Lakner Zoltán Előválasztás: sok körzetre kevesebb figyelem jut, pedig igencsak nagy a tét

Keddig adhatják le voksukat az ellenzéki előválasztáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok. A közös ellenzéki egyéni kerületi jelölteket egyetlen, a közös miniszterelnök-jelöltet két fordulóban kiválasztó eljárás innováció a magyar pártpolitikában, célja, hogy a lehetséges minimumra szorítsa a Fidesz által saját magára szabott választási rendszer torzító hatását. Nem magától értetődő azonban, hogy az az ellenzéki párt, amely az előválasztás győztesének bizonyul, a legtöbb egyéni kerület megnyerésére is esélyes lesz-e. Elemzésünkben azzal foglalkozunk, mire érdemes majd figyelni az előválasztás eredményével szembesülve.

253 bátor ember címmel tett közzé érdekfeszítő elemzést a 21 Kutatóközpont, amelynek vezetője, Róna Dániel politológus, a Momentum tanácsadója. Az agytröszt munkatársai az előválasztáson induló jelöltek szociológiai karaktere mellett azzal foglalkoznak, melyek azok a körzetek, amelyek biztosabb, csekélyebb, vagy éppen semmilyen győzelmi esélyt sem kínálnak az ellenzéki jelöltek számára a tavaszi parlamenti választáson.

Ennek a jelentősége abban áll, hogy az előválasztáson győztes politikusok, akik az adott választókerületben az ellenzék közös jelöltjévé válnak, nagyon eltérő karakterű egyéni körzetben nyerik el az indulás jogát. Könnyen belátható, hogy az előválasztás lényegében bármelyik budapesti nyertese szinte máris kérvényezheti a képviselői igazolványt, míg mondjuk a csornai előválasztási siker parlamenti helyre váltásához körülbelül arra lenne szükség, hogy áprilisra megszűnjön a Fidesz. A miskolci körzetek előválasztási nyerteseinek jóval nagyobb esélyük nyílik arra, hogy nagy versenyben sikert arassanak tavasszal, mint annak az ellenzéki politikusnak, aki Cegléden vagy Keszthelyen vívja ki az indulás jogát.

Az a párt, amely „darabra” a legtöbb előválasztási egyéni kerületi győzelmet aratja, miközben persze büszke lehet az ellenzéki házi versenyben aratott sikerére, parlamenti választási esélyeit annak alapján számolhatja ki, hogy konkrétan mely körzetekben nyerte el a tavaszi indulás jogát.

A 21 Kutatóközpont munkatársai korábbi elemzésükben, a Csata előtt címet viselő 2020-as dolgozatban három kategóriába sorolták a 106 egyéni választókerületet a 2019-es európai parlamenti választási eredmények választókerületi bontása alapján, figyelembe véve a 2019-es önkormányzati választási eredményeket is. Az így adódó három kategória elnevezése önmagáért beszél: ellenzéki, billegő és kormánypárti. Az ellenzék által nagy eséllyel nyerhetőek közé harminc, az egyértelműen kormánypárti fölénnyel bírók közé negyvenkét körzet került, a maradék harmincnégyet sorolták a billegő kategóriába. Az elemzés készítői egyértelművé tették, hogy a billegő körzetekben dől el a parlamenti választás. Mandátumbecslésük alapján ugyanis az ellenzéknek összesen 55-58 körzetet kell megnyernie ahhoz, hogy parlamenti többségre tegyen szert. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ellenzéknek a billegő körzetek nagy részét meg kell nyernie, az ide sorolt harmincnégyből 25-28-at. Igaz, mivel ezek a körzetek hasonló adottságúak, ami alatt azt kell érteni, hogy a legtöbbjük nagyobb városhoz kapcsolódik, így ezeket a közhangulat kedvező elmozdulása esetén tömegesen elhódíthatják – rosszabb esetben azonban tömegesen elveszíthetik. Mindenesetre az ellenzék számára az azért jó hír, hogy a küldetés teljesítése ennek alapján egyáltalán lehetséges.

Az viszont kedvezőtlen tényező, hogy az ellenzéknek országos szinten nem elég nyernie: ha nincs is szüksége földcsuszamlásszerű győzelemre, de meggyőző fölényt, 3,5-4 százalékpontos országos listás előnyt kell produkálnia ahhoz, hogy a választókerületek nagy részében megtörténjen az átbillenés.

A 21 Kutatóközpont mandátumbecslő modellje 300 ezer határon túli Fidesz-vokssal kalkulál, valamint a Fideszhez számít egy lojális nemzetiségi képviselőt is. További kiinduló feltételezés, hogy sem a Mi Hazánk, sem a Kétfarkú Kutya Párt nem kerül be a parlamentbe, bár ehhez az elemzők hozzáteszik azt is, hogy amennyiben mégis átlépné valamelyik az 5 százalékos küszöböt, azzal összesen 3-6 mandátumot vennének el a Fidesztől és az ellenzéki blokktól, mégpedig körülbelül ugyanakkora arányban. Az persze nem mindegy, hogy a kettő közül melyik párt lépi át esetleg a küszöböt, netán mindkettő, hiszen például a Kutyapárt elnöke az ellenzéki koalíció külső támogatását ajánlotta fel lapunknak adott nyilatkozatában. A Mi Hazánk viszont könnyen a Fidesz állkapcsai között találhatja magát, ha ezen múlna a kormányalakítás, és a párt talán jól is érezné ott magát. Nem magától értetődő tehát az a bevett vélekedés, amit például a DK miniszterelnök-jelöltje is osztott a Jelennek adott interjújában, hogy a Kutyapárt bekerülése ellenzéki mandátumokba kerülne – nagyjából ugyanannyi Fidesz-mandátumot is elégetne. A Kutyapárt kiesése esetén természetesen ezek a szavazatok elvesznek, de kérdés, hogy ezeket az ellenzék veszteségnek könyvelhetné-e el annyiból, hogy a kutyapárti szavazók nem is készültek az ellenzéki blokkra szavazni (ahogy a Fideszre sem), tehát eleve úgy kell számolnia az ellenzéknek, hogy a Kutyapárt nélkül produkáljon többséget.

A tanulmány – és a 21 Kutatóközpont online mandátumkalkulátora – drámai grafikonon mutatja be a szavazatok és a mandátumok eloszlásának különbségét a fennálló választási rendszerben. Egy Kutyapárt és Mi Hazánk nélküli parlamentben minimális többségre, 102 mandátumra tehet szert az ellenzék, ha 4 százalékponttal legyőzi a Fideszt. Ha viszont a Fidesz nyer 4 százalékponttal, azzal 120 körüli képviselői helyhez jutna a 199 fős Házban. A választási rendszer torzító hatását a legjobban az mutatja – erre jutott Tóka Gábor politológus, választáskutató is –, hogy a Fidesznek akkor is többsége lesz az új parlamentben, ha 2-3 százalékponttal elveszíti a belföldi listás voksolást. Részben a külhoni és a hazai nemzetiségi voksok hatására, részben pedig a választókerületi határok 2011-es átrajzolása révén, mert még ilyen esetben is több egyéni mandátumra tenne szert.

Mindez úgy kapcsolódik az előválasztás szeptember 18-28. között zajló első, az egyéni kerületek esetében egyetlen fordulójához, hogy az ellenzéki jelöltek versengése nem ott a legfontosabb, ahol sok esetben a legérdekesebb. Nagyon izgalmasak például a budapesti csaták, ahol nagynevű, közismert ellenzéki személyiségek csapnak össze, de ezek azok a körzetek, ahol nem (lehet) kérdés, hogy az ellenzék nyerni fog. Abban, hogy győzelmi esélye van az ellenzéknek 2022-ben, óriási szerepet játszik Budapest visszaszerzése, ez az alap, amiről egyáltalán ki lehet indulni. De nagyszámú Budapesten kívüli sikerre is szükség lesz ahhoz, hogy a győzelmi esély valósággá válhasson.

A 21 Kutatóközpont az ellenzéki körzetekhez sorolja az összes budapesti kerületet (a tizennyolc fővárosi választókerületből tizenkettőben nyert az ellenzék 2018-ban), valamint a két pécsi, a két miskolci, a 2014-ben és 2018-ban is megnyert szegedi körzetet, a 2018-ban győztes dunaújvárosi kerületet, emellett a tatabányai, szolnoki, érdi, budakeszi, dunakeszi és szigetszentmiklósi központú egyéni kerületeket. Ezek tehát azok a kerületek, amelyekről a 21 Kutatóközpont elemzése alapján azt mondhatjuk: az itteni előválasztási győztesek nagy eséllyel egyéni parlamenti képviselővé is válnak, mert legyőzik fideszes ellenfelüket jövő tavasszal. Ezeken a helyeken tehát abban az értelemben nagy a tét, hogy az előválasztási győztes rögtön a parlamenti választás fő esélyesévé válik.

Emiatt okot ad az aggodalomra, hogy ezekben a kerületekben rengeteg erőforrást összpontosítanak most az ellenzéki szereplők, éppen azért, mert biztos bejutást biztosítanak, miközben a billegő körzetekben lenne a legnagyobb szükség a kampánytevékenységre és terepmunkára ahhoz, hogy legyen esély az országos átbillentésre.

E billegő körzetek közé tartozik a másik szegedi, az egyik győri, a három közül két debreceni, mindhárom Heves megyei, mindkét nyíregyházi, a székesfehérvári, a veszprémi, a szombathelyi, a kaposvári, a salgótarjáni valamint a hódmezővásárhelyi, a szigetvári, a gyulai, az orosházi, az ózdi, a kazincbarcikai, a tiszaújvárosi, a törökszentmiklósi, az esztergomi, a komáromi, a szentendrei, a váci, a gödöllői, a vecsési, a barcsi, a siófoki, a balatonfüredi, a tapolcai és a nagykanizsai választókerület. Ezeket a választókerületeket kell tehát a leginkább figyelni az előválasztáson: a közös jelöltség jogát megszerző ellenzéki politikusok itt indulnak a legfontosabb csatákba jövő tavasszal.

Összevetésképpen, a Republikon Intézet idén év elején tett közzé egy saját választókerületi elemzést, amely nem három, hanem öt kategóriába sorolta a 106 körzetet: inkumbens (azaz már most is ellenzéki egyéni képviselővel rendelkező), együttműködéssel nyerhető, billegő, nagyvárosi vonzáskörzetű, nehezebben nyerhető. A besorolást a 2018-as és 2019-es választási eredmények alapján végezték. Ezt az öt fokozatot – nyilván némi leegyszerűsítéssel – úgy feleltethetjük meg a 21 Kutatóközpont három fázisú besorolásának, hogy a republikonos inkumbens körzet nyilvánvalóan az ellenzéki rubrikába tartozik a 21 Kutatóközpontnál, az együttműködéssel nyerhető pedig lehet ellenzéki és billegő is. A Republikon billegője megfelel a 21 Kutatóközpont azonos nevű kategóriájának. A nagyvárosi vonzáskörzetű körzet elnevezése arra utal, hogy azokban a választókerületekben, ahol van számottevő városi szavazó, nyílhat valamekkora esély az ellenzéknek, így ez lehet akár billegő is. Ám sok esetben ez a sansz vékonyka, mert magas a kistelepülési arány, míg a nehezebben nyerhetőnek elnevezett kategória leginkább a biztos kormánypárti körzet eufemisztikus elnevezésének tekinthető.

Igaz, a Republikon elemzői szerint itt is lehet nyerni, de ehhez az ellenzéknek markánsabb kistelepülési jelenlétre van szüksége, ami a 21 Kutatóközpont Csata előtt című anyagának is az egyik fontos megállapítása.

Emlékeztetőül: a kistelepüléseken található a legkevesebb előválasztási szavazóhelyiség az ilyen típusú települések és az ott lakók számához képest. Emellett minden mérvadó elemző azt feltételezi, hogy a kistelepülési közönséget sikerülhet a legkevésbé bevonni az előválasztási folyamatba. A nagyvárosi csaták a viszonylag biztosan megszerezhető helyek szempontjából fontosak (ez nem azt jelenti, hogy az itteni nyertesek nem dolgoznak meg keményen a győzelemért), de a 2022-es parlamenti választási győzelemhez a billegő körzetek nagy részében kell nyerni. Ehhez pedig valószínűleg nem elegendőek a körzetközponti városok, az ellenzéknek a környező kistelepüléseken is legalább szűkítenie kell a hátrányát.

Mindezekből következően nem lesz magától értetődő az ellenzéki pártok közötti erőviszonyok értelmezése sem, amikor vasárnap este vagy hétfőn napvilágot látnak az eredmények. A 21 Kutatóközpont a 253 bátor ember című elemzésben arra is vállalkozott, hogy a 2019-es két választás eredményeinek választókerületi bontása, valamint az elérhető választókerületi közvélemény-kutatások eredményei és a jelöltek médiamegjelenései alapján megbecsülje, hogyan alakulhat a szervezetek közötti erősorrend.

Az elemzők arra jutottak, hogy az előválasztás nyertesének a Jobbik ígérkezik, amely a 106 egyéni kerület közül 34-ben szerezheti meg az indulás jogát. A DK esetében 29, a Momentumnál 20 helyre számítanak. Miután már Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt is úgy számol, hogy az őt támogató három párt, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP (amelyből a Párbeszéd nyolc évvel ezelőtt kivált) hosszútávon is szorosabban együttműködhet, így ezt a piros-zöld pártcsoportot együtt számíthatjuk. Ők együtt 23 helyre esélyesek. (A 21 Kutatóközpont természetesen külön is megadta a számokat, de az együttműködés lehetőségét az ő anyaguk is rögzíti. A kiskoalícióban az MSZP a legerősebb, az LMP a leggyengébb szereplő.)

A 106 választókerületben azonban, mint láttuk, benne van az a mintegy negyven hely is, amely szinte biztosan kormánypárti lesz. Ezekben a körzetekben a Jobbik különösen sok előválasztási sikerre számíthat – arra viszont nem, vagy csak alig-alig, hogy ezeket 2022-ben győzelemre tudná váltani.

A jövő évi egyéni győzelmek szempontjából számításba jöhető ellenzékinek és billegőnek besorolt körzeteket érdemes tehát figyelni, amelyeket összesítve a következő erősorrendet vetíti előre a 21 Kutatóközpont prognózisa: Jobbik – 18 egyéni képviselői hely, DK – 17, Momentum – 13, MSZP-Párbeszéd-LMP – 17.

A mai ellenzék sikere esetén tehát négy nagyjából azonos frakció állna elő az egyéni kerületek alapján. A közös listás helyek elosztásáról egyelőre nemhogy döntés nincs, de a tárgyalásokat sem kezdték meg erről a forró témáról. Ha az ellenzék veszít, vagyis csak a szinte kirobbanthatatlan körzeteit tudja hozni, és azokon kívül semmi mást, akkor a Jobbik az egyéni helyeket illetően akár még a Párbeszédnél is kevesebb egyéni mandátumot nyerhet. Ha viszont – ellenkező véglet – az ellenzék általános áttörést hajt végre, és biztosan fideszesnek tartott választókerületeket is elhódít, annak a fő nyertese az ellenzéken belül a Jobbik lenne. Másképp fogalmazva, a Jobbik-jelöltek sikeréből adódna az ellenzéki földcsuszamlás. Jelentősen nyerne ezzel a DK is – meg persze a teljes ellenzék, hiszen ez esetben biztos többségen alapuló kormányt alakíthat.

Viszont ehhez a többséghez alighanem ugyanúgy szükség volna az izmosabb Jobbik- és DK-frakciókra, mint a Momentumra és az MSZP-Párbeszéd-LMP hármas összefogáson belüli összefogására. Nem tudjuk, mi történik majd a közös listáról szóló tárgyalásokon, ám azt feltételezhetjük, hogy nagy elmozdulás ott sem lesz, hiszen azokat a konzultációkat már a kiegyensúlyozottnak ígérkező előválasztási eredmény ismeretében folytatják a felek. Legfeljebb a miniszterelnök-jelölt kérhet a sajátjainak néhány plusz helyet a listán ahhoz képest, ami a puszta matekból adódna.

Ha valóban így áll a helyzet, az ellenzéki szavazó megkapja, amit akar: az egyszemélyi uralom véget ér. Más kérdés, mennyire szeretik meg ugyanezek a választópolgárok a sokpárti koalíciót, és mindazt, ami ezzel jár. Az előválasztáson erre is trenírozhatják magukat a résztvevők.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.