Új, véres konfliktusok veszélye a Balkánon

Rejtélyes diplomáciai papírról vitatkoznak a Balkánon és Brüsszelben. Ezen azt javasolják a térség államainak, hogy rajzolják át határaikat, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz. Sokak szerint a terv új, véres konfliktusokat gerjeszthet.

Szét tudnak-e önök békében válni? – állítólag ezt a kérdést szegezte a boszniai államelnökség tagjainak legutóbbi szarajevói látogatásakor Borut Pahor szlovén elnök. Šefik Džaferović, az elnökség bosnyák és Željko Komšić, az elnökség horvát tagja erre azonnal nemet mondott. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Bosznia-Hercegovina elnökségének harmadik tagja viszont úgy nyilatkozott: a forgatókönyv nem csak hogy lehetséges, de kívánatos is. A meglepő diskurzus 40 nappal azelőtt történt, hogy kiszivárgott és nagy vihart kavart a Nyugat-Balkán térképének átrajzolását indítványozó non paper dokumentum.

A boszniai Szerb Köztársaság és a bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból álló Bosznia-Hercegovina Föderáció alkotta Bosznia-Hercegovina államiságát 40 hónapig tartó, több mint 100 ezer emberéletet követelő háború után, az azt lezáró 1995-ös daytoni megállapodás teremtette meg. A megállapodás negyedik melléklete az új állam alkotmánya volt, ám az állam létét szavatoló eredeti alaptörvény elveszett. Ezek után nem csoda, hogy sokan ijedtek meg attól, hogy a három államalkotó népcsoport által közösen vezetett, de döcögve működő ország létét egy „nem papír” is veszélybe sodorhatja.

A fejléc, pecsét, aláírás nélküli, nem hivatalos diplomáciai munkaokmányt, a szlovén Necenzurirano portál hozta nyilvánosságra, április 15-én. A spekulációk szerint a dokumentum szerzője Janez Janša szlovén miniszterelnök, címzettje Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, kézbesítője pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a visegrádi négyek egyik februári rendezvényén. A ljubljanai tényfeltáró portál valószínűnek véli, hogy az egykori Jugoszlávia helyén alakult többnemzetiségű államok határainak radikális átrajzolását, Nagy-Szerbia és Nagy-Albánia létrehozását, egy bővülő Horvátország és egy összezsugorodott Bosznia tervét felvázoló dokumentum egy részét Budapesten fogalmazták. Az ismeretlen szerző(k) szerint ily módon, a meglévő entitások, tartományok, illetve kantonok közötti határok „megvastagításával” körbe rajzolt nemzetállamokkal megoldódnának a rendezetlen szerb, horvát és albán nemzeti kérdések, és megnyílna az út Európa felé. Az európai integráció amerikai érdeket is szolgál, hiszen a térségnek az EU-hoz és a NATO–hoz való közeledése csökkentené Oroszország és Kína befolyását.

A dokumentum valós problémákat érint. Harminc évvel a közös ország széthullásához vezető balkáni háború kitörése, és több mint 20 évvel a fegyveres összetűzések megszűnte után továbbra is sok a konfliktus a térségben. A dokumentum szerint a szerbek, albánok és horvátok nemzeti problémáinak megoldása nélkül kilátástalan Szerbia és Koszovó uniós csatlakozása. Az pedig lehetetlen, hogy Bosznia-Hercegovina belépjen, hiszen a mostani állapot ott csak a befolyását jelentősen növelő Törökországnak és a zavarosban halászó helyi politikusoknak jó, rajtuk kívül csaknem mindenki elégedetlen a helyzettel. Az irat szerint Szerbiának, Horvátországnak és Albániának stabil, stratégiai döntésre képes kormányai vannak, így a határmódosítás felgyorsíthatná a Nyugat-Balkán és az Európai Unió, illetve a NATO közötti csatlakozási tárgyalásokat. De mi történne ennek érdekében?

Bosznia-Hercegovinát felosztanák az etnikai alapon meghúzott határok mentén. Így a boszniai Szerb Köztársaság nagy részét Szerbiához csatolnák. A horvát többségű kantonok Horvátországhoz kerülnének vagy Bosznia-Hercegovina keretében kapnának széles körű autonómiát. Bosznia-Hercegovina ettől kezdve bosnyák többségű kantonokból álló, területileg a felére csökkent, független állam lenne. Koszovó egyesülne a NATO-tag Albániával. Koszovó szerbek lakta északi része Dél-Tirolhoz hasonló különleges státuszt kapna. Ha a boszniai Szerb Köztársaság egyesülhetne az anyaországgal, Szerbia nem gördítene akadályt Koszovó és Albánia egyesülése elé – így a non paper. Egyről megfeledkezett a dokumentum szerzője: a tragikus kiűzetések után sincsenek etnikailag teljesen tiszta területek Bosznia-Hercegovinában. Ezért bármiféle határmódosítási kísérlet ismét lángba boríthatja a térséget, ahol máris felerősödtek a nemzetek közötti feszültségek. Boszniai állampolgárok egy csoportja Szlovénia szarajevói nagykövetsége előtt tiltakozott. Janša szlovén kormányfő szélsőséges megmozdulásnak minősítette ezt, a tiltakozókat pedig radikális iszlám csoportnak nevezte.

Ešref Kenan Rašidagić, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának professzora a Deutsche Wellének úgy nyilatkozott: sem Janšának, sem Orbán Viktornak nincsenek valós érdekei e régióban, ők Bosznia-Hercegovinában csupán kísérleteznek nacionalista ötleteikkel. Robert Botteri, a Mladina című független szlovén hetilap szerkesztője ennél is továbbment: ő a helyenként iszlamofóbnak minősített dokumentumról azt gondolja, hogy az Janša eszköze, hogy Európában keresztény-konzervatív támogatókat szerezzen, ezzel követi Orbán Viktor kereszténységvédő retorikáját. Ha a kísérlet beválna, az Európai Parlamentben létrejöhetne egy erős Európa-ellenes szövetség. Ugyanakkor arról is lehet olvasni a balkáni médiában, hogy a non paper olyan aknamunka, amivel a populizmus erős embereit akarják lejáratni Európában. Janez Janša, Aleksandar Vučić, de mindenekelőtt Orbán Viktor ezen elmélet szerint inkább céltáblák, mintsem szerzői volnának a memónak.

Eric Mammer, az Európa Bizottság szóvivője április 26-án végre félre nem érthető nyilatkozatot tett a dokumentummal kapcsolatosan: az EU határozottan ellenzi a határok megváltoztatását, és ezt a kérdést végleg lezártnak kell tekinteni, mondta. Az év második felében Szlovénia veszi át az EU soros elnöki tisztségét, és Anže Logar szlovén külügyminiszter februárban be is jelentette, hogy az év második felében Ljubljana egy konferenciát szervez a Nyugat-Balkánról. A cél az, hogy felhívják a figyelmet a térségbeli országok uniós csatlakozásának fontosságára. Az EU külügyminiszterei eredetileg áprilisban tartottak volna vitát a Nyugat-Balkánról, de az előzőleg videósra tervezettből személyesre hangolt találkozót későbbre halasztották. A téma ezen Montenegró és Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak új metódusa, valamint az Észak-Macedónia és Albánia csatlakozásával kapcsolatos fő álláspontok kialakítása lesz.

A Janša-féle non paper nem az első, és nem az utolsó ilyen kísérlet. Ljubcso Georgievszki egykori macedóniai miniszterelnök 2007-ban a szkopjei Fokusz hetilapban írt egy a mostanihoz kísértetiesen hasonló tervről, most április 27-én, pedig már egy még újabbat kellett cáfolni. Egy nappal korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben találkozott Aleksandar Vučić szerb államfővel, és a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet sürgette. Ezután már egy Németországnak és Franciaországnak tulajdonított non paper látott napvilágot a Koha Ditore című pristinai napilapban, mely szerint Koszovó és Szerbia kölcsönösen el fogják ismerni egymást, az északon élő szerbek pedig területi autonómiát kapnak. A dokumentum hitelességét Németország és Franciaország is azonnal cáfolta. Peter Stano, az EU külpolitikai és biztonságpolitikai vezető szóvivője pedig kijelentette, hogy Brüsszel nem vett át non papert, nem foglalkozik nem hivatalos dokumentumokkal, és a szóban forgó szöveg nem is tükrözi az EU álláspontját. Bár a non paper hitelességét maga a lap sem tudta bizonyossággal megállapítani, azt állítólag több diplomata is megerősítette, hogy a dokumentum tartalma megegyezik a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során várható témákkal.

„Rorschach-teszt, amelyből mindenki azt olvas ki, amit szeretne” – így jellemezte a non paper-sztorit Marko Prelec, a Közép-európai Egyetem professzora, a Nemzetközi Krízis Csoport Balkán Projektjének korábbi igazgatója. Az ő nyilatkozatait, cikkeit sokat idézik ezekben a napokban a kérdés kapcsán. Azt fejtegette, hogy nem csak az érintett országok, de az Európai Unió tagországainak a véleménye is különbözik ebben a kérdésben, ezért az EU-nak határozottan egységes álláspontot kellene kialakítania a Nyugat-Balkán sorsáról. Ha ezt elmulasztja, úgy más erők vetik meg a lábukat a térségben. Hétfőn Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is arról beszélt: az USA teljes támogatásáról biztosítja a Nyugat-Balkán államait az EU-s csatlakozási törekvéseikben.

B opció nincs.

Mit mondanak az utcán?

Egy tv-riportban szerbeket és horvátokat kérdeztek arról, mit gondolnak azokról a tervekről, hogy újra átrajzolják a volt-Jugoszlávia helyén létrejött államok határait. Tizenöt emberből egy mondta csupán, hogy ha vérontás nélkül lehetséges, úgy legyen határmódosítás. A többi nem támogatta az ötletet, mert tisztában vannak azzal, hogy békés úton ez soha nem menne. Még elevenek a háborúskodások véres emlékei.

 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.