Kiállítás

Déri Miklós: Az emberek töltik meg értelemmel a környezetet

Bebírók és helyiek

Kormos Lili | 2022.08.06. 14:30

Olvasási idő kb. 13 perc

Megmutatta már a Rákóczi tér arcait, készített sorozatot Újpest emblematikus figuráiról, most pedig a Káli-medencében dolgozott Déri Miklós fotográfus. Legújabb, „Bebírók” című kiállításával kapcsolatban úgy fogalmaz, itt a fotó pusztán dokumentálása egy folyamatnak, a valódi esemény maga a fotózás volt, ahol a helyiek, és a máshonnan odaköltözöttek végre elkezdhettek kapcsolódni egymáshoz. A közösség erejéről, a kommunikáció hiányáról, izolálódásról, helyiek és bebírók konfliktusáról beszélgettünk.

Akció

– Négy-öt éve izgat a Káli-medence helyzete, hogy vajon miért van az, hogy a legtöbb ismerősöm, barátom ott van, hogy amikor odautazom, több cimborával találkozom, mint a Kisüzemben vagy bárhol a fővárosban. Régóta szerettem volna kezdeni valamit ezzel a témával – kezdi Déri Miklós fotográfus, amikor legújabb, Bebírók című kiállítási anyagáról kérdezem.

Az általa is emlegetett jelenség valóban létezik, évzárótól-évnyitóig könnyebb ismerősökkel találkozni az Ábrahámhegy-Kékkút-Mindszentkálla-Szentbékálla-Balatonhenye tengelyen, mint Budapesten. Ez egyfelől vicces, másfelől érthető, ki ne szeretné a nyarat ebben a gyönyörű környezetben tölteni, a környék elpestiesedése viszont a helyiek számára nem, vagy legalábbis nem teljesen örömteli helyzet. Nem újkeletű jelenség persze, hogy a helyi közösségnek konfliktusa van az újonnan érkezőkkel, de amikor erről kérdezem Miklóst, azt mondja, lehet persze konfliktusnak nevezni ezt a helyzetet, szerinte azonban másról van szó.

– Van, aki ezt úgy fogalmazza meg, hogy konfliktusos a helyzet, van aki azt mondja, hogy szakadék van a helyiek és a bebírók között. Én magam is inkább arra hajlok, hogy ez valamifél kulturális szakadék. Nincs egy közös hang, ami probléma, és én ezt szerettem volna megmutatni. Nem tisztem akár szociológiailag, akár tudományosan hozzányúlni ehhez a témához, nem is szeretnék, de a saját eszközeimmel tudok beszélni róla.

Abban, hogy erről az általa is észlelt helyzetről beszélni tudjon, végül a salföldi Bánya Kultbázis volt a segítségére – ők kifejezetten azzal keresték meg, hogy szeretnének létrehozni egyfajta érzékenyítő projektet. Mint kiderült, ők használták már magát a „bebírók” kifejezést is, és megfogalmazták azt a vágyukat, hogy szeretnék, ha a bebírók és a helyiek között elindulna valamiféle kommunikáció.

De kik is azok a bebírók? Nos, ma már tulajdonképpen bárki, aki nem a környékről származik, hanem máshonnan költözött oda, de mint Miklóstól megtudom, a kifejezés már a 17-18. században is létezett, és ma sem annyira fekete-fehér, mint ahogy én azt elképzelem. Bebírónak alapvetően azokat a földesurakat hívták, akik nem a Káli-medencében éltek, viszont volt ott földjük, ott gazdálkodtak, időnként megjelentek, de nem volt igazi helyi kötődésük. Napjainkban persze nyilván másról szól a történet, mégsem egyértelmű, hogy ki a helyi és ki a bebíró.

– Egy huszonpár éves srác minden átmenet nélkül megszólított például, és elmondta, hogy ő azon gondolkodik, hogy ő vajon bebíró vagy helyi? Nyolc éves kora óta él ott, mert a szülei idevalósiak, csak máshol született, de aztán visszajött a faluba, odajárt iskolába, ott vannak a barátai és így tovább. Mégsem biztos benne, minek számít, tehát még a fiatalok is elkezdtek gondolkodni ezen a kérdésen, mert nekik is fontos ez az egész, hiszen a honnan származom, hova tartozom nagyon fontos részei az identitásunknak.

Miután pályázatoknak köszönhetően eldőlt, hogy a projekt megvalósulhat, jött a gondolkodás, hogy ebből az egész bebíró-helyi kérdésből mit lehet megmutatni? Elvégre mindenki gondol valamit a témáról, mindenkinek jár valami a fejében, ráadásul minél inkább kötődik valaki egy-egy településhez, annál inkább foglalkoztatja a kérdés: mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés