Tóth Ákos Tüntetések: es hol az ellenzék?

A Momentum október 23-ában bízik, a kutyapárt a szervezésben

Az ellenzéknek egyelőre nem sikerült maga mellé állítani azokat a tömegeket, amelyeket Orbán Viktor ezekben a hetekben hagy cserben. Pedig hasonló helyzetben indította el a Fidesz azt a menetelést, amely végül kétharmados többséget hozott neki 2010-ben.

Akció

Ha nem is tömegek, de mindenképpen számosan tüntetnek országszerte a kata-szabályok ultimátumszerű megváltoztatása miatt, és vannak arra utaló jelek, hogy erre a mozgalomra ráépülhet a rezsicsökkentés eltörlése miatt fölháborodók várhatóan masszív sokasága. Csakhogy egyre többen fogalmazzák meg azt, hogy az ellenzék képtelen ebből a helyzetből profitálni, a dühös tömegekből pedig így nem képezhető politikai alternatíva. Márpedig enélkül – ahogy azt Szabó Andrea szociológus a Telexen megírta – könnyen lehet, hogy végül maga a Fidesz áll majd az elégedetlenség élére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jól ismert válságkormányzati narratívára építve „átvezeti, átcsatornázza az elégedetlenséget Brüsszelre, Sorosra, a migránsokra, a baloldali ellenzékre, a háborúra, az LMBTQ-emberekre, esetleg az ufókra”.

Ez persze egyelőre távoli lehetőség, valószínűbb, hogy a Fidesz kampányának nyilvánvaló hazugságai erodálják majd a szavazótábort, ugyanakkor abban szinte minden szakértő egyetért, hogy Orbán Viktor ettől egyelőre még nyugodtan alhat, nincs mitől vagy kitől tartania; egyrészt, eddig meglehetős sikerrel keretezte a belső válságot kizárólag az orosz-ukrán háború elkerülhetetlen következményeként, másrészt, a történtek fényében látszik értelmet nyerni az a fura kormányzati szerkezet, amely első ránézésre meghökkentette a hozzáértőket azzal, hogy korábban már félretett személyeket állított újra előtérbe, ugyanakkor olyan kormányzati feladatmegosztást tükröz, amely bármikor szabadon értelmezhető, a kormányfő kénye-kedve szerint.

Vagyis Orbán szem előtt tartja azokat, akik valamilyen lehetőségként merülhetnének föl a pótlására, így ott van a kormányában a konzervatív úriember, Navracsics Tibor, valamint a kíméletlen végrehajtó dzsentri, Lázár János is. Ennek ellenére, Orbánnak a NER fönnállásának eddigi legkomolyabb kihívásával kell megküzdenie, hiszen feledtetni kell saját hazugságait, továbbá elhitetni a választókkal azt, hogy a válság okai közt nem sorolható föl a kormány alkalmatlansága. Mindez így, együtt, valóban válsághelyzetet okozhat, hiszen ősszel nagyon sokan megérzik majd a rezsicsökkentés eltörlését, ahogy bizonyosan sokakat irritál az az arrogancia is, ahogy a kormány lényegében kivégezte a kata adózási formában lévő kisvállalkozókat.

Adódik az összehasonlítás lehetősége a 2006-os eseményekkel, de akkor még a maga viszonylagos gyengeségében is egy nagyon jelentős és szervezett politikai erő állt szemben a Gyurcsány-kormánnyal, ráadásul sok hónappal a választás után, egy olyan médiakörnyezetben, amely mindenhová eljuttatta az ellenzéki narratívát is. Most pedig közvetlenül egy brutális győzelem után vagyunk, egy ízzé-porrá zúzott ellenzékkel és az apátiába süllyedt választóikkal, méghozzá egy olyan állami médiaközegben, amely a legkevésbé sem arra szerveződött, hogy az ellenzék hangját fölerősítse.

Ebben a helyzetben állítja azt Szabó Andrea, hogy nem az ellenzékiek táborát fogják gyarapítani azok a Fidesz-szavazók, akik most csalódnak a kormánypártban. Ő úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben eleve csak három olyan párt volt, amely valamiféle aktivitást mutatott az elégedetlen, sőt csalódott fideszes peremszavazók számára. Ezek egyike a Momentum, amely korán reagált az eseményekre és tüntetésre hívta az embereket, a másik Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amely arcot adott a megmozdulásoknak, valamint az augusztus elsejére tüntetést összehívó Mi Hazánk, amelynek vezetője, Toroczkai László kulcsszerepet játszott a 2006-os eseményekben. Ennek ellenére az elégedetlenség becsatornázása szerinte „ügygazdára vár”, a „világos ellenzéki alternatíva nem állt össze, sem tartalmilag, pláne nem szervezetileg”.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!