Tóth Ákos Szorongató vírus – A megélhetés kérdése vált az egyik fő problémává

A koronavírus-válság alapvetően rendezte át Magyarország úgynevezett problématérképét – ez derül ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásából, amely néhány igencsak meglepő állítást tartalmaz – ezek egyike például az, hogy az öt legfontosabb probléma a megélhetési nehézségekkel és a gazdasági helyzettel kapcsolatos. Ezeket ráadásul a fideszes szavazók is ugyanolyan súlyúnak érzik, mint az ellenzékiek és a választásukban bizonytalanok.

Talán nem véletlen, hogy Spiró György a legsikeresebb magyar írók közül való, hiszen mintha rátapintott volna az úgynevezett „néplélekre”, amikor a Jelennnek adott interjúban azt mondta, hogy ő csak rövid távon pesszimista. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásából kiderül ugyanis, hogy a magyarok jelentős többsége ezzel így van: hosszú távon inkább optimisták, de ami a rövid távot illeti… Nos, a kutatás ebből a szempontból nem sok jóval kecsegtet.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az elmúlt egy-másfél év lényegében mindent fölülírt, amit eddig szorongásról, esetleges bizonytalanságról gondoltunk, mint ahogy az úgynevezett „problématérkép” is megváltozott – a koronavírus-járvány alapvetően rendezte át nemcsak az életünket, hanem azt a felfogást is, amellyel a világ felé fordulunk. A vírus megváltoztatta félelmeinket, bizonyos szempontból rámutatott arra, hogy mik a valóban fontos dolgok a világban, mit szeretnénk óvni. A kutatók ennek vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a leginkább elterjedt személyes félelem a magyar társadalomban az, hogy a szeretteinknek baja esik – ez a válaszadók közel kétharmadának, vagyis 63 százalékuknak kimondottan erős érzelme. Ezzel szorosan összefügg, hogy a második a sorban a komolyabb megbetegedéstől való félelem, még pontosabban a komolyabb megbetegedéstől, valamint a kórházba kerüléstől való rettegés, ötven százalékkal, ami jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy mennyire bíznak az emberek a magyar egészségügyi ellátás színvonalában. A személyes félelmek között a harmadik helyen a kiszolgáltatottságtól való félelem áll, a megkérdezettek 48 százaléka tart ettől, s ehhez kapcsolódik a sorrendben negyedik félelemfaktor is, 47 százalékkal, jelesül az amiatti aggodalom, hogy valaki az anyagi bizonytalanság miatt nem fogja tudni befizetni a számláit. Jellemzően tehát a négy leggyakoribb félelemok a lehető legszorosabban összefügg a koronavírus-járvánnyal, és arra is rámutat, még ha ilyen közvetlen összefüggésre nem is kérdeztek rá a kutatók, hogy az emberek mennyire érzik magukat biztonságban, miközben a kormány váltig állítja, hogy az egészségügyi és a gazdasági válságkezelése mintaértékű volt.

Szinte nyilvánvaló, hogy a megbetegedéstől való félelem leginkább a 60 év feletti korosztályban jellemző (68 százalék), a középső korosztályokban 40 és 50 százalék közé esik, míg a fiatalabbak, a 30 év alattiak körében már „csak” 37 százalék ez az arány.

A kutatásból az is világosan kiderül, hogy a járvány átrajzolta ugyan, de meg nem szüntette a már „hagyományosnak” tekinthető félelmeket: a felgyorsuló világtól a válaszadók 39 százaléka tart, a bevándorlástól 31 százalékuk – ez azért is érdekes, mert a legutóbbi uniós csúcsról szóló videóbeszámolójában, holott a migráció nem volt a találkozó témája, Orbán Viktor miniszterelnök újra hosszasan beszélt a bevándorlás veszélyeiről, vagyis nem kizárt, hogy a kormány ismét föl akarja izzítani ezt a témát –, míg az eladósodástól 30 százalékuk. A válaszadók közel negyede számára okoz szorongást az, hogy kivándorol valamely családtagja, illetve az, hogy erőszakos támadás áldozatává válik (24 százalék-24 százalék). A lista végén a hajléktalanná válástól való félelem, a párkapcsolat felbomlása vagy sikertelen párkeresés, illetve az iskolai vagy munkahelyi diszkrimináció áll (18 százalék-19 százalék.)

A kutatás megerősíti Patkós Veronika és Farkas Eszter, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak korábbi felmérését is, amelyről lapunk legutóbbi számában közöltünk cikket: e szerint a kormánypárti szavazók általában véve is boldogabban élik meg az életüket, mint a bizonytalanok vagy kiváltképp a vesztes oldal szavazói. A Policy Solution és a Friedrich-Ebert-Stiftung anyaga szerint ugyanis az ellenzéki, a bizonytalan és a fiatalabb szavazók körében jóval erősebbek az anyagi félelmek. A kormánypártiak csupán 37 százalékának volt olyan aggodalma, hogy nem tudja majd kifizetni a számláit, az ellenzéki és bizonytalan válaszadók több mint felére volt ugyanez elmondható (53 százalék és 50 százalék). Az életkori bontás azt mutatja, hogy leginkább a 40 év alatti korcsoportok számára aggasztó az anyagi bizonytalanság veszélye (50 százalék-51 százalék), de a középkorúak csoportjai ettől alig maradnak el – 45 és 48 százalékuknak ez komoly félelme –, míg a nyugdíj, úgy tűnik, viszonylagos biztonságérzetet ad, de valóban csak viszonylagosat: a 60 év felettiekre a legkevésbé jellemző ez a félelemtípus, de még így is jelentős, hiszen körükben is 43 százalékos.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!