Lakner Zoltán Trump megy, de a nagy hazugság marad

Néhány nappal ezelőtt jelent meg a New York Times-ban Timothy Snyder történész – akitől a magyar olvasók több könyvet is olvashattak, legutóbb A szabadság felszámolása címűt – esszéje Amerika mély megosztottságáról. Snyder egyáltalán nem optimista a Trump után várható fejleményeket illetően. Ahogy fogalmaz, mindaz, ami január 6-án a szövetségi törvényhozás épületében lezajlott, a jogállam hívei számára figyelmeztetés, a jogállam ellenfelei számára viszont lecke, tapasztalatszerzés. Arra vonatkozóan, hogy más alkalommal miként vihetnek sikerre egy puccskísérletet a választók többségének akaratával szemben.

Az esszéíró Trumpot post-truth, azaz, az igazságon túli politika elnökeként írja le. A posztigazság azt jelenti, hogy nem a tények, hanem (kizárólag) az érzelmek és a személyes meggyőződések határozzák meg a személyes álláspontot és ezek formálják a közvéleményt is. Márpedig Snyder szerint az igazság utániság egyúttal a fasizmus előszobája. Történészként Snyder fontosnak tartja leszögezni, hogy a fasizmus fogalma nem csak huszadik századi, főként a két világháború közötti diktatúrák leírására alkalmazható, vagyis nem időhöz és térhez kötött kategória, hanem olyan politikai jelenség, amely bárhol felütheti a fejét. Jellegzetességei közé tartozik, hogy egy politikai vezető az igazság kizárólagos letéteményeseként állítja be önmagát. Nem létezik többé a politikai közösség összetartására szolgáló tények mindenki által elfogadott bázisa, csakis a befolyásolás hatóereje és a karizmatikus vonzerő számít. A joguralom és az azt biztosító intézmények helyét a vezető által igazságként hirdetett politikai mítoszok veszik át. Ezt a hatásmechanizmust csak felerősíti a huszonegyedik század egyik legfontosabb jelensége, a közösségi média, amely felhangosítja a sajátunkkal azonos, ahhoz közel álló véleményeket, és kizárja, illetve hitelteleníti az ellenvéleményeket. Így alakul át a politikai hit, meggyőződés, a saját véleményünk vagy a környezetünk túlnyomó részét jellemző vélemény az igazság látszatává, amelynek forrásaként és hordozójaként a karizmatikus vezető tűnik fel.

Snyder szerint Trump alkalmas és kellően gátlástalan volt e szerep betöltésére hívei szemében. Ahogyan arra is – egy másik szerző, David Frum, az Atlantic folyóiratban megjelent cikke alapján –, hogy megjelenítse azt a tipikus elitpolitikust, aki a tömegek nevében az elitet kritizálja, valamint áldozatként állítja be magát, akinek a szavait elhallgatja a liberális véleményközeg, holott valójában a legutóbbi időkig szinte korlátlan eléréssel rendelkezett véleménye célba juttatására.

A január 6-i események Snyder szerint csak azért nem vezettek Trump szempontjából sikerre, mert már korábban elkövette azt a súlyos hibát, hogy elidegenítette magától az amerikai fegyveres erők, elsősorban a hadsereg jelentős részét. Továbbá azért, mert nem adott konkrét célt a Capitolium bevételére indulóknak. Miközben a választási eredmény megfordításának szándékát teljesen nyíltan képviselte hónapok óta, utolsó húzásként pedig saját alelnökét szólította fel nyilvánosan alkotmánysértésre, neki magának nincs és soha nem is volt önmagán túlmutató programja, ideológiája, politikai célja. A január 6-i nagygyűlésre érkező tömeg nagy része nem tudta, mert valószínűleg Trump sem, hogyan is kellene konkrétan kinéznie a képviselőket és szenátorokat célzó nyomásgyakorlásnak. (Ugyanakkor egyre több olyan csoportot tár fel a nyomozás, amelyek konkrét erőszakos cselekmények, akár törvényhozók túszul ejtésének szándékával törtek be a Capitoliumba.)

Snyder azonban ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a jogállam ellenségeinek pontosan ez szolgál tanulságul: egy nem csak személy-, hanem ideológiavezérelt, ily módon az ügynek megnyert emberek még elvakultabb elkötelezettségét eredményező, és a mostaninál jobban megszervezett puccskísérlet már más eredményre vezethet, mint a múlt heti.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!