Révész Sándor: Végjáték

Választások Magyarországon 19.

Révész Sándor | 2022.02.08. 07:56

Olvasási idő kb. 16 perc

A 2010-es választást 2006-ban vesztették el a kormánypártok. Azzal, hogy győztek. Győzelem ennél pirrhuszibb nem lehet. A győztes ellen minden összeesküdött. Beleértve önmagát.

Akció

A választások után egy hónappal az MSZP-frakció balatonőszödi zárt frakcióülésén heves ellenállás mutatkozott a megkésett, szükséges és fájdalmas megszorító intézkedésekkel szemben. Az ellenállás leküzdése végett Gyurcsány Ferenc szenvedélyes záróbeszédet tartott, melynek az volt a lényege, hogy hazudtak az államháztartás állapotáról, és azért fajultak idáig a dolgok, mert az elmúlt másfél-két évben semmit nem tettek meg abból, amit kellett volna: jól „elkúrták”.

Az „elkúrás” a győzelem érdekében történt. Ha helytelen volt, akkor győzni volt helytelen ezen az áron. Őszödön sok mindennel szembenéztek, csak azzal az elmulasztott lehetőséggel nem, hogy vállalják valamivel jobb helyzetben a valamivel kevésbé fájó megszorításokat a bukás kockázatával együtt. Ebben az esetben hiteles ellenzékként küzdhettek volna meg a többség bizalmának visszaszerzéséért. Azt nem tudhatták, hogy akkor a 2008-as pénzügyi világválság is a Fidesz-kormányt sújtotta volna porba.

Amikor Gyurcsányék „hazudtak éjjel és nappal”, Orbánék is éppen ezt tették. Orbán Viktor külföldi diplomatáknak vallotta ezt be, mondván, hagyják figyelmen kívül, amit mond, abból ítéljék meg őt, amit tesz majd. Még 2008 tavaszán is azt állította zárt körben a Színházművészeti Egyetemen, hogy a győzelme utáni válságmenedzselés éveiben „egyes csoportoknak rossz lesz, sokaknak sok minden fog fájni”.

A választások után hozta nyilvánosságra a Fidesz-közeli CEMI közgazdász csoport a maga csomagját, amelyben szerepelt negyvenezer tanár és ötvenezer köztisztviselő leépítése, sok iskola bezárása, az államilag támogatott egyetemi férőhelyek felére csökkentése, a közigazgatásban dolgozók bérének befagyasztása, a 13. havi nyugdíj elvétele, a nyugdíjkorhatár emelése, a kórházi ágyak számának csökkentése, a vizitdíj bevezetése, az áfa emelése, az ingatlanadó bevezetése, a kedvezményes adózási formák, az eva és az ekho megszüntetése. „A Fidesz alternatív csomagjának főbb pontjai megegyeznek a CEMI (…) idén tavasszal készített kiigazítási javaslatával” – írta a Magyar Nemzet.

A 2006 júniusában elfogadott Gyurcsány-csomag súlyos volt, de nem annyira, mint a CEMI-é. Felemelték az áfát annyival, amennyivel az év elején csökkentették, bevezették a kamatadót és néhány kisebb jelentőségű adót, csökkentették a minisztériumi dolgozók számát, elbocsátottak állami alkalmazottakat, a gázártámogatást elvették a jobb módúaktól, párszáz forintos vizitdíjat és kórházi napidíjat vezettek be, megszüntettek kórházakat, kórházi osztályokat. Az államháztartási hiány csökkent, az infláció növekedett, a gazdasági növekedés 2007 végére gyakorlatilag leállt. A reálkereset is csökkent egy év alatt 5-6 százalékkal. Viszont a költségvetési hiány is jelentősen mérséklődött. A miniszterelnök népszerűségi indexe zuhant.

Már 2006 őszén az önkormányzati választásokat is hatalmas fölénnyel nyerte az ellenzék. Az őszödi beszéd szeptember 17-én került nyilvánosságra. A fővárosban ostromállapot alakult ki. A tüntetők betörtek a Magyar Televízió épületébe, autókat gyújtottak fel, törtek-zúztak. A rendőrség tehetetlennek bizonyult, és ezt később brutalitással kompenzálta. Tömegoszlatásra gumilövedékeket is használt, amellyel néhány esetben súlyos sérüléseket okozott.

Október 23-án a Fidesz ünnepségét az erre vonatkozó figyelmeztetés ellenére a közbiztonsági szempontból legrosszabb helyen tartották. A közelben illegális tüntetésen résztvevő, randalírozó csoportok mintegy rávezették a megfékezésükre kirendelt rendőri erőket az ünnepséget nem a javasolt útvonalon elhagyó emberekre. Többeket bevonszoltak a rendőri kordon mögé, és véresre vertek. A képviselői igazolványát felmutató fideszes képviselőt, Révész Máriuszt súlyosan bántalmazták. Egy 56-os megemlékezésen Révész Mártíriuszként gúnyolta képviselőtársát Kuncze Gábor, annak az SZDSZ-nek az elnöke, amely szebb napjaiban a törvénytelen rendőri erőszak elleni küzdelem élharcosa volt.

A Kossuth téren letáboroztak és hosszú időn át folyamatosan tüntettek többségükben szélsőséges csoportok. Antiszemita feliratok jelentek meg, és gyilkos indulatok nyilvánultak meg, amelyeket az ellenzéki sajtó és az ott rendszeresen szónokló Fidesz-vezetők legitimáltak.

A Kossuth tér kiürítése után a teret kellő jogalap nélkül kerítéssel lezárták, amit emberjogi szervezetek is elítéltek. A Fidesz országgyűlési frakciója a kerítést tudatos törvénysértéssel lebontotta. A bíróság ítéletében egyrészt kimondta, hogy a törvényhozás feladatával megbízott képviselők részéről különösen súlyos tett a törvények ily módon való semmibe vétele, másrészt a cselekmény súlyát olyan csekélynek ítélte, hogy szankciót nem látott indokoltnak.

Az ellenzék összemosta a rendőrség törvényes, rendteremtő tevékenységét a törvénytelen erőszakkal, és tudatos kormányzati akciónak minősítette azt, amit a rendőrség művelt ezekben a hetekben. A kormánytáborban is összemosták a rendőrség törvényes és törvénytelen tevékenységét, csak ellenkező előjellel. A történtek kivizsgálását, a bűnösök elítélését nem szorgalmazták.

2006. október 23-án Orbán bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez hét kérdésben. Valamennyi olyan volt, amelyről a törvény értelmében nem lehet népszavazást tartani. Az Alkotmánybíróság azonban mégis jóváhagyott három kérdést. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj eltörlésére lehetett szavazni, noha mindez magától értetődően érinti a költségvetést, ami a népszavazást kizárja. A népszavazáson a választópolgárok fele vett részt, és azok több mint négyötöde támogatta az említett díjak eltörlését.

Gyurcsány éles irányváltással reagált. Lefújta mindenekelőtt az egészségügy reformját. Ez a reform lett volna az egyetlen markáns szabad demokrata elem a kormány tevékenységében. A kormányfő kirúgta a szabad demokrata egészségügyi minisztert, s ezzel lényegében felmondta a koalíciót. Az SZDSZ kivonult a kormányból, ám külső támogatással lehetővé tette további működését.

2008 őszén érte el Magyarországot a világgazdasági válság. A tőzsdeindex a mélybe zuhant, a forint alaposan meggyöngült. Leállították a béremeléseket és a 13. havi juttatásokat a közszférában, a 13. havi nyugdíjat 80 ezer forintban maximálták, a tervezett adócsökkentéseket elhalasztották, 600 milliárd forintos bankmentő csomagot hoztak létre, és kapott az ország az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól 25 milliárd dollár készenléti hitelt, kedvező feltételekkel.

Gyurcsány körül elfogyott a levegő, 2009. március 21-én bejelentette a lemondását. Sokadik jelöltként Bajnai Gordon vállalta a kormányzást. Ő is csak úgy, hogy nem kell pártpolitikusként viselkednie, nem kell választási érdekekre tekintettel lennie. Senki nem volt ilyen helyzetben se előtte, se utána, és senki nem is tette meg a szükséges lépéseket olyan konzekvensen, mint ő. Bemutatkozó beszédében leszögezte: „Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés.”

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés