Miklós Gábor Vadul ketyeg a történelem nevű pokolgép a Balkánon

Nem sikerült a németeknek megoldást találniuk a bolgár-macedón kötélhúzás ügyében. Emiatt elmaradt Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdése. Bulgária vétót emelt a tárgyalások megkezdésével szemben. A szófiai jobboldali kormány a nyugat-európaiak számára nehezen követhető érveléssel feltételekhez kötötte nyugati szomszédja csatlakozási folyamatát.

A bolgárok sejthették, hogy a tagállamok többségének nehezen emészthető ügy ez, s ezért már a nyáron körbeküldtek egy memorandumot, amelyben összegezték a panaszaikat. Összefoglalom a fő elemeit a bolgár álláspontnak.

Először. A bolgárok szerint nincs olyan, hogy macedón nyelv. Amelyet a volt jugoszláv tagköztársaságban annak neveznek és használnak, az a bolgár regionális irodalmi változata. Ezt a bolgár akadémiai nyelvtudományi intézet vezető munkatársai szögezték le. Tény, hogy a macedónnak nevezett nyelv rögzített normaként valóban 1945 óta létezik. A bolgár álláspont szerint Joszip Broz Tito egykori jugoszláv vezető utasítására konstruálták, s kiemelték a helyi nyelvjárásokból az irodalmi bolgártól eltérő elemeket. A helyesírást pedig a szerb cirill írásmódhoz igazították.

Szófia szerint maga a macedón nemzet is így keletkezett. A Komintern balkáni szekciójában találták ki, s az egykori Jugoszlávia emelte törvényerőre – állítják. Ez ürügy némi kommunistázásra is. Azt akarják a bolgárok, hogy az EU-val való tárgyalásokon az „Észak-Macedóniai Köztársaság hivatalos nyelve” formula szerepeljen. A két ország barátsági és jószomszédsági szerződésében a bolgárok és Észak-Macedónia lakóinak közös történelméről van szó. Szófia nehezményezi, hogy Szkopje e fogalmat mellőzi, s inkább megosztott történelemről beszél. Bulgária követeli, hogy ismerjék el, 1945-ig a két nép történelme, történelmi személyiségei közösek. Ennek jegyében azt akarják, hogy Szkopjéban ismerjék el, Goce Delcsev, az 1903-ban az oszmánok által megölt törökellenes felkelő bolgár volt. Mert annak mondta magát. Ennek jegyében követelik, hogy szállítsák vissza Szófiába a hős hamvait, ahonnan Tito nyomására vitték Szkopjébe a háború utáni években.

Vannak más szentek, cárok és hősök is, akiket Bulgária és Észak-Macedónia is kizárólagosan magának akar. Az egyik igény úgy szólt, hogy tüntessék el azokat a háborús emlékműveket, emléktáblákat, ahol „bolgár fasiszta megszállókat” említettek. Amikor a nácik megtámadták Jugoszláviát, Bulgária csatlakozott hozzájuk és elfoglalta a Vardari Macedóniát. Amikor a szovjetek elérték a bolgár határt 1944 szeptember elején, az ország átállt a szövetségesek oldalára. Az eddigi megszállók az eddigi ellenállók oldalán harcba szálltak a nácikkal. Kiderült, húsz darab tábla emlékeztetett az 1941-1944 közötti évek konfliktusaira a kommunista ellenállók és a bolgár katonaság között. Ezeket a szkopjei kormány gyorsan leszereltetette.

Másodszor. Területi kérdés. Az 1912-es első Balkán-háború után az addig oszmán kézben lévő Macedóniát felosztották. Északi része, az úgynevezett Vardar-Macedónia Szerbiának jutott. Egy darab a Pirin-hegység területén Bulgáriának, a nagy része a görögöké lett. Bulgária a második világháború után rövid ideig elismerte, hogy a pirini lakosság macedón. Be is vezették ezt az irataikba. Amikor Sztálin és csatlósai összetűztek Titóval, kiderült, hogy ez nagy tévedés volt és törölték a macedón nemzetiséget Bulgáriában. Szkopjéban viszont máig számontartják elszakított bulgáriai nemzettársaikat. Szófia azt követeli, hogy az észak-macedóniai hatalom jelentse ki, nincs területi igénye Bulgáriával szemben, s ne támogasson semmilyen macedón kisebbségi törekvést bolgár területen. Nem tudom, van-e ilyen, de találtam egy elég szegényes honlapot, amelyen egy pirini macedónok egyesülete nevű szervezet mutatta meg magát. Bulgária szerint megengedhetetlen, hogy Szkopje rövidített neveként Észak-Macedóniát használja, mert ebbe beleértheti sandán a pirini Macedóniát is.

Bolgár belpolitikai szempontból nézve, ha rövidlátó is a lépés, mégis nagyon sikeres volt az akció. A jobboldali kormány tekintélye 2020 derekára romokban hevert, folyamatos tüntetéseken követelték a gyanús ügyekbe keveredett miniszterelnök, Bojko Boriszov lemondását. Egy sor korrupciós ügy, hatalmi visszaélés derült ki, valamint az, hogy milyen szoros kapcsolat áll fenn Boriszov és deklarált fő belpolitikai ellenfele, Ahmet Dogan, a török párt tényleges vezetője között. Bulgária pocsékul kezelte a koronavírus járványt is. Ebben a helyzetben kezdtek ebbe az elkerülő, késleltető nacionalista hadműveletbe.

És ez népszerű ügy. Mindenkinek van róla véleménye. A macedóniai beszélt és írott nyelv valóban nem tűnik idegen nyelvnek egy bolgár számára. A történelemoktatásás mindig arról szólt és szól, hogy a jelenlegi Észak Macedónia területe a bolgár hősök és kultúra hazája. Sikerült elérni, hogy az elmúlt hónapokban ne a válságkezelésben elkövetett hibákról, a korrupcióról és Boriszov sötét hátterű kapcsolatairól szóljon a vita, hanem arról, hogyan kell helyükre tenni az észak-macedóniai politikusokat, megállítani az ottani bolgárellenes gyűlöletkampányt, s egyáltalában elérni azt, hogy a szomszéd ország lakói tudomásul vegyék, ők voltaképpen bolgárul beszélnek és nem macedónok, mint eddig tévesen hitték, hanem vérbolgárok, történelmük pedig bolgár történelem. Egy minapi közvéleménykutatás kimutatta, hogy a bolgárok 81 százaléka támogatja Észak-Macedónia EU-tagságát, de többségük azt akarja, hogy a szomszédok ismerjék el a közös történelem tényét.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!