Tombol a cseh-orosz diplomáciai háború, Babiš harapófogóban

Diplomáciai háborúskodás folyik Csehország és Oroszország között, miután Andrej Babiš cseh miniszterelnök és Jan Hamáček cseh belügyminiszter bejelentette: a GRU ügynökei felelősek a vrběticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásáért. Azt gyanítják, hogy ugyanazok tették ezt, akik négy évvel később megpróbálták megölni Angliában Szergej Szkripál orosz ex-titkosügynököt.

A cseh belpolitika legfontosabb kérdése, miért épp most állt elő a kormány a leleplezéssel? Van néhány elmélet erre. A legnépszerűbb szerint a köztársasági elnök és a miniszterelnök közti konfliktus és az országgyűlési választás közeledése vezetett el a bejelentéshez. Andrej Babiš kormányfőben nagyjából fél éve tudatosult, hogy elveszítheti az őszi választásokat. A koronavírus-krízist Csehország nemzetközi összehasonlításban is tragikusan rosszul kezelte. Babiš több alkalommal késve reagált a járvány hullámaira, s kiderült, hogy oltóanyagból is kevesebbet rendelt, mint amennyire Csehországnak lehetősége lett volna. Az EU-val folytatott állandó vitája politikai és gazdasági összeférhetetlenségéről és a támogatások furcsa felhasználásáról, szintén megtépázta tekintélyét. Ezzel párhuzamosan a különböző ideológiák mentén tömbösödő és az utóbbi időben kevesebbet hibázó demokratikus ellenzéki pártok támogatottsága fokozatosan beérte, majd lehagyta a kormányfő mozgalmának és a kívülről szélsőséges pártok által támogatott kormányának együttes népszerűségét. Ha most vasárnap tartanák a választásokat, akkor a progresszív és a konzervatív blokk pártjai kényelmes többségben kormányozhatnának, a jelenlegi kormánypárt ellenzékbe kényszerülne. 

Csakhogy Babiš illiberális, de pragmatikus kormányának meggyengülést érzékelte a cseh köztársasági elnök is, és azonnal támadásba lépett. Miloš Zeman a cseh politika egyik rangidőse, és rendkívül tehetséges politikus. Saját politikai célja eléréséhez legendás oroszbarátsága és a Kreml mai vezetése felé tett elköteleződése is lendületet adott. Zeman oroszbarátsága nem kényszerből fakad, hanem tudatos választás. Képességei alapján lehetett rá volna esély, hogy a nyugat-európai politikusokkal alakítsa ki kapcsolatrendszerét. Ugyanakkor a tekintélyelvű, autoriter stílusú kormányzás közelebb áll hozzá, mint az európai típusú, liberális demokrácia eljárásai. 

De vissza Babišhoz, aki kettős szorításba került: egyre súlyosabban nehezedett rá politikai és gazdasági hatalma elvesztésének esélye, miközben az illiberális házon belül is politikai támadás érte. Ezért lépte azt, amit. A kormányfő vélhetően az egész országot sokkoló bejelentéstől azt várhatja, hogy felülírja vele a személye és a kormány körüli konfliktusokat, a választók szélesebb tömege előtt pedig határozott hazafinak tűnik. Mindeközben nyugati szövetségesei felé elkötelezett vezetőként pozícionálja magát. Ne feledjük el, hogy a kormányt leváltani készülő cseh ellenzéki pártok EU-s elkötelezettsége vitathatatlan. Különös volt, hogy a kormányfő a maga drámai bejelentését egy nappal követően frazeológiát váltott. Babiš mérsékelni próbálta szóhasználatát: a lőszerraktár felrobbantásával kapcsolatban. Az ellenzéki pártok által használt terrortámadás helyett „támadás az árura” kifejezést kezdte el használni. Érzékelnie kellett, hogy a többség felháborodott a lexikai visszavonulás miatt, így egy nappal később visszatért az ellenzék által bevezetett és alkalmazott értelmezéshez ő is. 

Fontos látnunk, hogy Zeman milyen hatalmi háttérrel indíthatott politikai támadást Babiš ellen. A cseh köztársasági elnök politikai súlya és hatalmi önállósága jóval meghaladja azt a szerény jogkört, amivel magyar kollégája, Áder János rendelkezik. Zeman sokkal nagyobb személyes politikai teljesítménnyel, kétszer egymás után is közvetlen választással jutott az elnöki hivatalba. Ő nevezi ki és hívhatja is vissza Csehország mindenkori miniszterelnökét, feloszlathatja a parlamentet és kormányválság idején, meghatározott időre, ideiglenes kormányt is kinevezhet. Törvényeket fogad el és küldhet vissza a parlamentbe. Az elnök nevezi ki a független Alkotmánybíróság és a Cseh Nemzeti Bank elnökét. Tárgyalhat és aláírhat nemzetközi szerződéseket is. Látható: a mindenkori elnöknek jelentős befolyása van Csehország külpolitikájára. 

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!