Életek futószalagon

Andrea Arnold / Tehén (Cow), Jessica Kingdon / Erőltetett menet (Ascension)

Egy nagyüzemi módszerekkel tartott fejős tehén portréja és egy film a mai világ egyik gazdasági óriásáról, egyben a „kínai álomról”. Két alkotás a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál sokszínű programjából, amelyek a különböző témájuk ellenére is összeérnek. Más szemszögből ugyan, de rámutatnak arra, milyen méretekről van szó, amikor termelés- és ellátáskényszerről beszélünk, és hogy miért nehéz a fogyasztás mérséklése globális szinten.

Akció

Felkavaró alkotás az angol rendező, Andrea Arnold dokumentumfilmje egy fejős tehén mindennapjairól. Az állat élete annak van alárendelve, hogy minél több tejet és utódot adjon az embereknek – ehhez alakítják élet- terét, szabályozzák mozgását, terelik társaival együtt hosszú sorokban egyik helyről a másikra.

Az operatőr, követve őket, megragadja az állatok szemszögét, szinte végig szorosan mellettük marad. A kézikamerás felvételek nyersen, naturálisan mutatják be környezetüket és az ott zajló eseményeket. Luma, a tehén mellett vagyunk a karámban, aztán fejés közben, az állatorvosi vizsgálaton, szüléskor, vagy éppen azokban a megterhelő pillanatokban, amikor az anyát elválasztják a szinte még újszülött borjától, aki hamar megszerzi első rossz élményeit.

A filmet az állatok szemében megjelenő érzelmek és éles reakcióik teszik igazán megrázóvá, annak ellenére, hogy gondozóik láthatóan kedvesen beszélnek velük és igyekeznek figyelni rájuk.

A tehenek boldogtalansága azonban jól érezhető. Nem élnek szabadon és kevés zöldet látnak, de ennél nagyobb trauma az, hogy újra és újra meg kell élniük, hogy elveszítik az utódaikat. A zaklatottság és a feldúltság tükröződik Luma szemében, fájdalmát pedig a kamera sok közelivel, érzékenyen adja vissza.

Hasonló szemszöget ragad meg Viktor Kossakovsky Gunda című alkotása. A kísérleti munka középpontjában szintén egy, az ivadékaitól megfosztott anyaállat traumája áll. Bár a koca élete sokkal boldogabb és háborítatlanabb, az ő története is arra mutat rá, hogy az állatok számára is óriási sokk kölykeik leválasztása.

Az utóbbi időben több dokumentumfilm hívja fel a figyelmet arra, milyen szinten zsákmányoljuk ki az állatvilágot, a természetet. Ilyen volt például a nagy vitákat kiváltó Seaspiracy, amely a kereskedelmi halászat tengerek élővilágára gyakorolt káros hatásaival foglalkozott. A fesztivál nyitófilmjének választott Tehén is ebbe a sorba illeszkedik, nehezen feldolgozható munka, ami után könnyen lehet, hogy elmegy a kedvünk a tejivástól.

Megszabott álmok

A Tehén bensőséges ábrázolásmódjával szemben az Erőltetett menet a személytelenség filmje. Arról szól, miként szabályozza a kínai társadalom érdemeik által megítélt tagjainak életét a folyamatos produktivitásra és innovációra való törekvés. A dokumentumfilm a „kínai álom” nyomában jár, és a munkától a szórakozásig igyekszik körbejárni, mit is jelent ez.

Az Erőltetett menet egy olyan rendszert mutat be, amelyben az egyén sokkal inkább a közösség részeként értelmezhető, mint önállóan. A tömeget helyezi fókuszába, s ez visszaköszön a felvételeken. Biciklik leselejtezett áradatát látjuk, végtelen mennyiségű és variációjú termékeket a gyárakban, újrahasznosításra váró műanyagpalackok tengerét vagy úszógumikban sodródó embereket az élményparkban.

Jessica Kingdon munkája a folyamatos teljesítménykényszerről szól, számunkra ismeretlen mértékben szabályozott életek rajzolódnak ki, ami nagy tömegek számára egyet jelent a monoton, futószalag mellett töltött munkával.

A Tehénhez hasonlóan ez a megfigyelő dokumentumfilm is arra világít rá, hogy milyen méreteket ölt fogyasztásunk a világban, ám egészen más szemszögből dolgozza azt fel. Nem egy intim portrén keresztül mutat a nagy egész irányába, hanem megpróbál minél több példát hozni erre, a rendező nézőpontjából megmutatva, hogyan zajlik mindez a világ egyik legnagyobb gazdaságának esetében.

Ilyen példa többek között a zsúfolt élménymedence, ahol az emberek úgy sodródnak össze úszógumikkal a derekukon, mint a müzlistálban a gabonakarikák, vagy a fiatal nők és férfiak részvételével zajló nyugatietikett-oktatás, a tehetős elit szűk körben elfogyasztott francia vacsorája, ahogyan az influenszerek világának bemutatása is.

Jessica Kingdon kínai-amerikai rendező-producer nem először forgat a témában. Commodity City című rövidfilmjében a világ legnagyobb nagybani piacát, a kínai Yiwu Marketet járja be, ahol eladók ezrei árulják a legkülönbözőbb termékeket. A képsorokon végtelen mennyiségű áru tárul elénk, kevés helyet hagyva a dolgozóknak.

A legújabb nemzetközi dokumentumfilmekből merít a január 22. és 30. között zajló BIDF, aminek versenyfilmjei Budapest mellett országszerte tíz nagyvárosban láthatók. A nyolcadik alkalommal megrendezett fesztivál programjában közel ötven alkotás szerepel.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.