Fóti Tamás Vakcinaválság: a gyárak emelik termelésüket

Eredménnyel zárult az Európai Bizottság, az EB és a vakcinagyártók vasárnapi egyeztetése, az AstraZeneca 9 millió dózissal többet szállít az első negyedévben, és a BioNTech-Pfizer is felturbózza kapacitását. Utóbbi azt ígérte, február 15-től növeli termelését, hogy eleget tehessen március végéig szóló kötelezettségeinek. Azt is bejelentette, hogy a második negyedévben 75 millió adaggal megemeli a szerződésben rögzített tételt. Ahhoz, hogy eleget tegyen a világszerte erősödő keresletnek, idei tervét 50 százalékkal megemeli, így közel kétmilliárd dózist lesz képes előállítani. A BioNTech számíthat a Sanofi gyógyszergyár segítségére, ugyanis a francia cég saját vakcináját csupán az év végére tervezi.

Az EB rendkívüli egyeztetésre hívta annak a hat vakcinagyártónak a vezetését, amelyikkel előzetes szerződést kötött. Ezek közül a BioNTech-Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna oltóanyagát már engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség. Ursula von der Leyen, az EB elnöke világossá tette, elvárja a szerződésben vállaltak teljesítését, hogy fennakadás nélkül folytatódjon a lakosság beoltása.

A válságtanácskozást azután hívták egybe, hogy a tagállamok nyíltan bírálták Brüsszelt az oltóanyaghiány miatt, amiért később és lassúbb ütemben történnek az oltások, mint például Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban vagy Izraelben. Az AstraZeneca korábban jelezte, hogy nem tud eleget tenni a szerződésben vállaltaknak, 75 millió adaggal kevesebbet szállít az első negyedévben. A brit-svéd cég vezérigazgatója, Pascal Soriot szerint ez nem szerződésszegés, hiszen ott szerepel az angol „best effort” kitétel, vagyis megtesz minden tőle telhetőt. Csakhogy az EB jogi szolgálata dilettáns érvnek bélyegezte a védekezést, ami az opciós szerződések bevett formulája és korántsem ad szabad kezet a cégnek. Vagyis az EB ragaszkodik a szerződésben vállaltak teljesítéséhez, elvárja, hogy a cég az első negyedévben is hiány nélkül szállítson. Különösen annak fényében, hogy az EU 336 millió euróval támogatta a vakcina kifejlesztésének költségeit. Sztella Kiriákidisz, az EB egészségügyért felelős tagja hallani sem akart a gyár érveléséről, hogy a britekkel sokkal előbb megállapodott a vakcina leszállításáról, hiszen az EU-val ennek tudatában szerződött. „Visszautasítjuk az érkezési sorrend szerinti kiszolgálás logikáját, ami érvényes lehet a sarki hentesnél, de nem a szerződésekben”.

Nem nehéz felfedezni a gyógyszergyártó és az EU közötti feszültség mögött a valódi indítékokat. Nagy-Britannia ezekben a hetekben kóstolót kapott abból, milyen is az élet az EU-n kívül. A határain feltorlódott kamionok ezrei voltak az első következményei az uniós belső piac elhagyásának, szakértők rendkívüli esetekre hasonló állapotokat jósolnak. A londoni válasz nem maradt el, több tucat gyógyszer-alapanyag exportját lehetetlenítették el, az EU nagy-britanniai képviseletétől megvonták a diplomáciai státuszt. Az AstraZeneca pedig hosszas brüsszeli nyomásra végül kénytelen volt elismerni, hogy két nagy-britanniai cégének vakcináját a helyi piacon kell értékesítenie.

Boris Johnson brit kormányfő láthatóan távol akarja tartani magát a konfliktustól, s úgy nyilatkozott, hogy „az Oxford-AstraZeneca vakcinája egyaránt nagyon fontos országunknak és a világnak. A szóban forgó kérdés az EU és az AstraZeneca ügye”. Időközben számára is világossá vált, hogy a kérdés nem ilyen egyszerű. Az EB bejelentette, hogy exportengedélyhez köti a gyógyszerek EU-n kívüli kereskedelmét, ami csattanós válasz Londonnak, hiszen Nagy-Britanniába a kontinensről is érkeznek Covid-vakcinák.

Más kérdés, hogy ez zavart okozhat Írország és Észak-Írország határforgalmában. Márpedig a Londonnal kötött Brexit-megállapodásban éppen Brüsszel ragaszkodott ahhoz, hogy a két Írország közötti határ csupán névleges legyen, vagyis Észak-Írország lényegében része maradhatott az EU belső piacának, a határok szabadon átjárhatóak. Az EB honlapjára múlt hét pénteken este fölkerült szöveg értelmében ideiglenesen élnek az áruellenőrzéssel. Ez azonnal pánikot keltett Londonban csakúgy, mint Dublinban, és hosszas győzködés után von der Leyen meghátrált, csak abban az esetben ellenőriznek a két Írország határán, ha igazolódik a gyanú, hogy a gyógyszerek utat találnak Nagy-Britanniába is.

A rögtönzött, elkapkodott brüsszeli intézkedés, majd visszaszívása jelzi, hogy az EB nem ura a helyzetnek. A kereskedelempolitikai döntésről ugyanis nem tájékoztatták sem Micheál Martin ír kormányfőt, sem Mairead McGuinnest, az EB ír tagját. Majd a visszatáncolás módja – néhány felháborodott telefon után – is arról árulkodik, hogy a brüsszeli stratégia nélkülözi a politikai kontrollt, amely árt az EU nemzetközi tekintélyének. A beharangozott, főleg német nyomásra megszületett exportkorlátozásra, amelyet az uniós közvélemény nyilván pozitívan fogad, az EU partnerei teljes értetlenséggel reagáltak. Előbb Kanada, majd Japán bírálta a brüsszeli döntést, és a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete is „ügyetlennek” nevezte az exportkorlátozást, amely nehezíti a nemzetközi oltásprogramok kivitelezését, növelve a világjárvány jelentette kockázatokat.

Az EB kezdeti kommunikációjáról – „minden a terveknek megfelelően zajlik, az ellátási nehézségeken hamar úrrá lesznek” – mostanra kiderült, hogy tarthatatlan. Ráadásul Brüsszel éppen a máskor általa is bírált protekcionista lépésekre kényszerült. Kérdés, milyen eszközei maradnak az AstraZenecával szemben. Választhatják a jogi utat is, csakhogy a hosszadalmas, akár évekig elnyúló procedúra aligha kínál megoldást az akut problémára. Persze a cégnek sem érdeke a szakítópróba. Covid-19 elleni vakcináját múlt pénteken engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség, de természetesen a vállalat a jövőbeli termékeinél is számít az uniós piacra, miért is nehezítené meg magának a további eljárásokat. Így valószínűsíthető, hogy végül sikerül kompromisszumra jutni, a cég, amely hangoztatja, hogy vakcinája értékesítésekor lemondott profitjáról, bevonhat termelésébe konkurens gyógyszergyárakat, hogy eleget tegyen kötelezettségének, az EU pedig rugalmasabban kezelheti a mennyiségi korrekciókat, feltéve, hogy garanciát kap a folyamatos szállításra.

Brüsszel arra számít, hogy még az első negyedévben zöld utat kap, de legalábbis benyújtja engedélyezési kérelmét a német Curevac, amely a Bayerrel működik együtt. A Janssen Pharmaceutica-Johnson&Johnson vakcinájának klinikai tesztjei is ígéretesek, annál is inkább, mert elegendő csak egy oltás, és a jelek szerint a dél-afrikai mutáns ellen is hatásosan véd.

A tagállamok szívesen hivatkoztak a központilag biztosított szállítások lassú csordogálására, hogy ezzel csökkentsék saját felelősségüket, amiért elmaradásban voltak az oltási programokkal. Nem erősíti a közbizalmat az sem, hogy néha egymásnak ellentmondó hírek jelennek meg hivatalos forrásból. Míg az Európai Gyógyszerügynökség pénteken nem korlátozta 18 éves életkor fölött az AstraZeneca vakcináját, addig Németország arra hivatkozva, hogy kevés vizsgálati anyag áll rendelkezésre a 65 év fölöttieknek adott oltás hatásosságáról, számukra nem engedélyezte. Ezzel éppen az elsődleges cél elérését lehetetlenítik el, hiszen a berlini menetrend is az idősek beoltását tartja szem előtt. A konfliktus feloldására Angela Merkel kancellár találkozót kezdeményezett a tartományi miniszterelnökök, valamint berlini és brüsszeli gyógyszer-szakértők részvételével, lapzártánk utánra. Markus Söder bajor tartományi vezető nem zárná ki, hogy a németországi vakcinagyárak termelését állami ellenőrzés alá vonják. Ez persze élesen szembemenne az eddigi brüsszeli koordinációval, de kérdés, mi lesz a reakciója a többi tartományi kormányfőnek, nem is beszélve az uniós partnerekről.

Az óra ketyeg, senki nem látja előre, milyen következményei lehetnek a vírus újabb mutánsainak. A leuveni egyetemnek a belga kormány számára végzett kutatásából az derül ki, hogy a brit mutáns 65 százalékkal fertőzőbb, és március elejéig Belgiumban az összes covidos esetnek a 90 százaléka már ez a variáns lesz. Az eddigi vakcinák zöme némi módosítással alkalmas lesz a mutánsok ellen is, a Moderna már készen áll ennek gyártására, ha szükségessé válik. A mutánsokról persze még nincs elegendő visszaigazolás a beoltottak részéről. Ausztriában Bécsben és Bad Vöslauban a szennyvízmintákban mutatták ki a koronavírus brit mutánsát, a tiroli Schwazban pedig 11 fertőzött esetében a vírus dél-afrikai változatát azonosították. A karácsony óta tartó osztrák bezárás értelmét ugyanakkor visszaigazolta a fertőzések rohamos csökkenése, felszabadulnak a kórházi ágyak. Nem így például Portugáliában, ahol ismét teljes erővel támad a járvány. Az intenzív osztályokon covidosoknak fenntartott 850 ágy kevésnek bizonyul, német egészségügyi személyzet, tábori kórház érkezik az országba. Az osztrák kancellár felajánlotta, hogy légi úton szállítsanak súlyos covidos betegeket Ausztriába.

Európa-szerte tüntetések vannak a hazai – eltérő – rendszabályok ellen. Van, ahol a kijárási tilalommal szemben lépnek fel, például Belgiumban, Hollandiában vagy Franciaországban, ahol túl korainak tartják az este nyolctól kezdődő tiltást, másutt a vendéglátóhelyek, áruházak bezárását vélik fölöslegesnek. Pedig nagy általánosságban igaz, hogy a számok önmagukért beszélnek: a szigorú korlátozások hatása már 10 nap után látszik, a fertőzések száma felére, harmadára esik vissza. És az is látszik, hogy a nyártól kipróbált húzd meg, ereszd meg rutinja több kárt okoz, mint hasznot. A kedvező statisztika hatására a nyomásgyakorló érdekcsoportok azonnal hadba lépnek, követelik a szabályozás enyhítését. Ahol ez megtörténik, ott nem nagy meglepetésre néhány hét múlva ugyanott tartanak, mint az első lezáráskor. Felvetődik a kérdés, hogy volt-e értelme vállalni a kockázatokat, amelyeknek kiszámíthatóak a következményei. A rövidtávú haszon, hogy csökken a kórházi férőhelyekre nehezedő nyomás, javul a bezártságot rosszul viselő emberek hangulata, s a gazdaság is ideig-óráig levegőhöz jut. Ám a következmények, a fertőzések burjánzó száma kijózanító, és a politikusoknak ismét vállalniuk kell a népszerűtlen bezárásokat. Ebből okulva a politika a legtöbb helyen igyekszik életképes differenciálással korlátozni, amihez Brüsszel is segédkezik. A fertőzési gócok alapján négyfajta zónát alakítanak ki, és az volna a törekvés, hogy EU-szerte a zónákhoz illesszék a szabályokat. Optimális esetben legyen az egész EU-ban egységes a rendszer, hiszen akkor a tapasztalatokra is jobban lehet támaszkodni, és a védekezésben könnyebben adaptálhatóak a már bevált módszerek.

Szerveződnek az osztrák neonácik

Vasárnap Bécsben, annak ellenére, hogy a kormány a közegészségügy védelmére hivatkozva 17-ből 15 tüntetést betiltott, több helyszínen mintegy tízezer, zömében fiatal jelent meg, akik elsősorban a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt felhívásának tettek eleget. Herbert Kickl egykori belügyminiszter, a párt jelenlegi frakcióvezetője a betiltásról értesülve alig burkolt, provokatív éllel ugyan internetes „rendezvényre” szólított fel, de pontosan tudnia kellett, hogy szavainak meglesz a foganatja. A korlátozásokat általában elutasító és a vírus elleni vakcinát megkérdőjelező tömegeket utána még azzal lázította, hogy bírálta, cenzúrával vádolta meg a kormányt, amely „korlátozza a polgárok szabadságjogait”. Egyúttal már előre a néppárti Karl Nehammer belügyminisztert tette felelőssé, ha a neonáci, szélsőséges mozgalmak vezetői által is irányított demonstrációk erőszakba torkollnának.

A nagy erőkkel kivonult rendőrség mindazonáltal igyekezett a rendfenntartásra koncentrálni, és látható szándékossággal hunyt szemet a tény felett, hogy a tüntetések zöme illegális volt. Valószínűleg a politikai vezetéstől érkezett utasítás elsődleges célja az volt, hogy megakadályozzák a tiltakozások eszkalálódását. Csupán az egyik, a szélsőséges identitárius mozgalom által meghirdetett tüntetést oszlatták fel erőszakkal, sokakat vettek őrizetbe, itt rendőrök is megsérültek. A legnagyobb menet belvároson át történő, békés vonulását pedig biztonsági okokból végigkísérték, a résztvevők közül senkit nem állítottak elő.

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.