Az Európai Unió által meghatározott és a helyreállítási források igénybevételéhez szükséges feltételrendszernek, az úgynevezett mérföldköveknek az igazságszolgáltatásra vonatkozó elemei alapvetően a rendszer függetlenségére, pártatlanságára és az integritásának visszaállítására vonatkoznak. Ez azért kissé életidegennek tűnik a halandó átlagpolgárok számára.

Meglehet, életidegennek tűnnek az EU feltételei, de csak addig, amíg nem kerül valaki olyan helyzetbe – és bárki kerülhet –, hogy valamilyen konfliktusát bíróságoknak kell megoldaniuk, és nagyon nem mindegy, hogy azok a bíróságok mennyire függetlenek. Ezen túlmenően vannak olyan ügyek is, amelyek mindenkinek az életére hatással vannak, ilyenek a korrupciót, az emberi jogokat érintő esetek, a népszavazással vagy a választásokkal kapcsolatos ügyek, a politikai szabadságjogokkal összefüggő esetek. Ezek általában a Kúrián vagy az Alkotmánybíróságon kötnek ki, vagyis az, hogy ezek a szervezetek mennyire végzik pártatlanul és függetlenül a dolgukat, a legfontosabb kérdések egyike.

Mindenesetre az EU váratlan segítséget kapott, amikor napvilágot látott, hogy milyen stílusban és miről kommunikál egymással telefon Schadl György, a Végrehajtói Kar korrupció gyanúja miatt letartóztatásban lévő elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Ez a beszélgetés mintha szimbolizálná az Unió bírálatát a hatalmi ágak szétválasztását és a vezetői alkalmassági kritériumokat illetően is.

Így van, és nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mi már hosszú évek óta mondjuk a bírálatainkat, tehát nem arról van szó, hogy az EU 2022-ben kitalál valamilyen mérföldköveket, hanem ezek már jó ideje szóvá tett és érzékelhető repedések a rendszer egészén. Ez a beszélgetés nagyon árulkodó volt a Kúria elnökére vonatkozó részleteiben is, például azt illetően, hogy milyen következményei vannak annak, ha valaki úgy lesz bírósági vezető, hogy valójában nincsen semennyi bírói tapasztalata.

Helsinki Bizottság: a kulcs a kormány kezében van, vissza kell állítani az egyetemek autonómiáját

Mik az EU kifogásainak fő súlypontjai?

Három, szerintem kiemelt fontosságú területről van szó. Az egyik arra vonatkozik, hogy 2019-ben a parlamenti többség egy meglehetősen abszurd jogi csűrés-csavarással, azzal, hogy állami szerveknek is vannak úgymond emberi jogaik, lehetőséget biztosított arra, hogy állami szervek már jogerős, vagyis lezárt bírósági döntésekkel is az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. Ennek az a jelentősége, hogy így a legtöbb, a politika számára fontos ügyet el lehet vinni arra az Alkotmánybíróságra, amelynek az összes bíráját a kormánytöbbség választotta. Vagyis lezárt bírósági döntéseket lehet ezáltal megmásítani, nyilvánvalóan a politikai akaratnak megfelelően.