Szerbia: sok vakcina, kevés oltási hajlandóság  

Sarló és kalapács vagy csillagok és sávok? – a hidegháború éveinek dilemmáját a Nyugat-Balkánon újabb, de ehhez hasonló koronás kérdés feszítette az elmúlt hónapokban: vajon a nyugati vakcina vagy a kínai, illetve orosz oltóanyag lesz-e a politikailag kifizetődőbb döntés? A régió NATO-tagországai – Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia – először el is utasították a kínai és az orosz vakcinát, de miután nyugatról hiába vártak szállítmányt és a közvélemény nyomása is egyre csak nőtt, kénytelenek voltak változtatni az álláspontjukon.

Szerbia ezidő alatt beszerzett 2,62 millió adag Covid-19 elleni oltóanyagot, és megrendelt további 15 millió adagot – ennyi bőven elegendő arra, hogy azok, akik be szeretnék oltatni magukat, két alkalommal is felvehessenek két dózist. A néhai jugoszláv elnök, Tito hintapolitikáját Aleksandar Vučić államfő is sikerre vitte: a lakosság a kínai Sinopharm, az orosz Szputnyik V, a brit AstraZeneca, az amerikai Pfizer-BioNTech, illetve az egyelőre még csak elvi lehetőségként létező Moderna termékei közül választhat. Kínai oltóanyagot Európában elsőként ebben az országban használtak - elemzők úgy vélik, Szerbia a kínai kártya kijátszásával a tárgyalási pozícióját szerette volna erősíteni az Európai Unióval, miközben a Kínai Népköztársaságnak a négy uniós országgal határos Szerbia remek európai hídfőállás lehet. Kínából érkezett eddig a legtöbb, másfél millió adag oltóanyag, míg az oroszok közel 100 ezer adagot szállítottak.

A vakcinákból jutott a szomszédoknak is. Észak-Macedónia a Szerbiától kapott közel ötezer adag Pfizer-vakcinával kezdhette meg februárban a lakosság oltását, jelenleg további négyezer adagos Pfizer-szállítmányt vár, és egy 200 ezres Sinopharm-rendelésre is pecsét került. Utóbbi miatt magyarázkodni is kényszerült Zoran Zaev miniszterelnök. „Stratégiai partnereinkkel, a NATO-val és Washingtonnal is beszéltünk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a kínai vakcina beszerzése nem geopolitikai kérdés” - nyugtatgatta honfitársait. Pár nappal később Montenegróban is megkezdődött az oltás, az ország szintén Szerbiától kapott ajándékba kétezer adag orosz oltóanyagot. Ezt követően érkeztek csak meg a megrendelt kínai és orosz vakcinák az országba, és Szerbiából is jött még egy kétezres Szputnyik V-szállítmány.

Bosznia-Hercegovina tavaly szeptemberben szerződött le a COVAX-rendszerben több mint 150 ezer adag AstraZeneca és 23 ezer Pfizer-BioNtech vakcinára, de az első Pfizer-szállítmány csak március 23-ára várható. Az első oltóanyagokat, tízezer adag AstraZenecát március elején ez az ország is Szerbiától kapta ajándékba, és március 12-én további ötezer adag érkezett a szerb szomszédtól. A boszniai Szerb Köztársaságnak ezzel szemben – ahogy az illik – ötezer adag orosz vakcinát ajándékozott a nagy szerb testvér.

Bosznia-Hercegovinában csak a múlt szerdán kezdték meg az egészségügyi dolgozók beoltását. Szerbiában viszont már 625 ezer személy lett teljesen beoltva alig egy hónap alatt, és összesen csaknem 1 millió 750 ezer adag vakcina fogyott el – a 100 lakosra vetített adatok szerint európai viszonylatban Szerbia a második helyen áll átoltottság tekintetében. De miközben a világsajtó kalapot emel a tempó előtt, Szerbiában attól tartanak, hamarosan nem lesz kinek beadni a betárazott oltóanyagot. Több, mint egymillió ember vette fel eddig az első oltást, és egyelőre csupán 200 ezren várnak erre – ez azt jelenti, hogy az 5 és fél millió nagykorú személynek még a negyede sem jelezte elektronikus úton azon szándékát, hogy szeretné felvenni valamelyik vagy bármelyik oltást, vagy már fel is vette azt. Ha a helyzet nem változik, hamarosan Szerbia lehet az az ország, ahol a vakcinakínálat meghaladja a keresletet.

Bár ismét egyre több a fertőzött az országban, a kormány óvatos intézkedései miatt a lakosság valahogy nem érzi át a helyzet súlyosságát: az üzletek, az éttermek, a kávézók nyitva tartanak, és az élet többé-kevésbé normálisan működik. Hosszú idő után szigorításokat először csak az elmúlt két hétvégén alkalmaztak: csak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak nyithatnak ki. A kormány, tartva a lakosság elégedetlenségétől, a különféle legitim és illegitim érdekcsoportok haragjától, valamint az államkassza kongásától, az orvosok javaslata ellenére sem vezetett be ennél jóval szigorúbb intézkedéseket.

Pedig lenne honnan tapasztalatot meríteni: csaknem ötven évvel ezelőtt, amikor már mindenki azt hitte, hogy bolygónk teljesen leszámolt az emberiség történetének – a pestisbacilus mellett – valószínűleg a legtöbb áldozatot követelő fertőzésével, a feketehimlővel, az akkori Jugoszlávia örökre megtanulhatta, mint jelent egy súlyos járvány. 1972. február 21-én a mekkai zarándokútjáról épp csak hazatért albán nemzetiségű, koszovói illetőségű Ibrahim Hoti elment a đakovicai piacra, ahol találkozott Latif Mumdžić tanítóval. A férfi néhány nap múlva belázasodott, erős fájdalmak gyötörték, majd március 10-én a belgrádi sebészeti klinikán elhunyt. Latif Mumdžić volt az első áldozata az utolsó európai feketehimlő-járványnak, amelyre Jugoszlávia villámgyorsan reagált: szigorú intézkedésekkel és tömeges oltással pár hét alatt legyűrte a fertőzést. A lakosság fegyelmezett volt, és hitt az egészségügyi rendszerben, az orvosokban és a politikusokban is.

Ma se fegyelmezettség, se bizalom nincs, ezért csupán Szerbiában százszor több a fertőzés következtében elhunytak száma, mint ahányan 1972-ben egész Jugoszlávia területén belehaltak a feketehimlőbe. Akkor mindössze 10 nap alatt 18 millió ember kapott védőoltást, és 50 alatt maradt a halálos áldozatok száma. Szerbiában ma több mint 503 ezer a fertőzöttek és 4644 a halottak száma, a halálozási arány 0,92 százalék. A valós szám azonban ennél jóval több is lehet.

Négymillió Szputnyik V koronavírus elleni védőoltás – ez a hatalmas mennyiség nem érkezik, hanem hamarosan a szerbiai Torlak Intézetből indul el külföldre. Szerbia és orosz partnere ugyanis március végéig aláírja azt a megállapodást, amely szerint május 20-ig megkezdődik a Szputnyik V koronavírus elleni védőoltás szerbiai előállítása. Egyelőre ugyan csak töltik, csomagolják és forgalmazzák majd itt a szert, de hamarosan Szerbia lesz az első ország Európában, amely gyártani is fogja az orosz vakcinát.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.