Szabó Brigitta Vagyonátrendezés: legyen kedves, adja vissza!

Olyan már volt és lesz is, hogy egy kormány visszavásárol valamely korábban eladott állami vagyont, s azt később újra privatizálja. Olyan is van, hogy megmagyarázhatatlan döntés születik. Ugyanakkor az, ami 2010 óta Magyarországon rendszerszinten történik, korántsem arról szól, hogy így mentenek meg vagy segítenek át jobb helyzetbe a gazdaság vagy a társadalom számára fontos vállalatokat, hálózatokat. Az elmúlt tíz évben született államosítási-visszavásárlási döntések, benne az energetika, a távközlés, a bankszektor, a média, a közlekedés, a közművek, a feldolgozóipar vagy az informatika területe, következetesen a Fidesz holdudvarába tartozó üzleti körök anyagi megsegítéséről, helyzetbe hozásáról, egyes piacok megszerzéséről, az ágazatok fölötti kontroll gyakorlásáról, a költségvetés számára elérhető, könnyen mozdítható forrásokról, a stratégiai ágazatokba bekerülésről, vagyis végeredményben a politikai hatalom megtartásáról szólnak.

 

Kőszegen, 2005 nyarán a miniszterelnökségre vágyó Orbán Viktor azt mondta az Új Nemzedék Ifjúsági találkozón: „Amikor nem volt szabálytalan a privatizáció, és nem volt korrupció sem, de nemzetgazdasági érdek, hogy az adott vagyontárgy állami tulajdonban legyen, azt kell mondani a tulajdonosnak: legyen kedves, adja vissza. Mert nem kell kishitűnek lenni, ha egy kormány valakinek azt mondja, hogy legyen kedves, adja vissza, annak nyomatéka van”. Szavaira Lendvai Ildikó, az MSZP akkori frakcióvezetője azt válaszolta, hogy szerinte a Fidesz elnöke 50-60 évet visszament az időben, és meghirdette a rendszervisszaváltás, a visszaállamosítás, az állami önkény programját. Az MSZP elnöke, Hiller István, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is úgy vélte, hogy kármentésre van szükség a befektetők bizalmának visszaszerzéséhez. Sőt, Veres János pénzügyminiszter és Kóka János gazdasági miniszter is azt a feladatot kapta, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat a befektetőkkel és a munkaadókkal arról, hogy biztonságban van a tulajdonuk. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette, Orbán e nyilatkozattal a szélsőjobbról és a szélsőbalról akar szavazatokat szerezni.

Nem sokkal később Orbán Viktor a Magyar Rádióban is megismételte az üzenetet: „Azt tudom mondani, hogy az emberek egyik nagyon fontos, nem kérése, hanem követelése, tehát ez egy érzelmileg telített kérés az emberek részéről, hogy a privatizációt le kell állítani. Nem szabad az állami vagyon elkótyavetyélését folytatni”.

Egy olyan ritka választási ígérettel állunk szemben, amelyet megtartott az ígérettevő. Ugyan unortodox módon történt és történik azóta is a folyamat, sokszor ugyanis nem is ott van vége, ahol az ember első látásra logikusnak gondolná, de megtartotta: az Orbán-kormány 2010-2014 között 209 céget államosított vissza, mintegy 1573 milliárd forint értékben. Fontos területek érintettek ebben, így az energetika, a távközlés, a bankszektor, a média, a közlekedés, a közművek, a feldolgozóipar és az informatika – derül ki Mihályi Péter, közgazdász, az MTA doktora, egyetemi tanár A privatizált vagyon visszaállamosítása Magyarországon 2010-2014 között című tanulmányából.

A miniszterelnök olyannyira eltökélt volt, hogy 2012-ben, egy zártkörű eseményen Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter lényegében megismételte főnöke szavait: „Megmondtuk, aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek. Ez kiszámítható, csak nem szeretik.” Mihályi Péter és az akkor megszólaló politikai elemzők szerint a 2. Orbán-kormány gyors ütemben meghozott intézkedései kísértetiesen emlékeztettek az 1945 utáni időszak államosításaira, az úgynevezett stratégiai pontok ellenőrzésére, a közérdek hangsúlyozására az energetika, a bankok és a nagyvállalatok ellenében.

Hasonlított hozzá – de ez nem volt ugyanaz. Jelenkorban ugyanis sok esetben nem csupán az államosítás volt a cél, hanem aztán az újraprivatizáció annak érdekében, hogy a kiválasztott vállalkozó vagy cégcsoport kezébe kerüljön a vagyon úgy, hogy azzal a kormányzati célokat, a Fidesz hatalmon maradását szolgálja. Van erre egy fogalom, a tranzitállamosítás. Hogy ez mit is jelent, azt talán a dohánykereskedelmen keresztül a legkönnyebb megmutatni. Emlékezetes, hogy a kormányzat egyik percről a másikra fosztotta meg a dohánytermékeket forgalmazó vállalkozásokat a koncessziós joguktól, s azt magához vette, vagyis visszaállamosította. Átmenetileg egy tranzitállomásra tette a kereskedelmi jogokat, majd nem nyilvános pályázatok keretében, újraosztották a koncessziókat, de már olyan vállalkozók között, akik a kormányzat számára is megfelelőek voltak.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!