Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.
Virginie Despentes Vernon Subutex című trilógiája úgy lett bevezetve a magyar olvasóknak, mint a legújabb francia irodalmi szenzáció, mint az új nagy dobás. Általában szkeptikus vagyok az ilyen őrületekkel kapcsolatban, de az egykori lemezbolt-tulajdonos három kötetre nyúló sztorija mégis kíváncsivá tett.
Tizenhárom volt, amikor eldöntötte, hogy rocksztár szeretne lenni, aztán mégis művészettörténetet tanulni jött az ELTE-re. Pedig, ha valakiben, Salgó Viktóriában megvan a rocksztár faktor, akár szólóban, akár zenekarral lép színpadra, akár festeni kezd, nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelenlétét. A Nyitott Műhelyben nemrégiben tartott kiállítása kapcsán beszélgettünk a Nirvanáról, családi háttérről, alkotói szorongásról és Mark Rothkóról.
Mit hallgatok? - kérdezik tőlem újra meg újra. Mindent. Műfajtól, előadótól függetlenül. Szabadságot kapva. Mert a műfajoktól való függetlenítés engedett először igazi különleges zenei élményekhez jutni. Rájuk találni, az élményt megélni: fantasztikus. Megosztani valakivel, pedig a legnagyobb örömök egyike.
Aki szeret olvasni, annak megvannak a jól bevált szerzői, műfajai a nehezebb napokra. Azok a könyvek, amelyek képesek megnyugvást hozni, elsimítják a szorongásokat és megszüntetik a nyomasztó külvilágot néhány óra erejéig. Jobban belegondolva, azon csodálkozom, hogy nem mindenki ilyen regényeket forgat mostanság állandóan. Az én vésztartalékaimat Agatha Christie és Raymond Chandler krimijei, Rejtő Jenő, P. G. Wodehouse Wooster és Jeeves történetei jelentik, illetve azok a könyvek, amik így vagy úgy, de képesek felidézni a gyerekkoromat. Hiszen mitől nyugodhatnék meg jobban, mint azoknak az időknek az emlékétől, amikor még nem kellett aggódnom semmi miatt?
Mit hallgatok? - kérdezik tőlem újra meg újra. Mindent. Műfajtól, előadótól függetlenül. Szabadságot kapva. Mert a műfajoktól való függetlenítés engedett először igazi különleges zenei élményekhez jutni. Rájuk találni, az élményt megélni: fantasztikus. Megosztani valakivel, pedig a legnagyobb örömök egyike.
Kéthetes mesterkurzust tart a Freeszfe-n Tarr Béla filmrendező, aki egyúttal a kormány által elfoglalt és kényszerűen átalakított SZFE-ről távozókat összefogó Freeszfe Egyesület elnöki tisztségét is betölti. A világhírű filmrendező szerint az idő megmutatja, mi mindent rombol le a hazai filmes világban a hatalom, de ennél sokkal fontosabb, hogy az, aki képes önmagává válni, egyúttal megőrizni morális tartását, minden körülmények között megtalálhatja az alkotás útját.
