2020 nyarán 35 ezer könyvet indítottak útjára az M1-es autópályán a CEU könyvtárából egyenesen Bécsig – első körben párezer könyvet, amelyekre az immár Bécsben elinduló első évfolyamon kezdő hallgatóknak volt szükségük, majd a tanszékek kérései alapján összeállított szakirodalmak kerültek át az új campusra. A kötetekkel együtt a könyvtári dolgozók egy része is elköltözött.

– Szerencsére nagyon jó csapatunk van. 2016-ban például egyetlen hétvége alatt költöztünk át a régi épületből ide, a Nádor utca 15-be úgy, hogy mindvégig nyitva tartottunk. A bécsi költözés mégis mást jelentett mindannyiunknak. Két hét dobozolás Budapesten, két hét kipakolás Bécsben – mondja Lepp Tünde, a CEU budapesti könyvtár olvasószolgálatának vezetője. – A könyvtár nagy része viszont itt maradt, elsősorban a kutatások, az archívumok, az orosz kollekciók és a tézisek, aminek az oka egyebek mellett az, hogy míg Budapesten 7000 méternyi, addig Bécsben csak 1300 méternyi polchely adott a könyveknek, s míg a budapesti könyvtár 400 olvasót képes befogadni, addig a bécsi 150-et.

S bár tény, hogy nincs egyetem könyvtár nélkül, az viszont egészen egyedülálló gondolat – az elszigetelődéssel fenyegetett magyar felsőoktatás számára pedig egyenesen életmentő vállalás –, hogy diplomát adó egyetem nélkül is érdemes könyvtárat működtetni. Olyat, amely Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű humán- és társadalomtudományi gyűjteményeként továbbra is a kutató- és oktatómunkát szolgálja, és amelyik az utolsó megmaradt szabad közvetítő térként működik a magyar felsőoktatás számára.

A több mint 440 ezer címes könyvtárban 61 ezer nemzetközi online folyóirat érhető el, kurrens kutatási eredményekkel, a legfontosabb nemzetközi kortárs társadalom- és humántudományi adatbázissal és statisztikákkal, valamint a leggazdagabb hidegháborús archívummal.

Az ötemeletes könyvtár legfelső szintjén állunk, Lepp Tünde vezet végig bennünket a polcok között:

– 1992, tehát a kezdetek óta őrizzük itt a szakdolgozatokat, disszertációkat és a kutatási anyagokat papír formájában, 2007 óta pedig elektronikusan is. Ezeknek a gyűjteményeknek a története egészen az adományokig visszavezet, tehát felajánlások segítségével sikerült az évek alatt olyanná építenünk a könyvtárat, mint amilyennek ma ismerjük. A CEU valódi értéke azonban elsősorban a kortárs és kurrens irodalomban, s nem igazán a muzeális darabokban rejlik, mint a legtöbb könyvtár esetén, bár kétségkívül, a világ sok pontjáról keresik föl a Szabad Európa Rádió könyvtárából örökölt archívumainkat, a ’70-es és a ’80-as években íródott orosz gyűjteményeket, szamizdatokat. Ezt az orosz gyűjteményt azóta is nagy gonddal építjük. Kevesen tudják, de emiatt a könyvállományunk második leggyakoribb nyelve az angol után az orosz, amit a francia, a magyar és végül a német nyelv követ. Bár nagy valószínűséggel a bécsi környezet hatására a német szakirodalom nőni fog a közeljövőben.

Egy emelettel lejjebb megérkezünk a történelem, a jog és a környezetvédelem szekciójához. Lepp Tünde megemlíti, hogy ahogy az egyetem amerikai rendszerek alapján dolgozik, úgy a könyvtári polcokat és köteteket is így rendszerezik.

– Félig az amerikai közkönyvtárak alapjául szolgáló Dewey Decimal Classification System-et, félig a kongresszusi, inkább az egyetemi könyvtárak rendszerezését szolgáló Library of Congress Classification System-et használjuk. A jog, a környezetvédelem és a tudományok ez utóbbi, míg a többi a közkönyvtáras rendszer szerint állt föl – magyarázza Lepp Tünde.

A felsőoktatási versenyképesség egyik alappillére a kurrens és elérhető szakirodalom. A CEU egyrészt maradéktalanul megfelel kutatásoknak is, továbbá előfizet olyan külföldi folyóiratokra, szakmai adatbázisokra, amelyeket más egyetemek nem engedhetnek meg maguknak. A CEU könyvtára maga rendelkezik a saját költségvetéséről, amelynek a 70 százalékát a könyvtárállomány gyarapítására, ezen belül is a legnagyobb összeget az elektronikus források, az e-könyvek, az adatbázisok beszerzésére, folyóiratok előfizetésére fordítja. Az irány pedig egyértelmű: a 2021-es statisztika alapján a könyvtár hétszer több e-könyvet szerzett be, mint nyomtatottat.

Ezek ugyanis, és ez talán a legfontosabb szempont mind közül: nem foglalnak helyet. Egy könyvtáros ugyanis előbb-utóbb „kinövi” a helyét, és ez általában elég hamar be is következik. Az e-könyvek azért is praktikusak, mert mind Bécsből, mind Budapestről elérhetők, illetve az online oktatás idején is hozzáférhetők voltak, amikor a hallgatók otthonról tanultak, ki Közép-Ázsiából, ki Afrikából.

– A nyomtatott könyvek hetente kétszer „vándorolnak” a bécsi és a budapesti könyvtár között, tehát pár napon belül a külsős olvasóink is kézben tarthatják azt a könyvet, amit a Bécsben tanuló CEU-hallgatók. Ez a rendszer azért is jó, mert akkor látjuk, hogy mit használnak inkább itt és mit Bécsben, ami tovább alakítja és formálja a gyűjteményeinket. Illetve rengeteg magyar könyvtárral, különösen az MTA könyvtárával és külföldi könyvtárral is kapcsolatban állunk, tehát lehetőség van a könyvtárközi kölcsönzésre. Összességében elmondhatjuk, hogy a szerzeményezés az egyetemi tanulmányokat követi, mi pedig maradéktalanul követjük azt a listát, amit az oktatók és a tanszékek összeállítanak – magyarázza Lepp Tünde.

A könyvtár, még ha megjelenésében nem is változik, használatában mindenképpen. Az elmúlt években a digitális könyvtárfejlesztésre fókuszált Kenning Arlitsch, a CEU új könyvtárigazgatója is, akinek az egyik fő projektje egy kurrens repozitórium létrehozása. Ez egy olyan dokumentumszerver, amely alkalmas a tudományos anyagok archiválására, hozzáférhetővé teszi a tudást, elősegítve azt, hogy ezek a dokumentumok, adatbázisok, lektorált cikkek, szakdolgozatok vagy konferenciaanyagok végül bekerüljenek a világ tudományos vérkeringésébe.

A másik cél a keresőmotorok integrációja, vagyis az, hogy egy internetes keresőrendszer, például a Google, minél hatékonyabban felismerje, értelmezze és megtalálja a CEU könyvtárának egyes dokumentumait és a keresett forrást. Ebben a folyamatban a könyvtárosoknak kulcsszerepük van. Ők készítik el a dokumentumokról a megfelelő adatbázist és leírást, tehát a digitális katalogizálást, amelynek alapján az internetes keresőrendszer hatékonyan találja meg azokat a forrásokat, amelyekre az olvasónak épp szüksége van. Mindezzel együtt a könyvtár a webes jelenlétét is erősíti, már eddig is számos videós útmutatót és oktatóanyagot készítettek az adatbázisokhoz, a Google-kereséshez, és ha kell, a könyvtári dolgozók adatbázis tréningeket is tartanak a klasszikus könyvtári ismertető túrák mellett.

Ahogy szintről-szintre megyünk lefelé, végighaladva a gazdaság, a matematika, a művészetek, az oktatás, a nemzetközi kapcsolatok és a vallás polcai mellett, egyre érezhetőbb az elmélyülést szolgáló csönd. Ha nem hívják föl a figyelmet arra, hogy halkabban beszélgessünk, talán föl sem tűnik, hogy a harmadik emeleten kimondott szó a szintek nyitottsága miatt a hatodikon is hallható kissé. Ennek van jelentősége: bár csak a kora reggeli, aznapi első olvasókkal érkeztünk, mégis el lehet képzelni a nyüzsgő egyetemi diskurzusokat, amelyek a CEU lényegét, vagyis az átláthatóságot és a nyitott társadalmat jelentik, ahogy ez a nyitott tér is segít az olvasók közösséggé formázásában.

– A mai napig őrizzük a könyvtárban az egyetem szellemiségét. Mindennaposak voltak az olyan helyzetek például, hogy egy órán volt jelen szerb, bosnyák és bolgár diák is. Mi hiszünk abban, hogy a közöttük lévő, klasszikus értelemben vett viták és eltérő nézőpontok elősegítik a tanulás folyamatát. A hallgatók száz országból érkeztek hozzánk, maga a tantestület és a CEU munkatársai is több mint 50 különböző országból jönnek. Ez a sokszínűség jellemzi most is a könyvtárunkat is, szlovák, cseh, amerikai, német és osztrák kollégákkal dolgozunk együtt – magyarázza a könyvtárvezető.

A CEU hallgatóinak 20 százalékát magyar nemzetiségű hallgatók adják, ami egyben a legnagyobb nemzetiséget jelenti. Jelenleg inkább magyar külsős látogatók, kutatók jelentkeznek be ide, bár az is igaz, hogy számos országból keresik föl például az OSA archívumát egy-egy kutatás vagy szakdolgozat miatt. Az egyetem kényszerű elköltözése után sokan azt hitték, hogy már a könyvtár sem elérhető.

Most azonban, hogy a legtöbb könyvtár, felsőoktatási intézmény, kutatóintézet energiaköltség-kímélés céljából bezárt, a CEU inkább könnyebbé tette a beiratkozást a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, a tanárok, a sajtó és a  Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársai számára. Az elmúlt hónapban ötszáz új olvasó jelentkezett be, köztük az MTA számos kutatója és hallgatója.

Jelenleg 850 külsős olvasója van a könyvtárnak és ez a szám minden valószínűséggel csak növekedni fog. A CEU könyvtára sokaknak az egyedüli lehetőséget jelenti, hogy kurrens anyagokhoz jussanak. Fontos esemény lesz idén, hogy az MTA a CEU-n rendezi meg a Liber háromnapos nemzetközi könyvtáros konferenciát is.

Ha diplomát és fokozatot adó képzést nem is nyújthat a CEU Magyarországon, a magyarországi szerepvállalását nem adta föl. Itt működik a Demokrácia Intézet, amelynek feladata a demokrácia kutatása és oktatása, a Bioetikai és Jogi Központ, a CEU Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA). Jelenleg is működik a Socrates Program, amely azok számára nyújt ingyenes kurzusokat, akiknek az élete valamilyen oknál fogva úgy alakult, hogy nem volt lehetőségük részt venniük egyetemi képzésben, emellett roma diákok előkészítőn szerzik meg azokat a készségeket és képességeket, amelyek birtokában továbbtanulhatnak és diplomát szerezhetnek. Itt működik a CEU nagyközönség számára is látogatható  programjainak egy része is, nyitottak a Bibó István Szabadegyetem kurzusai és kerekasztal-beszélgetései, valamint a szintén magyar nyelvű Határtalan Tudás előadássorozat is.

–  A budapesti előadó- és tantermeinket pedig újra megtöltöttük élettel: oktatási rendezvények, konferenciák, nemzetközi nyelvvizsgák, könyvbemutatók kapnak itt helyet. A Free SZFE itt tartja a kurzusait. Helyt adunk felnőttoktatási kurzusoknak, támogatjuk a civil szervezetek rendezvényeit ingyenes teremhasználati lehetőséggel, valamint a CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért nyári és téli egyetemi programja is itt kap helyet. Ez a döntően online és ingyenes program az Open Society University Network támogatásával és a Deutscher Akademischer Austauschdienst társfinanszírozásával (a sikeres tavaszi kurzusok és a nyári egyetemet követően) ősszel 230 ukrán hallgatónak nyújtott reményt, lehetőséget és tudást, hogy országuk háborús övezetéből, menedékhelyéből is bekapcsolódhassanak az online oktatásba.

A könyvtár használatához szükséges jelentkezési lap itt érhető el.