Ahol a nap felkel Párizsban

Jacques Audiard egyedi hangvételű szerelmesfilmjében az idealizált Párizs képe helyett inkább a város mindennapi arcát mutatja meg. Fiatal felnőtt hősei saját útjukat keresik, miközben próbálják leküzdeni az egymás közötti kommunikációs akadályokat. A mai korban játszódó, ellentétekre épülő világuk tele van pozitivitással és életigenléssel, ugyanakkor a szexualitás lecsupaszított, az érzések között kiigazodni, azokat kimondani egyre nehezebb.

Az amerikai karikaturista, Adrian Tomine rövid történeteiből táplálkozó film majdnem antológia, hőseinek útja azonban keresztezi egymást Párizs Olympiades negyedében, ahol valamilyen formában mindannyian otthont keresnek.

A helyszín hangsúlyos szerepet kap a filmben, de a történet univerzalitását is mutatja, hogy az eredetileg New Yorkban játszódó rövid sztorik adták a forgatókönyv alapját. A szkripten a neves francia alkotó Céline ­Sciamma és Léa Mysius közreműködésével dolgozott.

A női szemszög a cselekmény során, amelyben három nő és egy férfi élete különböző szálakon kapcsolódik össze, meghatározó. A sok szempontból éretlen, sokszor gyerekes Émilie (Lucie Zhang) az idősotthonban lakó, beteg nagymamája lakásában él. Lakótársat keres maga mellé, így találkozik a doktorandusz Camille-jal (Makita Samba), akivel szinte egyből viszonya lesz. Ő többet akar, a fiú azonban mintha nem ugyanazt várná a kapcsolattól.

Nora (Noémie Merlant) joghallgatóként érkezik Párizsba, ám az egyetemi éve nem úgy alakul, ahogy tervezi. Miután összetévesztik egy ismert szexchat-munkással, háta mögött hagyja azt a közeget és más úton folytatja életét. Így találkozik a jóképű férfival, ám időközben egyre közelebb kerül az Amber Sweetként ismert nőhöz (Jehnny Beth), akivel csoporttársai összekeverték.

Történetükön keresztül az alkotók azt a kérdést járják körül, hogy mit jelent a mai világban a testiség és a szerelem, miközben megpróbálják megragadni azt az életérzést, amelyben szereplőik léteznek. Könnyed hangvétele mellett a film rámutat generációs nehézségekre is, ám nem merül igazán mélyre bennük. Ennek egyik oka az epizodikusság, ami még a szálak összefűzése után is meghatározó marad. Kapcsolódásuk meglepő fordulatokat hoz, amelyekből kirajzolódik a mindennapok abszurditásában rejlő humor és a fiatalok természetessége, ahogyan megélik az életük apró momentumait.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!