Nem sikerült megszereznie a Fidesznek a roma mandátumot

A kettős leléptetés így is a kormánypártnak kedvezhet

Lakner Zoltán | 2022.02.01. 13:16

Olvasási idő kb. 14 perc

Három-nullás vezetésről akart nekivágni a Fidesz a 199 képviselői helyért folyó versengésnek. A magyar állampolgársággal rendelkező külhoni szavazók levélszavazata legalább egy mandátumot hoz a kormánypártnak, amely a következő parlamenti ciklusban is nagy eséllyel számíthat Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatására. A roma mandátum megszerzése azonban váratlan nehézségekbe ütközött, de ami a Fideszé nem lett, másé se lesz.

Akció

„Félre ne értsék, ez nem megvásárlás, én senkit sem akarok megvásárolni”– biztosította az Országos Roma Önkormányzat kormánypárthoz húzó, vagy oda húzhatónak ítélt képviselőit Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, aki egyúttal a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtés Főigazgatóságának vezetője is.

A „nem megvásárlás” arra vonatkozott, hogy a találkozón jelen lévők havi 200 ezer forintos szerződésre számíthatnak a fent említett főigazgatóság és a frissiben, lényegében erre létrehozott Roma Közéleti Akadémia révén. Csak azért, hogy egészen világos legyen az összefüggés, a Népszava, illetve Hadházy Ákos idén januárban közöltek hangfelvételeket Sztojka és a roma képviselők szóban forgó találkozójáról, amelyet december végén tartottak egy budapesti hotelben, a Roma Közéleti Akadémia megalapítását pedig december elején jelentette be a főigazgató-kormánybiztos.

A közel háromórás összejövetel hangfelvétele valóságos aranybánya. Szó van benne arról, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor Sztojka szerint a romaügyet átveszi a Jobbik vagy a meleglobbi, valamint arról is, hogy Sztojka, lévén a Belügyminisztériumban dolgozik, mindenkiről sok mindent tud, azt is, ki kivel beszél. A hangfelvételen hallható, hogy valaki egy meglepett „Hoppá!” felkiáltás eleresztésével kommentálja – vagy éppen nyugtázza – az alighanem fenyegetésként dekódolható közlést. Hadházy Ákos feljelentést is tett hivatali visszaélés gyanúja miatt, ám Vadai Ágnes minapi kérdésére, miszerint hogyan áll az ügy, Polt Péter azzal reagált, hogy feljelentés-kiegészítések vannak még folyamatban.

Mindez azért is érdekes – még ha nem is váratlan –, mert az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ügyeiben az utóbbi hónapokban többször is váratlanul felgyorsultak az állami szervek, hogy aztán végül a jogi problémák Polt Péternél kerüljenek a süllyesztőbe.

A szövevényes események megértéséhez 2019 őszéig kell visszalépnünk az időben, amikor is az ORÖ-ben elvesztette többségét a Fidesz évtizedes szövetségese, a Lungo Drom. Agócs János, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (FIROSZ) színeiben lett az önkormányzat elnöke, két másik szervezettel együtt többséget szerezve a testületben. Ez alapozta meg azt az ambícióját, hogy a 2022-es országgyűlési választásra állított roma nemzetiségi lista első helyére pályázzon.

Az erről szóló szavazást szűk többséggel meg is nyerte 2021. november 9-én Farkas Félixszel, a jelenlegi roma nemzetiségi szószólóval szemben, aki a Lungo Drom jelöltje, és korábban fideszes színekben politizált a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésben.

Mindennek az az országos politikai jelentősége, hogy az idevágó rendelkezések értelmében a nemzetiségi listákra kedvezményes mandátumszerzési limit vonatkozik, vagyis nekik nem a pártok esetében ismert 5 százalékos küszöbbel kell megküzdeniük.

Bár a pontos bejutási szavazatszám csak a választási részvétel ismeretében kalkulálható, de például 2018-ban kevesebb mint 24 ezer szavazattal nemzetiségi mandátumhoz lehetett jutni. Ezt egyedül a német nemzetiségi lista ugrotta meg, így került be a T. Házba teljes jogú képviselőként Ritter Imre, korábbi budaörsi fideszes polgármesterjelölt. Azok a nemzetiségek, amelyek nem érik el a nemzetiségi mandátum küszöbértékét, szószólót küldhetnek a parlamentbe, akinek csak a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban van szavazati joga, a plenáris ülésen tanácskozási joggal rendelkezik. Azoknak a nemzetiségeknek pedig, amelyek listát sem állítanak, vagy nem tudnak állítani, szószólójuk sincs.

Az ORÖ-ben zajló események tétje tehát az volt, hogy a roma nemzetiségi lista élén egy Fidesz által támogatott jelölt kísérelhet meg képviselői helyet szerezni, vagy pedig egy másik roma politikus elhappolhatja azt a kormánypárt elől.

Innen nézve Sztojka Attila kétszázezres ajánlatai legfőképpen arra voltak alkalmasak, hogy a nemzetiségi listáról szóló sorsdöntő szavazásban résztvevőket anyagi előny kilátásba helyezésével befolyásolják.

Még egy kis visszatekintés elengedhetetlen ezen a ponton: 2018-ban Farkas Félix vezette a roma nemzetiségi listát, ám akkor a Fidesz és a Lungo Drom arra biztatta a roma szavazópolgárokat, hogy inkább a Fidesz-listát válasszák. Így történt, hogy a nemzetiségi listáról Farkas Félix csak szószólói helyet szerzett. Míg a német nemzetiségi listára közel 27 ezren, a roma nemzetiségi listára kevesebb mint 6 ezren szavaztak. A Fidesz mandátum-kalkulátorai arra az eredményre jutottak, hogy a pártlistájukon jobb helyük van a roma voksoknak.

Itt bomlik ki a történet igazi jelentősége, az nevezetesen, hogy a romák többsége a Fideszre szavaz.

Habár a szegényeknek csak kisebb része roma, de a romák nagyobb része szegény, így a romák Fideszre szavazása annak a jelenségnek a része, hogy ma Magyarországon a legrosszabb helyzetben lévők többsége az elnyomóira szavaz. Vagy azért, mert nem látja őket elnyomónak, vagy azért, mert a szavazatát – visszaélve szegénységükkel – megveszik, vagy azért, mert a kiszolgáltatottságuk okán kikényszerítik. Direkt fenyegetéssel, gyakorlatilag nyílt szavazással vagy a közmunka feletti kontroll révén: aki jól viselkedik, kereseti lehetőséghez jut, aki nem, az magára vessen. Ebben a lapszámunkban olvashatják a Reizer Balázs közgazdász-kutatóval készült videós interjúnknak azt a részletét, amelyben meg is becsüli, hogy a közmunka és az a felett gyakorolt helyi uralom hány mandátum sorsát befolyásolhatja, és ő bizony 4-5 képviselői helyről beszél.

A Jelen 2020 nyarán is írt erről a problémáról, a 21 Kutatóközpont elemzését bemutatva. Abból az derült ki, hogy a magyar társadalmat 14 osztálykategóriába soroló felosztás szerint az alsó 11 többségében a Fideszre szavaz. A legnagyobb mértékben pontosan azok, akik legalul vannak. Külön táblázatot készítettek a roma szavazat bemutatására, amelyből kiderül, hogy a Fidesz túlnyomóan népszerű a romák körében, immár másfél évtizede. Ennek sokféle oka van: az alul lévők rendszerigazolása (saját rossz helyzetüket a fennálló berendezkedés pozitív magyarázatával igyekeznek elfogadhatóvá tenni önmaguk előtt), beletörődése, vagy a már említett szavazat-kikényszerítés. De bizony akár az is, hogy aki nagyon rossz helyzetben van, annak még a közmunka és az a sokat emlegetett egy zsák krumpli is jótétemény, s nemigen van módja belegondolni abba, hogy éppen a hatalmon lévők felelőssége, ha ilyen kevés is ilyen sokat jelent a számára.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Keresés