Fóti Tamás Vége az EU birkatürelemének

Az Európai Bíróság történelminek mondott ítéletében elsőbbséget ad az állatok jóllétének a kóser, illetve a halal rituális állatlevágásával szemben. Kimondták, hogy a rituális állatvágás belgiumi tilalma nem ütközik uniós törvénybe. Az európai zsidó és iszlám szervezetek attól tartanak, hogy a luxemburgi bíróság ítélete precedenst teremt arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban bárhol betiltsák a rituális állatvágást.

A kóser és halal állatvágásra vonatkozó belga törvénykezésnek megvolt a maga liberális, nagyon is megengedő korszaka, amely fokozatos tilalmakba csapott át. 1998-ban például még éppen azt fektették törvénybe, hogy a zsidók és muszlimok bárhol vágathatnak rituális módon állatot. Ezt utóbb az ország flamand régiójában, azaz Flandriában felülvizsgálták, és 2014-ben arra jutottak, hogy a megengedő belga törvény uniós előírásokba ütközik, ezért csak arra kijelölt vágóhidakon engedélyezték a vallási szabályoknak megfelelő állatvágást.

A muszlim vallási szervezetek diszkriminatívnak bélyegezték a döntést és megtámadták az Európai Bíróságon. A bíróság 2018-ban ellenük ítélt, megállapítva, hogy a flamand kormány nem sértette meg a vallási szabadságot, csupán arra tett kísérletet, hogy rendszert vigyen az állatok vágásába. Miközben azonban a belga muszlimok az ítéletre vártak, Flandria újabb, ezúttal radikális korlátozásra szánta el magát. A 2017-es törvény ugyanis már mindenfajta előzetes kábítás nélküli állatvágást megtiltott, beleértve a rituálisakat is. Csakis az előzetes, elektronarkózissal végrehajtott elkábítást engedélyezték, aláhúzva, hogy önmagában a bódítás nem okozhatja az állat halálát. Ezután vághatják le az állatot, illetve véreztethetik el.

A törvény nyitva hagyott egy kiskaput, nevezetesen, hogy például a szomszédos Hollandiából importálhatják a rituálisan levágott állatot, amelyhez ily módon tehát hozzájuthatnak, akik ragaszkodnak a kábítás nélküli állatvágáshoz, vagyis az ortodox zsidók a kóser, a muszlimok a halal előírásának engedelmeskedve. Természetesen az importáru sokkal drágább. El lehet képzelni a muszlimok és zsidók felháborodását, diszkriminációt kiáltottak, anyagi veszteségeiket hangsúlyozták. A vallási szervezetek ezúttal a belga alkotmánybíróságtól kérték a törvény eltörlését.

A flamand tilalom mögött elsősorban nem az állatok jólléte fölötti aggodalmat látták, hanem a populista, szélsőjobboldali szervezetek állatvédő köntösbe bújt hecckampányát. Az alkotmánybíróság az Európai Bíróságtól kért jogértelmezést. Kezdetben úgy tűnt, a zsidó és iszlám panasz jogorvoslatot nyer a bíróságon. Annak főtanácsnoka előzetes állásfoglalásában nekik adott igazat, és ugyan a főtanácsnok véleménye nem köti a testületet, de az esetek négyötödében követni szokták érvelését. Meglepetésre most nem ez történt.

December 17-i ítéletében az EB aláhúzta a tagállamoknak korábban adott derogációt, vagyis azt a lehetőséget, hogy eltérjenek az uniós jog alkalmazásától, ám ugyanakkor megerősítette azt a jogukat is, hogy az állatok jólléte érdekében olyan eljárást javasoljanak, amely megkíméli az állatokat a fölösleges szenvedésektől. Ez az eljárás pedig az előzetes, visszafordítható kábítás. Megjegyzi a bíróság, hogy az uniós jogalkotó egyensúlyt kíván teremteni a vallásgyakorlás szabadságának tiszteletben tartása és az állatok jóllétének biztosítása között, és ebben széles mérlegelési jogkört kívánt adni a tagállamoknak. Vagyis amikor a belga jogalkotó a tilalom mellett döntött, azzal csupán az állatok szenvedéseinek megszüntetésére volt tekintettel, de a vallásgyakorlást nem korlátozta, hiszen lehetővé teszi a rituálisan levágott állatok termékeinek a behozatalát, illetve forgalmazását.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!