A Vodafone-tranzakció egyik kulcsszereplője a társaság 51 százalékos tulajdonrészét bekebelező 4iG Zrt., amely egyike a NER-ben sajátos pályaívet leíró cégeknek, elég, ha csak abból a tényből indulunk ki, hogy az informatikai fejlesztő kft.nek 2014-ben még csak 695 millió forintos árbevétele volt, 2020-ban azonban már 58 milliárd forintnál járt, miközben az értékét már több mint 400 milliárdosra becsülik – köszönhetően az államnak és néhány meglehetősen szürreális tranzakciónak.

A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global és a Konzum Alapkezelő 2018 nyarán vásárolta fel a 4iG-t. 2019 nyarán aztán az addig Mészáros egyik vezető embereként tevékenykedő, de Orbán Viktorral egyre közelibb viszonyba kerülő Jászai Gellért többségi tulajdonosként is átvette a céget Mészárostól, miközben egy heves kormányzati erőméregetés nyomán Rogán Antal kommunikációs miniszter területévé vált az informatikai közbeszerzések felügyelete – és innentől kezdve nem volt megállás.

A helyzet megértéséhez érdemes fölidézni, hogy 2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az Antenna Hungária Zrt. (AH) százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től – körülbelül 56 milliárd forintért. Az AH korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter alá tartozott, majd a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá került – sokak szerint ez lehetett az oka annak, hogy 2020-ban Orbán Viktor minisztere, Palkovics volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé. Kilenc hónappal később azonban, december 31-i hatállyal, felmentette ebbéli teendői alól. Kirúgásakor még annak a híre is elterjedt, hogy Palkovics benyújtotta a lemondását, de ezt később ő maga és a kormány is tagadta. Minden valószínűség szerint ebben a kilenc hónapban született meg a végső terv arról, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen. Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést. Keresztbe feküdtek, ahol csak tudtak, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt.

Az Orbán-kormány elkezdte tehát a 4iG fölépítését, amelynek a legegyszerűbb módja a NER-ben az állami közbeszerzések rendszerének mély ismerete – Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa nem is tagadja, hogy bevételeik jelentős része az államtól érkezik. S valóban, a 4iG minden segítséget megkapott: az MFB 100, az MNB pedig úgy 85 milliárd forint értékben finanszírozta a vállalatot kötvényjegyzéssel, s ehhez társultak a milliárdos közbeszerzések. S bár a cég folyamatosan azt kommunikálja, hogy a legfontosabb megbízásai a logisztika, az oktatás, a gyógyszeripar, az egészségügy, a járműipar és a pénzügyi szektor területéről érkeznek, ám a 4iG „befektetői prezentáció 2020” című anyagból kiderül: a bevételek 80 százaléka az államtól jön, vagyis a költségvetési intézményektől, az állami tulajdonban lévő cégektől. Az állami szervezetek munkatársai körében már-már szinte anekdotaszerű, hogy a 4iG emberei úgy járnak ki-be a minisztériumokban, a NAV-nál, az Államkincstárnál és a Digitális Kormányzati Ügynökségnél, mintha csak hazamennének, s bár nem feltétlenül kell hitelt adni az ilyen híreszteléseknek, de tény, hogy sokan azt sejtetik, hogy a 4iG vezetői jó előre ismerik az állami közbeszerzéseket, s van valamiféle beleszólásuk a beszerzési árakba is.