Hatalmas összegért, túlárazva és eleve fölöslegesen szerezte be a most megsemmisített PCR-teszteket a kormány

Jelen információ | 2021.12.10. 10:00

Címkék:

járvány PCR-teszt

Olvasási idő kb. 8 perc

A Jelen pár hete megírta, hogy az állam ötmilliárd forint értékű PCR-tesztet semmisített meg azért, mert nem lettek időben fölhasználva. További nyomozásunk során fölmerült a gyanúja annak, hogy ezeket a súlyosan túlárazva beszerzett teszteket eleve nem lehetett fölhasználni. A megkérdezett szakértőnk szerint pont így történt. A külügy a vuhani törzsre lefejlesztett PCR-eket vette meg, de eleinte hiányoztak a használatukhoz szükséges eszközök. Mire ezek meglettek, a vuhani alfatörzs eltűnőben volt. Az újabb mutációkat pedig nem mutatja ki ez a teszt. A probléma a régi: a beszerzés előtt a kormány nem kérdezte meg a szakmát.

Ötmilliárd forintért beszerzett PCR-tesztet semmisíttetett meg az Országos Kórházi Főigazgatóság, vagyis a magyar kormány – adtuk hírül bő egy hete. A tesztek megsemmisítését később az Országos Kórházi Főigazgatóság elismerte. A hír komoly vihart gerjesztett, hiszen ezeket a teszteket azért kellett megsemmisíteni, mert nem használták fel őket akkor, amikor szükség lett volna rájuk. Így mostanra lejárt a szavatossági idejük. Mindez azért problémás, mert egyrészt ezeket az eszközöket közpénzből vette a kormány, tehát amikor megsemmisítik őket, akkor az adófizetők befizetéseit semmisítik meg, másrészt az elmúlt másfél évben számos egészségügyi szakember hívta fel a figyelmet arra, hogy sokkal több tesztet kellene elvégezni, ők azt kérték a kormánytól, hogy széles körben tegye elérhetővé az ingyenes tesztelést.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság azzal védekezett, hogy a gyors­tesztek visszaszorították a PCR-tesztek felhasználásását, így maradhatott a kórházellátó nyakán ekkora lejárt mennyiség. Csakhogy a gyorstesztek otthoni használatra elfogadhatók ugyan, de minden hivatalos ügyintézésnél PCR-teszteredményt követelnek meg, amelynek ára most éppen 14 ezer forint, vagyis drága mulatságról van szó, főleg, ha rendszeresen kell ismételni.

Mi került a kukába? Úgy értesültünk, hogy a Fosun típusú tesztből – ennek darabja 6070 forint volt – 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén március vége, április elején jártak le. A Clinomics termékéből 161 millió forintért vásárolt, ennek darabára 2593 forintba került és 2021. április 20-án jártak le. A külügyi tárca vett továbbá 1,355 milliárdért a Maccura tesztjéből is – ennek darabjáért 4106 forintot fizetett a magyar állam – azaz a magyar adófizetők. A Maccurák is idén tavasszal, azaz április 7 és 13 között jártak le. Éppen, amikor a harmadik hullám tombolt az országban. 

Ezekkel a tesztekkel kapcsolatban azonban nemcsak az az érdekes kérdés, hogy miért nem használták fel őket, hanem az is, hogy miért kerültek ennyibe. A listát tanulmányozva feltűnő a tesztek meglehetősen magas ára, ezért szerkesztőségünk megpróbált tájékozódni a piacon.

Egy cég segítségével rövidesen sikerült is PCR-árajánlatokhoz jutnunk. Hétféle tesztre kaptuk az ajánlatokat. Ezek a 2019 Novel Voronacirus Trilex RT – qPCR Detection Kit, a 2FastPure Viral DNA/RNA Mini Kit, a Virus DNA 6 RNA Extraction Kit (Magnetic Beads Based), a Virus ­Sample Stabilizer, a DNA / RNA Extraction Kit, az Automatic Nucleic Acids Extraction Instrument, valamint a FluoART Real – Time PCR ­system.

A nagykereskedelmi árajánlat 50, 96, illetve 100 darabot tartalmazó dobozokra érkezett, mert a PCR-teszteket alapesetben ilyen kiszerelésekben árusítják. Az árajánlat alapján egy darab teszt ára 1,3 és 2,30 dollár között van, vagyis jelenleg – 322 forintos árfolyamon számolva – nagyságrendileg 419 és 741 forint között mozog. A beszerzéskor azonban még 300 forinttal lehetett számolni, vagyis a legdrágább teszt az akkori árfolyamon 690 forintba került volna.

Ezek a számok köszönőviszonyban sincsenek a most megsemmisített, többségében kínai tesztek árával, amelyek darabjáért – megismételjük – a Fosun esetében 6070, a Clinomics terméke kapcsán 2593, a Maccura esetében pedig 4106 forintot fizetett a magyar állam.

Vagyis a legalacsonyabb árú termékért is legalább hatszoros árat fizetett, mint amennyibe más, jó minőségű termék kerül a piacon.

Az árkülönbség feloldása érdekében a beszerzést végző Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályához fordultunk. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy akkoriban nem méricskélték az árat, a gyorsaság és az emberéletek mentése minden más szempontot fölülírt, piaci ár abban az időszakban lényegében még nem volt.

Tételezzük föl, hogy ez igaz, de akkor még inkább legnyugtalanító a kérdés:

hogyan lehetséges, hogy raktárban porosodtak azok a PCR-tesztek, amelyek beszerzésénél még az árat sem nézték, mert az emberéletek mentése volt a legfontosabb szempont?

Kérdés továbbá, hogy valóban szükséges lépés volt-e a megsemmisítésük. Ezzel kapcsolatban érdemes fölidézni Duda Ernő immunológus professzor véleményét, aki a szeged.hu-nak azt nyilatkozta: egy PCR-készlet nem avul el, megfelelő körülmények között tárolva akár öt évig is felhasználható. Viszont a PCR-készlet vagy teszt egy bizonyos vírus kimutatására alkalmas. Az idei vírus pedig már nem azonos a tavalyi év elején megjelenttel. Duda Ernő elmondta: egy PCR-készlet öt-hat komponensből áll. A megsemmisítés helyett az egyik komponenst kellett volna kicserélni.

Tény, hogy 2020 év elején, amikor megjelent a vuhani koronavírus-törzs, kulcskérdés volt a tesztelés minél szélesebb körű kiépítése. Az új típusú vírus izolásását követő hónapban a WHO és az amerikai nép­egészségügyi központ megadta a vuhani koronavírusra jellemző szekvenciákat, s azok alapján el lehetett kezdeni a PCR-tesztekhez szükséges úgynevezett „primer” gyártását. Mivel különféle PCR-tesztek más vírusok – például a HIV vagy a hepatitis C – kimutatására már tömegesen jelen voltak a piacon, „csak” az úgynevezett primert, azaz annak a szintetikus nukleinsavnak az összetételét kellett megváltoztatni, amely ezzel képessé vált a koronavírus DNS-eit kimutatni.

„Olyan ez, mint amikor egy ételben a fűszert változtatják meg” – magyarázza lapunknak egy mikrobiológus szakértő. Ahhoz, hogy ilyen teszteket alkalmazni lehessen az EU-ban, szükséges az uniós hatóság engedélye. Az idő sürgetése miatt 2020-ban a hatóság veszélyhelyzeti jóváhagyásokat adott ki. „Ha a gyártó azt állította magáról, hogy az őáltala előállított reagens alkalmas a koronavírus tesztelésére, akkor megkapta az uniós engedélyt. Mindössze annyi volt az elvárás, hogy a cég múltjában már fellelhető legyen olyan gyártási folyamat, amely alapján feltételezhető, hogy képes ilyen teszteket előállítani. A magyar hatóságok sem vizsgálták ezeket a teszteket, nem is tudták volna, hiszen a bevizsgálás körülbelül egy évet vesz igénybe” – magyarázza forrásunk, hozzátéve: a honi laboratóriumok zöme minőségellenőrző rendszeren keresztül működteti a szolgáltatásait, hogy ne fals eredményt produkáló teszteket használjanak.

Szakértőnk szerint a szakma megkérdezése nélkül vett az állam tavaly tömegesen PCR-teszteket, ezért fordulhatott elő, hogy ilyen hatalmas összegért, túlárazva és lényegében fölöslegesen szerezte be az eszközöket.

Hiába ugyanis a rengeteg teszt – a folyamat első lépcsője hiányzott: a teszt elvégzéséhez kell a vizsgálandó minta, amelyet egy orrba és garatba ledugott pálca segítségével vesznek le, s egy speciális, folyadékkal teli cső, amelyben a mintát tárolják. De se cső, se folyadék, se mintavételi pálca nem volt idehaza a beszerzéskor elérhető. Ezeket tavaly tavasszal-nyáron kezdte el gyártani egy magyar cég. A másik dolog, ami hiányzott: az RNS-izoláló reagens, illetve a berendezés. Végezetül: sem szakember, sem kialakított infrastruktúra, sem elegendő molekuláris diagnosztikai laborhálózat nem állt rendelkezésre a járvány berobbanásakor Magyarországon.

A külügy tehát tömegével vette meg a vuhani törzsre lefejlesztett PCR-eket, de ezeket nem lehetett használni, s mire a feltételek meglettek, a vuhani alfatörzs eltűnőben volt. A régi típusú PCR-teszt pedig nem ismeri fel az új mutációkat.

Érdekes látni ugyanazt a mintázatot, mint a lélegeztető gépeknél: a tömegével és túlárazva beszerzett eszközökhöz nem volt sem személyzet, sem a berendezések működtetéséhez szükséges infrastruktúra, ezért állnak a raktárban. Annyi a különbség, hogy a lélegeztetőgépeknek nem jár le ilyen gyorsan a szavatossági idejük.

Black

 

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés