Szabó Brigitta Magyarországot csak "extraprofitért" hajlandók finanszírozni a befektetők

Ha nem kapunk pénzt Brüsszeltől, akkor Magyarország a piacokról finanszírozza magát - mondta a választások után Orbán Viktor. Ez a napokban meg is történt, az Államadósság Kezelő Központ 3 milliárd dollár értékben 7 és 12 éves lejáratú, 750 millió euró értékben pedig 9 éves lejáratú devizakötvényt bocsátott ki a nemzetközi piacon. A kamat, amit a vevők kapnak, extra magas.

Akció

Közleményben tudatta az ÁKK, hogy megváltoztatta a devizakötvény-kibocsátási tervét, ám mindez nem veszélyezteti azt, hogy a magyar államadósság 10-25 százaléka között maradjon a deviza-adósság aránya. Majd ennek megfelelően, 3 milliárd dollár értékben 7 és 12 éves lejáratú, 750 millió euró értékben pedig 9 éves lejáratú devizakötvényt bocsátott ki a nemzetközi piacon.

A fejlett államokban jelenleg jellemző kamatokhoz képest a magyar állam jóval többet fizet a befektetőknek, ugyanis az 1,75 milliárd dollár összegű, 7 éves futamidejű 5,25 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 5,46 százalék lett, a felár 240 bázispont a 7 éves amerikai államkötvény hozama felett.

Az 1,25 milliárd dollár összegű, 12 éves futamidejű, évi 5,5 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 5,829 százalék, a felár 280 bázispont a 2032-ben lejáró amerikai államkötvény hozama felett. A 750 millió euró összegű, 9 éves futamidejű 4,25 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 4,503 százalék, a felár 250 bázispont lett a 9 éves euró hozam felett.

Első ránézésre semmi különös nem látszik a számokból, teljesen érthető, hogy a befektetők szívesebben finanszírozzák a jobb gazdasági helyzetben lévő államokat, korábban még arra is hajlandóak voltak, hogy nulla vagy negatív kamatot kapjanak a német vagy az amerikai kötvényekért, csak azért, hogy a pénzük biztonságban legyen. Inkább az az érdekes, hogy korábban az MNB és az ÁKK vezetői is azt kommunikálták, hogy át kell alakítani az államadósság szerkezetét, ennek érdekében le kell csökkenteni a devizaadósságot és a forintban kibocsátott kötvényekre kell koncentrálni.

Emiatt találták ki a MÁP+ programot is, amelyben a magyar lakosság számára kínáltak jó, infláció fölötti hozamú befektetést. Több mint 5600 milliárd forint értékben fogyott a kétéves papírból, amely 4,95 százalékos kamatot kínált. A jelenlegi, 10 százalékos inflációs környezetben persze már nem annyira jó a befektetés, sőt, már a kibocsátásakor látszott, hogy nem teljesen hozza a várt hatást, ugyanis nemcsak a lakosság, de a vállalkozások tulajdonosai magánszemélyként is inkább állampapírokat vettek, mintsem beruháztak, fejlesztettek volna. Mindenesetre, az állam pénzhez jutott.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!