Szlovákia

Újságírók megfigyeléséből korrupcióellenes forradalom

Bőtös Botond | 2021.07.31. 17:50

Olvasási idő kb. 12 perc

A magyar kormányzati propagandában Jan Kuciak újságíró és archeológus menyasszonya, Martina Kušnírova 2018 februári meggyilkolását gyakran felhasználják az évek óta folyamatosan romló magyarországi sajtószabadság mentegetésére. Úgy mesélik el, mintha az a szlovákiai sajtószabadság valamiféle fokmérője lenne, pedig a kettő csak nehezen köthető össze. A két fiatal meggyilkolása elsősorban azt mutatta meg, hogyan képes az oligarchikus maffiaállam befolyásolni a helyi médiát. Kuciak azért halt meg, mert újságíró volt és el akarta hallgattatni egy maffiózó. Ráadásul mindezt olyan korszakban, ahol az átlag polgár számára a helyi média sokkal szabadabbnak tűnik, mint korábban, Vladimír Mečiar illiberális Szlovákiájában. A helyzet azért válik mégis nehezen értelmezhetővé, mert ma léteznek nagyon erős, független, szabad médiumok, ha egy újságíró szabadon akar dolgozni, megteheti. Az egyik ilyen erős oknyomozó stábbal rendelkező szerkesztőségben helyezkedett el Jan Kuciak is, aki hamar kiemelkedő elemző teljesítménnyel lepte meg kollégáit. A fiatal újságíró Marian Kočner vállalkozó-oligarcha kiterjedt gazdasági bűncselekményeit tárta fel. 

Kočner neve már Mečiar uralma idején felbukkant. Ő azon érinthetetlennek tartott, az oligarchák első generációjához tartozók egyike, aki Mečiar 1998-as politikai bukásával szimbolizálta a 2000-es és a 2010-es években tovább élő mečiarizmust. Mečiar megbukott, Kočner maradt. Szlovákia fokozatosan visszaszerezte demokratikus pozícióját az európai államok között Mikuláš Dzurinda és Robert Fico kormányai idején, de a jobb és baloldali pártokhoz köthető oligarchák működése zavartalanul és egyre szofisztikáltabb módszerekkel folytatódott tovább. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az állam fontos lépéseit a Smer nevű kormánypárt egyébként a mai napig titkolt szponzorai irányították. A Fico pártjába fektetett pénzért vagy különböző egyéb szolgáltatásokért cserébe jövedelmező kormányzati megrendeléseket kaptak és büntetlenséget, egyfajta törvényen kívüliséget élvezek. Magyarországon az oknyomozó és fősodratú kritikus újságírók számára 2010-től állandósuló élmény, hogy feltárhatnak tetszőleges számban korrupciós eseteket hosszú cikkekben, de munkájuk soha, semmilyen érdemi következménnyel nem jár. Nyomozás nem indul, felelősségre vonás nem történik és néhány nappal később már senki nem beszél a témáról. A szlovákiai újságíró kollégák hasonló frusztrációkkal küzdöttek munkájuk során a kilencvenes évektől. Ez a meghatározó élmény hirtelen megváltozott 2018 februárja után, sajnálatos módon kettős gyilkosság hatására. Kočner bosszúból rendelte el Kuciak meggyilkolását. Kuciak volt kollégái visszaemlékezése alapján tudjuk, hogy a fordulópontot a Donovaly síközpontban Kočner által felépített hotel körüli pénzügyi visszaélések feltárása jelentette. Kuciak tényfeltáró cikke alapján a korábban a rendőrség által leállított ügyben 2017 nyarán a főügyész újra megnyitotta a büntetőeljárást Kočner ellen és tízmillió euró értékű vagyonát is lefoglalta. De nem ez volt az egyetlen anyagi veszteség, amelyet az újságíró munkájának köszönhetően Kočner elszenvedett. Kuciak egykori kollégája, a szintén tényfeltáró újságíróként dolgozó Marek Vagovič számítása szerint a fiatalon meggyilkolt újságíró csaknem százmillió euró veszteséget okozott Kočner törvénytelen bizniszeiben.

A rendőri nyomozás alapján kiderült, hogy 2017 elejétől 2018 májusáig több újságírót is megfigyeltek. Három hónappal Kuciak megölése előtt a vállalkozó sms-ben dicsekedett el Ladislav Tichý volt ügyész-helyettesnek, hogy egy év alatt 200 ezer eurót költött újságírók követésére. A titkosszolgálat (SIS) egykori tagját és korábbi újságírót, Peter Tóthot bízta meg újságírók, többek között Kuciak megfigyelésével. A feladat végrehajtásáért 30 és 40 ezer euró között fizetett Tóthnak. Ő a feladattal Miroslav Kriak egykori SIS-es kollégáját bízta meg. Kriak 2000-2500 eurót kapott havonta Kočnertől, de kifizették éttermi és benzinszámláit, valamint biztosították számára a megfigyeléshez szükséges technikai eszközöket is. Az újságírók követéséről fényképeket, videókat és elemzéseket készítettek. 

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Bosszúpolitikával rontja tovább a kormány a megítélését

Lakner Zoltán

Ismét a különállását hangsúlyozza a magyar külpolitika, így aztán nemhogy csökkenne, de inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a magyar kormány a nyugati szövetségesektől távolodik, miközben az orbáni vétópolitika letörésére is egyre határozottabb válaszok érkeznek – végeredményben egyre erősebben romlik az ország alkupozíciója.

Elolvasom

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Keresés