USA: újra jönnek a közép-amerikaiak

A koronavírus-járvány, a klímaváltozás és a tomboló erőszak okozza a latin-amerikaiak tömeges vándorlását az Egyesült Államokba. Joe Biden amerikai elnök arra kérte őket, hogy ne tegyék, mégis újabb migrációs válság van kialakulóban.

 

Maria Eugenia Inostroza Leyton akkor döntött úgy, hogy végleg hátrahagyva Chilét az Egyesült Államokba költözik a gyerekeivel, amikor a biztonságuk veszélybe került. A kisfia az iskolából tartott hazafelé a fővárosban, Santiagóban, amikor kirabolták. A lányát szintén az utcán próbálták meg droggal elkábítani. „Szörnyű volt… 2019-ben már tragikus volt a gazdasági helyzet Chilében. A közbiztonság is egyre csak romlott, állandósultak a támadások és a rablások” – meséli a Jelennek Miamiból a chilei nő.

A 19 milliós ország három évtizeddel a demokratikus átmenet után az egyik legnehezebb időszakát éli: két éve milliók vonultak utcára, amiért emelték a tömegközlekedés árát. Idővel azonban már a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a drága egészségügyi rendszer, az alulfinanszírozott oktatás és az általános gazdasági problémák miatt tüntettek tömegek. Bár ennek már két éve, Chile azóta sem tért magához. Maria Eugenia is a saját bőrén tapasztalta a válságot, hiszen 2017-ben elvesztette jól fizető állását, és utána hiába váltott szakmát, már nem tudta azt az életet biztosítani a gyerekeinek, mint korábban. 2019-ben repülőre szállt a gyermekeivel. Ő a szerencsések közé tartozik, mert voltak papírjaik – a gyerekek évekkel korábban Amerikában születtek, de miután elvált a férjétől, visszatért velük Chilébe –, így nem illegális bevándorlókként kellett újrakezdeniük az Egyesült Államokban. A története azonban nem egyedülálló, sok latin-amerikai látja kilátástalannak a gazdasági és társadalmi helyzetet szülőhazájában – olyan országokban is, ahonnan korábban nem volt jelentős az amerikai irányú migráció –, s így az USA-ban próbál meg boldogulni.

Négy hónapja kezdődött az oltási kampány Latin-Amerikában, ám a vírus elleni harcban nagy különbségek vannak az egyes országok között. Brazíliában, Peruban, Chilében és Paraguayban különösen aggasztó a helyzet, a halálozási arány igen magas, az egészségügyi rendszerek az összeomlás szélén állnak. Még Chilében is újra rosszak a számok, pedig az átoltottság aránya ott jó. A régióban most az egészségügyi krízis van fókuszban, de szakértők már a járvány gazdasági hatásaira figyelmeztetnek. A vírus előtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020-ra 1,6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált a régióban, tavaly nyáron ezt felülvizsgálta a szervezet. A szakértők júniusban már azt jelezték, hogy 9,4 százalékot fog zsugorodni a latin-amerikai gazdaság.

Bevándorlás számokban

Az USA 330 millió lakosából több mint 40 millióan más országban születtek. A Pew kutatóközpont 2018-as – mostanáig legfrissebb – átfogó felmérése szerint a bevándorlók 77 százaléka legálisan tartózkodik az országban, míg 23 százalék papírok nélkül él Amerikában. A legtöbben Mexikóból vándoroltak az USA-ba: három éve 11,2 millió volt a közösség lélekszáma. A második helyen a kínaiak és az indiaiak állnak – a bevándorlók 6-6 százaléka származik ezekből az országokból –, őket követik a fülöp-szigetekiek (4 százalék) és a salvadoriak (3 százalék). A bevándorló populáció fele három államban telepedett le: 24 százalékuk Kaliforniában, 11 százalékuk Texasban, 10 százalék pedig Floridában él.

Az ENSZ gazdasági bizottságának régiós vezetője, Alicia Bárcena júliusban azt mondta, várhatóan 230 millióan fognak szegénységben élni, ebből 95 millióan mélyszegénységben tengődnek. A sok országban egyébként is komoly feszültséget okozó társadalmi egyenlőtlenség még aggasztóbb lesz. „Soha nem gondolkodtak ennyien a kivándorláson, mint most, és ennek a gazdasági helyzet az oka” – nyilatkozta a CNN-nek Andrew Selee, a washingtoni székhelyű Migrációs Politikai Intézet vezetője. „Felvettük a kapcsolatot több tucat közép-amerikai és mexikói civil szervezettel, valamint a helyi kormányokkal is, és az volt az egyöntetű vélemény, hogy amint enyhítik a járvány miatt hozott korlátozásokat, nagy migrációs hullámra lehet majd számítani” – tette hozzá Selee.

Az amerikai hírcsatorna szerint ösztönözheti a kivándorlást Donald Trump távozása, és az új elnök, Joe Biden érkezése. A beiktatása előtt nem sokkal egy nagyjából nyolcezer főt – köztük sok gyereket – számláló, főleg hondurasiakból álló menekültcsoport indult az Egyesült Államokba. A karavánt végül a guatemalai biztonsági erők tartották fel, erőszakkal. Így is sokaknak sikerült végül embercsempészek segítségével eljutni az amerikai határig. Nem véletlen volt az időzítés, szerettek volna a beiktatás után megérkezni az USA-ba. A demokrata elnök ugyanis már kampánya során megígérte, hogy eltörli elődje szigorú bevándorlási intézkedéseit, hogy – amint azt stábjának egy tagja, Jennifer Molina nyilatkozta – egy „igazságosabb, emberségesebb” rendszert dolgozzon ki.

A közép-amerikai hatóságok kemény fellépése ellenére így is sok menekülő érkezett az év első harmadában a mexikói-amerikai határhoz – mintegy 350 ezer embert tartóztattak fel –, köztük sok gyerek, aki felnőtt kísérő nélkül, egyedül vágott a veszélyes útnak. Joe Biden márciusban azt kérte a kétségbeesett latin-amerikaiaktól egy az ABC Newsnak adott interjúban, hogy ne induljanak el az Egyesült Államokba. Hogy ezt figyelembe veszik-e a menekülést fontolgatók, kiderül a következő hónapokban. Sokan tarthatatlannak érzik a helyzetüket a hazájukban, különösen igaz ez az Északi Háromszögként emlegetett Guatemalában, Hondurasban és El Salvadorban. A világ egyik legveszélyesebb régiója ez, sokan az erőszak miatt indulnak útnak. A családon belüli bántalmazás ugyanúgy probléma, mint a bandaháborúk, a drog-és a fegyverkereskedelem. Az utcai bűnözőcsapatokba egész fiatal gyerekeket is beszerveznek, és a tapasztalatok szerint a kísérő nélküli gyerek menekültek sokszor egykori bandatagok, akik szakítani akarnak a kegyetlen világgal.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!