meg is írtuk Bognár Adrienn kolléganőmmel.

Mit láttak még?

Azt, hogy 1990-2010 között a magyarországi politikai szocializációs mechanizmusokat vegyes rendszerűnek lehetett mondani, érvényesültek bennük a Kádár-korszak jellegzetességei és a demokratikus jellegzetességek is. Emiatt két, nagyon karakteres megközelítés uralkodott. Az egyik az abszolút ideológia-semlegesség, futunk, szaladunk, nehogy véletlenül ránk süssék, hogy politizálunk. Ebben az időszakban az iskolarendszert egy nagyon erős apolitikusságra való nevelés jellemezte. A másik fő irány a totális konfliktuskerülés volt. És hogy lehet a leginkább elkerülni a konfliktust?

Hogy szóba sem kerül a politika.

Igen. Majd 2010-ben történt egy erőteljes váltás, amikor a Nemzeti Együttműködés Rendszerében elindult egy központilag irányított, átideologizált, direkt politikai szocializáció, nemcsak a médiában, de az iskolarendszeren belül is. Ez önmagában nem is lenne probléma, de a jellegzetessége már az. Az iskolarendszer az ideológia tagadásból egy bizonyos ideológia irányába kezdett mozogni, s felvállalta annak a konzervatív, jobboldali értékeit. Nézzük meg a tankönyvek választásában az úgynevezett rejtett tantervet. A példák, a rajzok, a képek is mutatják, hogy milyen ideológiája van az adott kormánynak, s hogy számára mit jelent a siker, mitől siker a siker, egyáltalán, hogyan kell látni a világot. Ezek mind arra utalnak, hogy 2010 óta a Fidesz nagyon tudatosan építi azt a fajta politikai szocializációt, hogy egy út van, és ez az út ideológia központú, a politikától továbbra is inkább távoltartó, de a hatalom irányába lojális állampolgárok nevelése.

Ezt olvashatja még a cikkben:

A családi minták vagy az iskola határozza meg a gyerekek politikai értékrendjét?

Mit ajánl a Fidesz a fiataloknak?

Mi változott meg a fiatal generációban?

Hogyan válhatnak a fiatalok politikailag aktívvá?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés