Új, véres konfliktusok veszélye a Balkánon

Rejtélyes diplomáciai papírról vitatkoznak a Balkánon és Brüsszelben. Ezen azt javasolják a térség államainak, hogy rajzolják át határaikat, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz. Sokak szerint a terv új, véres konfliktusokat gerjeszthet.

Szét tudnak-e önök békében válni? – állítólag ezt a kérdést szegezte a boszniai államelnökség tagjainak legutóbbi szarajevói látogatásakor Borut Pahor szlovén elnök. Šefik Džaferović, az elnökség bosnyák és Željko Komšić, az elnökség horvát tagja erre azonnal nemet mondott. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Bosznia-Hercegovina elnökségének harmadik tagja viszont úgy nyilatkozott: a forgatókönyv nem csak hogy lehetséges, de kívánatos is. A meglepő diskurzus 40 nappal azelőtt történt, hogy kiszivárgott és nagy vihart kavart a Nyugat-Balkán térképének átrajzolását indítványozó non paper dokumentum.

A boszniai Szerb Köztársaság és a bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból álló Bosznia-Hercegovina Föderáció alkotta Bosznia-Hercegovina államiságát 40 hónapig tartó, több mint 100 ezer emberéletet követelő háború után, az azt lezáró 1995-ös daytoni megállapodás teremtette meg. A megállapodás negyedik melléklete az új állam alkotmánya volt, ám az állam létét szavatoló eredeti alaptörvény elveszett. Ezek után nem csoda, hogy sokan ijedtek meg attól, hogy a három államalkotó népcsoport által közösen vezetett, de döcögve működő ország létét egy „nem papír” is veszélybe sodorhatja.

A fejléc, pecsét, aláírás nélküli, nem hivatalos diplomáciai munkaokmányt, a szlovén Necenzurirano portál hozta nyilvánosságra, április 15-én. A spekulációk szerint a dokumentum szerzője Janez Janša szlovén miniszterelnök, címzettje Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, kézbesítője pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a visegrádi négyek egyik februári rendezvényén. A ljubljanai tényfeltáró portál valószínűnek véli, hogy az egykori Jugoszlávia helyén alakult többnemzetiségű államok határainak radikális átrajzolását, Nagy-Szerbia és Nagy-Albánia létrehozását, egy bővülő Horvátország és egy összezsugorodott Bosznia tervét felvázoló dokumentum egy részét Budapesten fogalmazták. Az ismeretlen szerző(k) szerint ily módon, a meglévő entitások, tartományok, illetve kantonok közötti határok „megvastagításával” körbe rajzolt nemzetállamokkal megoldódnának a rendezetlen szerb, horvát és albán nemzeti kérdések, és megnyílna az út Európa felé. Az európai integráció amerikai érdeket is szolgál, hiszen a térségnek az EU-hoz és a NATO–hoz való közeledése csökkentené Oroszország és Kína befolyását.

A dokumentum valós problémákat érint. Harminc évvel a közös ország széthullásához vezető balkáni háború kitörése, és több mint 20 évvel a fegyveres összetűzések megszűnte után továbbra is sok a konfliktus a térségben. A dokumentum szerint a szerbek, albánok és horvátok nemzeti problémáinak megoldása nélkül kilátástalan Szerbia és Koszovó uniós csatlakozása. Az pedig lehetetlen, hogy Bosznia-Hercegovina belépjen, hiszen a mostani állapot ott csak a befolyását jelentősen növelő Törökországnak és a zavarosban halászó helyi politikusoknak jó, rajtuk kívül csaknem mindenki elégedetlen a helyzettel. Az irat szerint Szerbiának, Horvátországnak és Albániának stabil, stratégiai döntésre képes kormányai vannak, így a határmódosítás felgyorsíthatná a Nyugat-Balkán és az Európai Unió, illetve a NATO közötti csatlakozási tárgyalásokat. De mi történne ennek érdekében?

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!