Katona Klári Dev Patel átjárható világai

Mi okozza, hogy nem gondolunk rá? Így nem is tudatosodhat bennünk. Ha fel-fel is merül léte, könnyedén átléphető a ténye. Saját világunké. Ami persze ettől még létezik. S a magunké mellett a másiké, a másoké, az összes többi emberé. Alig-alig gondolkodunk ebben. Sem a magunkéban, sem a másikéban, a másokéiban. Mintha nem lennének a megnyitható, bezárható, átjárható, féltett, eltitkolható, elhatárolható vagy nagyon is megosztható, mindenképp létező világok. Pedig biztos, hogy bennük rejlik egymáshoz fordulásaink esélye. Abban, hogy a sajátunk, a másé érzékelhető, megnyitható és megismerhető legyen. Átjárhatón. Egyébként hogy akarhatunk bármit magunktól, a másiktól? Vakon? Erővel, követeléssel? Ezt éljük. Biztosan nem így kellene. Hogy mindösszesen az önzés, az önösség, az akaratok érvényesítése adjon lebutított jelzést létezéséről. Minden más lenne, ha tényleg érzékelnénk, ha feltárnánk, ha ismernénk. A magunkét, a másét. Hogy nem gondolunk ennek szükségességére? Helyzetről helyzetre. Nap mint nap, akár. Minek is kérdem? Tudom: mert nem vagyunk tudatában. Legalábbis, kellőképpen biztosan nem.

Dev Raj Patel születésekor egyből két világba érkezett. Anglia és egy ott élő indiai család meglévő világába. Ahol az apáé, az anyáé, a testvéréé is várta. Ahová a sajátját hozta.

Ebből egy jó darabig a látható, a tisztán körvonalazható, az alapokat hordozó kettő volt. Iskolás korára nem véletlenül tett tudatos már azért, hogy az angolság világába a legtökéletesebben illeszkedjen, abba megnyugtatóan belehelyezkedhessen. Olyannyira, hogy huszonötévesen segítséggel tanulta az indiaiak jellemzően hangzó angol akcentusát, mikor „Az ember, aki ismerte a végtelent” főszerepét megkapta. Srinivasa Ramanujan, Madras szegénységben felnövekedett szülötte, a matematikus zseni megszemélyesítéséhez, a másik világba való átlépéshez elengedhetetlen akcentust hónapokig tanulta a hozzá tartozó hangképzéssel. Dev Patel, az angol színész. Ahogy az a róla található ismertetők elején mindig olvasható: angol színész.

Édesanyja, saját világából kitekintve, a fia egyik fontos iskolai vizsgája előtti délutánon lepte meg a színjátszáshoz vezető, első meghallgatás ötletével. A hirtelen felvetést gyors döntés követte. S a két párhuzamosan élt világból, fiát egy harmadik kapuhoz kísérte. A kisfiúnak fogalma sem volt a szereplésről, még kevesebb az előtte álló lehetőségekről. A kapu mögötti világ sokszínűségéről. De belépett oda és elkezdte felfedezni, belakni. Azt, ami szerepről-szerepre egy másik emberi lény külön világába való belépéssel kezdődik, hogy az ott talált értelem, szépség, tragédia, dicsőség, példanélküliség, emelkedettség, kivételesség közvetíthető, átadható legyen.

Tizenhat évesen kapta meg első főszerepét egy nagyfilmben. Az indiai író, Vikas Swarup regénye alapján készült a nagyszabású angol film, a „Gettómilliomos”, amely a tíz jelölésből nyolc Oscar-díjat kapott és azóta háromszázhetvennyolc millió dollárnyi bevételt hozott.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!