Megtörtént Joe Biden sokak által szorongva várt elnöki eskütétele. A fáradt téli nap sugaraiban viszont csak a legrangosabb vendégek sütkérezhettek a Capitolium nyugati teraszain. Bár a járvány miatt amúgy sem gyűlhetett volna össze nagy tömeg, a január 6-ai halálos zavargásokat követően szinte az egész várost lezárták a hatóságok. A betonkordonokkal hermetikusan körbekerített Pennsylvania Avenue-n gurult át az elnöki limuzin a Fehér Házba Bidennel, akire már most hatalmas teher nehezedik.
Donald Trump látványos kilépőt tervezett utódja beiktatásának napján, ám végül már korán reggel, a hivatalos rendezvények előtt távozott a Fehér Házból. Bár a marylandi légibázison még tartott egy beszédet, arra családtagjain, a nagyrészt kabinet nélkül maradt kabinetfőnökén és pár zászlólengetőn kívül senki nem volt már kíváncsi. A távozó elnök még utalást tett rá, hogy valamilyen formában visszatér a politikába, de ez aligha Washingtonból fog elindulni.
Fotó: MTI/AP/Pool/Saul Loeb
Trump már a fővárosi zendülés napján szakított alelnökével, aki főnöke búcsúztatása helyett inkább Biden beiktatásán vett részt, átvállalva Trump ellátatlan ceremoniális feladatait az átmenet utolsó pillanataiban. A Capitolium és a Washington-emlékmű közötti nagy füves terület általában tömve van érdeklődő emberekkel a beiktatások napján. Idén a járvány és a biztonsági lezárások miatt csupán az ötven tagállam lobogói és a csillagos-sávos zászlók erdeje várta a maroknyi – főleg politikus – résztvevőt.
Zászlók mezeje elnevezésű installáció a Capitoiumnál Fotó: MTI/AP/Julio Cortez
A visszafogott ünneplés alaphangulatát még tovább mérsékelte a tragikus hír, hogy a koronavírus-járvány tegnap elragadta négyszázezredik áldozatát Amerikában. A megválasztott elnöki és alelnöki házaspár tegnap este ezekről az áldozatokról emlékezett meg a Lincoln-emlékmű lépcsőin. Másnap reggel azonban már jóval oldottabb hangulatban várták a déli eskütételt a közös imára érkező állami vezetők, tudván, hogy Trump már elhagyta a fővárost.
A hivatalos ceremónia részeként várva várt Lady Gaga és Jennifer Lopez helyett végül egy fiatal fekete költőnő, Amanda Gorman bizonyult a délelőtt sztárjának, akinek elragadóan őszinte szavalata órákon belül meghódította az internetet. Gormant egyébként maga a First Lady, a civilben tanárként dolgozó Dr. Jill Biden hívta meg a beiktatásra fellépni – a jelek szerint kiváló érzékkel. A beiktatási ceremónia másik történelmi momentuma az első fekete-ázsiai származású és egyben első női alelnök, Kamala Harris eskütétele volt, akinek a Legfelsőbb Bíróság első kisebbségi származású női tagja, Sonia Sotomayor olvasta elő az eskü szövegét.
Biden a saját beiktatása után hosszú, megbékélést, összefogást, valamint a válságokból való kilábalást sürgető és ígérő beszédet tartott. Nem csak tegnap, de az elnök előző napok során elmondott beszédeiben is visszatérő elem volt saját halandóságára való direkt vagy érintőleges utalás. A hetvenkilencedik évét taposó Biden az USA valaha volt legidősebb megválasztott elnökeként a mostani kihívásokra és az abból való kilábalásra élete utolsó nagy politikai projektjeként tekint.
Bár a pártja leginkább karakteresen liberális és baloldali, de legfőképp eredményes kormányzást vár tőle, ő mégis egy méltó, békés záró felvonást vizionál politikai karrierje megkoronázásaként. Trump után sokaknak ez felüdülésként hangozhat, ám azt még nem tudjuk, Biden meddig lesz képes fenntartani a mostani kegyelmi állapotot az alapvetően még mindig háborús légkörű Washingtonban. Az elnök kifejezte szándékát a társadalom és a politikai élet sebeinek begyógyítására, de nem tudni, hogy a beteg kérni fog-e az orvosságból.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
A koronavírus-recesszió eltér az eddigiektől. Miközben a társadalmak felsőbb osztályai vagy meg sem érzik a recessziót vagy nyernek rajta, az alsóbb rétegek és a középosztály egy része kilátástalan egzisztenciális helyzetbe kerül. A magyar kormány válságkezelése egyáltalán nem adott még választ az éleződő társadalmi problémákra, a mélyülő különbségekre. A segítség továbbra is a szavazótábornak, a klientúrának szól.
Szűcs Zoltán Gábor politológus szokatlanul indulatosan fogalmazva gyomorforgatónak nevezi a kormány járványkezelő magatartását. Közelebbről azt, hogy a kormány minden igazán nehéz döntést elhárít magától, és az állampolgárokra testálja a felelősséget. Szerzőnk azonban nem vagdalkozik, hanem érvel az álláspontja mellett, írásából egy végtelenül öntelt, de pontosan ugyanannyira gyáva rezsim képe bontakozik ki.
Csehországban március 1-én volt, Szlovákiában 7-én lesz egy éve, hogy regisztrálták az első koronavírusos beteget. A szomorú évfordulón mindkét ország történetének eddigi legnehezebb időszaka jött el. Jelenleg Csehországban terjed a világon a leggyorsabb tempóban a vírus. Mindkét ország külföldi segítségre szorul. Ha március 21-ig nem javul a helyzet, jöhet a teljes zárás.
Törökország egyik legismertebb egyetemét akarta ellenőrzése alá vonni a török elnök, s országos tiltakozássorozat indult ellene. A Boszporusz vagy Bogazici Egyetem diákjai nem fogadják el az önkényesen, politikai alapon kinevezett rektort, utcai szolidaritási akciókkal csatlakoztak hozzájuk az isztambuliak.
Az ellenzék annak idején lefektette azokat az alapelveket, amelyek alapján újjászerveznék a magyarországi közoktatást. Akkor e dokumentumhoz a Jobbik nem csatlakozott. Vajon most, a néppártosodás útjára lépve, megmásítanák-e korábbi elhatározásukat? A válasz nem egyértelmű.
