Az Európai Parlament a szocialista frakció kezdeményezésére független és pártatlan vizsgálatot követel az Európai Bizottságtól annak kiderítésére, vajon Várhelyi Olivér valóban szándékosan ássa-e alá a tagjelölt országokban a jogállamiság érdekében tett erőfeszítéseket. A magyar biztos – állítja az EP határozata, amelyet 375 mellette szóló, 180 ellene leadott és 95 tartózkodó szavazattal fogadtak el – szándékosan és következetesen nem tulajdonít jelentőséget Aleksandar Vučić szerb elnök demokráciaellenes fellépéseinek, továbbá hozzájárul Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb közössége miniszterelnökének szeparatista törekvéseihez.

A közös kül- és biztonságpolitikai (CFSP) jelentés egyidejűleg sürgeti a Nyugat-Balkán európai perspektívájának a megerősítését, amivel adósak a tagállamok. A jelentés üdvözli Koszovó EU-tagság iránti kérelmét és szankciót sürget Dodik mellett azon szerbek ellen, akik részt vettek a Srpska Köztársaság napja ünnepségének a szervezésében. A boszniai szerbek január 9-én emlékeznek az 1992-ben ezen a napon kikiáltott Boszniai Szerb Köztársaságra. Az EP jelentése egyúttal elítéli a belgrádi kormánynak a régió destabilizációjára irányuló törekvéseit.

Thijs Reuten, a Szocialisták és Demokraták holland árnyékelőadója emlékeztetett arra, hogy 2019-ben azzal a feltétellel fogadták el Várhelyi biztosi jelölését, hogy tevékenységével az egész EU érdekében lép fel, vagyis nem csupán a magyar kormánynak megfelelő politikát folytat. Három év elteltével – hangsúlyozza Reuten – komoly aggodalomra ad okot, hogy Várhelyi Orbán Viktor forgatókönyvéből dolgozik. „Az Európai Bizottságnak az volna a szerepe, hogy kiálljon Bosznia és Hercegovina területi integritása védelméért, elősegítse Szerbiában a demokratikus építkezést, biztosítsa a békét és stabilitást Montenegróban és Koszovóban. Nem pedig ennek az ellenkezőjét.”