A tanárképzés kudarca: az utolsó hallgató majd lekapcsolja a villanyt
Olvasási idő kb. 7 perc

Idén alig pár tucat fiatal jelentkezett a fizikatanár képzésre. Kémiatanárnak sem jelentkeztek többen. A tantestületek lassan kiürülnek, a tanári pályát elhagyó vagy nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére nem érkezik utánpótlás. A kormány ugyan megtilthatja a pedagógusoknak a sztrájkot, de azt nem tudja megtiltani, hogy a pályaválasztó diákok a tanárképzés helyett jól fizető szakmát válasszanak maguknak. Pont ez történik.
A közelmúltban a Válasz Online egy podcast-beszélgetést tett közzé Szakmány Csaba kémia- és fizikaszakos tanárral, valamint Weiszburg Tamás professzorral, amelyből kiderült: megesik, hogy egy kémiatanár jut három településre, a hiányzó pedagógusokat pedig bölcsészek és testnevelés szakosok helyettesítik. A tanárnak jelentkezők 25-50 százaléka lemorzsolódik, ami – ha a mostani 28 és 30 jelentkezőt vesszük alapul – nem ad okot túl sok bizakodásra. Kiváltképp annak tükrében, hogy mindez hosszú távon kihatással van a gyógyszer- és a vegyipar jövőjére is, márpedig ezek nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatnak minősülnek.
A számok azért is érdekesek, mert a természettudományos képzésre az Európai Unió támogatást is nyújtott. 2014-ben indult el az úgynevezett Öveges-program, amelynek célkitűzése épp e tudományok oktatásának fejlesztése volt. Összesen 53,3 millió euró támogatást kapott e célra Magyarország – azt azonban Hadházy Ákos föltáró tevékenységéből tudjuk, hogy a pénz jelentős része nem a kívánt célokra hasznosult. 2015-ben az Európai Bizottság ellenőrizte is a programot és a szabálytalanságok láttán leállította a kifizetéseket. 2016-ban aztán a projekt ismét elindult, de ezt sem úsztuk meg visszafizetési kötelezettség nélkül.
Az Átlátszó egy brüsszeli forrása idén februárban azt közölte, hogy a magyar kormánynak 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie, ami a jelenlegi árfolyamon számolva 3 milliárd forintnyi büntetés. Az ügy először a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ahol 2016-ban megállapították, hogy bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás történt. Ezek után a NAV vette át a nyomozást, és hét év elteltével tavaly három személyt meg is gyanúsított.
Vagyis: pénz lett volna, csak épp ellopták. A probléma azonban ennél mélyebb. Dr. Markovics Ákos, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudomány Tanszékének oktatója Az eltűnt hallgatók nyomában címmel tett közzé egy írást, amelyben kémiaszakos tanárhallgatók véleményét összefoglalva elemzi a helyzetet. Ebben szóba kerül, hogy a hallgatók nincsenek eléggé elkülönítve a vegyész szakosoktól, olyan anyagrészeket is tudniuk kell, amelyeket sosem fognak használni a középiskolai oktatásban. Többen megjegyezték azt is, hogy a pedagógiai kurzusoknak, értve ezalatt az általános pedagógiai órákat, kevés értelmét látják. Ennek legfőbb indoka az, hogy ezen képzések az úgymond „tökéletes gyerekekre” koncentrálnak, vagyis nem készítik fel a pályakezdésre készülő pedagógust arra, hogy mit is tegyen például harminc, rendetlenkedő középiskolással. A hallgatók szerint túl elméleti a képzés, ők inkább egy gyakorlatfókuszú megközelítést szorgalmaznának.
Lapunk megkeresésére egy diák, aki középiskolás tanárnak készül, a következőket mondta:
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!