Az esemény
A közelmúltban ünnepelték az úgynevezett Xinhai forradalom, a kínai császárság bukásának és a köztársaság létrejöttének 110. évfordulóját. Mind a Kínai Népköztársaságban, mind Tajvanon megünnepelték a jeles napot. Ez alkalmat adott a vezetőknek, hogy kifejtsék álláspontjukat az egyébként ettől függetlenül is forrósodó tajvani kérdésben. Xi Jinping kínai államfő arról beszélt, hogy szerinte „a Tajvan-ügy egy gyenge és kaotikus nemzet eredménye volt, s a nemzeti megújhodással biztosan megoldódik”. Tsai Ing-wen tajvani elnök pedig azt mondta, hogy Tajvannak „ellent kell állnia a bekebelezésnek és a szuverenitásunkba való beavatkozásnak”, s a Kínai Köztársaság (ez Tajvan) „jövőjét a tajvani nép akarata szerint kell eldönteni”. Ezt megelőzően a kínai légierő napokon keresztül berepült a tajvani légvédelmi azonosítási zónába, korábban nem látott mennyiségű géppel. A térségben több kisebb-nagyobb hadgyakorlat zajlott, erős amerikai részvétellel. Egy brit hadihajó végighajózott a Tajvant a kínai szárazföldtől elválasztó szoroson.
A tét
A Kínai Népköztársaság stratégiai helyzetét meghatározó kockázatok sorában az első helyen áll a tajvani kérdés. A másik, a tajvani oldalról nézve pedig lényegében a kizárólagos kockázatról beszélhetünk: Tajvan mint önálló entitás léte a tét. Eggyel szélesebb összefüggésben viszont az amerikai-kínai viszony, s így a nemzetközi közösség állapota a tét, lévén az Egyesült Államok biztonsági garanciát vállalt Tajvan kapcsán. Bár a kínai elnök a békés eszközökkel való egyesítésről beszélt, a kínai lapok sorozatban szólaltatnak meg olyan szakértőket, akik nem zárják ki, hogy fegyveres erőt használjanak. A probléma ugyan 72 éve létezik, s a körülötte lévő feszültség számos esetben jutott már az elviselhetőség határáig, a felek mindeddig sikeresen visszafogták magukat. Ugyanakkor a helyzet annyira érzékeny, hogy adott esetben akár véletlenszerűen kirobbanó háború okaként is szolgálhat.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
