Ismerkedés egy életen át – Joni Mitchell életműve

A popzene történetének egyik legfontosabb dalszerző-előadója, forradalmi újítások, egyedi és kiemelkedő gitárjáték, formabontó éneklés fűződik a nevéhez. Hatása óriási, mégis alig esik szó róla manapság, magyar nyelven pláne. Nincsen születésnapja, sem más jeles évfordulója, bár Blue című leghíresebb lemeze ötven éve jelent meg. Egyszerűen csak emlékeztetnünk kell magunkat arra, mi mindent köszönhetünk Joni Mitchellnek.

Leginkább egy egészen pazar lemezsorozatot 1968 és 1977 közt. S amikor egy dalszerző-előadó csaknem egy évtizeden át, évről-évre jelentkezik kiemelkedő vagy klasszikus albumokkal, akkor a legnagyobbak, így például Nina Simone, Aretha Franklin, Bob Dylan, Paul Simon, David Bowie, Elton John, Bob Marley, Elvis Costello és Prince közé kerül.

De e lemezszéria mellett még nagyon sok mást is köszönhetünk neki. Például nélküle rengeteg más kedvencünk megszólalása is másmilyen lenne. Bár folkos gitáros-dalszerzőként indult, de az 1970-es Ladies Of The Canyon című, harmadik LP-je óta a zongora is fontos hangszere, így ordító a befolyása egy másik jelentős dalszerző-előadóra, Kate Bush-ra. Gyakorlatilag nem akad női dalszerző, aki előtt ne lenne példakép: Joanna Newsom, Laura Marling, Taylor Swift csak három, jellemző példa. Gitárjátéka lenyűgözte és megváltoztatta a hangszerén istenségnek tartott Jimi Hendrixet és az ő zenélését. Egyik leghangosabb rajongója Prince volt, lépten-nyomon hangoztatta, Mitchell mennyi mindenben inspirálta. A popzenét sok szempontból új irányokba terelő Madonna legnagyobb hőseként tekintett rá indulásakor.

Joni Mitchell a szabad, önmegvalósító és öntudatos nő talán legfontosabb alakja és példaképe Nina Simone mellett a hatvanas-hetvenes években. Csak persze Mitchell – vélhetjük: ebben bőrszíne is közrejátszott – a szabadságát zenében is teljesebben valósíthatta meg. Míg Simone-t a hatvanas évek végére megtörte a zeneipar korabeli rasszizmusa, valamint beteg agyú, abuzáló menedzser férje, addig Mitchell néhány évvel később, független nőként már odáig jutott, hogy az 1969-es második lemezétől kezdve majdnem mindnek ő maga volt a producere. Mindegyiken az történt tehát, amit ő szeretett volna – ilyet korábban női előadó nem ért el. Szabadságára példa, hogy amikor az ezredfordulón végleg elege lett a zeneiparból, akkor szerződését két feldolgozáslemezzel pipálta ki, és bejelentette visszavonulását, amit eddig csak a 2007-es visszatérő (búcsúzó?) album, a Shine idején tört meg, azt is hangsúlyosan az iraki háború és George W. Bush politikája miatt. Egy politikai, szociális és környezetvédelmi témákat érintő, puritán, mégis sokrétű anyaggal. Utóbbi lényegében Mitchell zenéjének örök jellemzője, egyszerű, szikár vázú dalok, amelyekre észrevétlenül tekeredik jazzes, kaleidoszkópikus, összetett hangszerelés, hogy a végeredmény semmihez sem hasonlóan sűrű, szokatlan és komplex legyen.

Mitchell példaképe lehetne annak is, hogy a harcot soha nem lehet föladni. Kétszer tanult meg újra járni, hiszen gyerekkorában, kilenc évesen gyermekbénulással diagnosztizálták. 2015-ben pedig agyvérzéssel szállították kórházba, komoly volt a helyzet, de túlélte és ismét megtanult járni.

Joni Mitchell 1943. november 7-én született ír-skót és norvég származású szülők gyerekeként Kanada középső, eléggé elhagyatott vidékén, Roberta Joan Anderson néven. Hamar a művészetek felé fordult, a festés mellett a folk és country-dalok fogták meg, 18 évesen már klubokban énekelt. Eleinte főleg folkfeldolgozásokat, bár a jazzt is szerette. Húszévesen abbahagyta képzőművészeti tanulmányait. Előbb Kanada pezsgőbb városaiba, majd New Yorkba költözött. 1965-ben kezdett el saját dalokat írni, részben azért, mert a korabeli szokások szerint a folkénekesek kisajátítottak bizonyos dalokat (úgy, hogy nem is ők voltak azok szerzői), így egy-egy városban ezeket nem játszhatta, kellett hát a matéria. David Crosby, aki a Byrds-szel ekkor a korszak egyik legnagyobb sztárja volt, 1967-ben, egy floridai klubban hallotta meg énekelni Jonit. Magával vitte Los Angeles-be és az általa felügyelt bemutatkozó lemezzel 1968-ban elindult Mitchell karrierje. Ezeket az említett korai éveket mutatja be a néhány hónapja megjelent Archives – Vol. 1: The Early Years (1963-1967) című ötlemezes gyűjtemény, amely először enged bepillantást abba, hogyan Joni fejlődött tehetséges interpretálóból saját alternatív hangolásokat preferáló, forradalmian új technikával gitározó, egyedien elasztikus dallamokat éneklő, dalszerző-előadóvá.

1968-ban kijött tehát a Song To A Seagull című bemutatkozó nagylemez, amely spártai megszólalású, de hatásos, a fent említett védjegyek már ekkor egyértelműek, még ha ezek a szerzemények a klasszikus folkdalok hagyományát folytatják is. Viszont már egyértelműen a személyes tapasztalatokból származó megfigyeléseket éneklik meg, ábrándozás nélkül. Az 1969-es Clouds-on Mitchell kezébe vette az irányítást, itt már jobban kibomlik gitárjátéka, kitűnnek a szokatlan hangolásokból eredő egyediségek, önazonosabb, eredetibb dalok és előadás jellemzi. Ezen az úton újabb előrelépés a következő, 1970-es Ladies Of The Canyon, amelyen az eddigi gitáros dalokat kiegészíti, sok esetben teljesen felváltja a zongora. Ez már igazi klasszikus nagylemez, teli kulcsdalokkal (Big Yellow Taxi, Woodstock, For Free). Témáiban Mitchell turbulens éveit dokumentálja, amelyeket a Los Angeles-i Laurel Canyonban összesereglett művészek társaságában töltött házibulikkal, komoly tapasztalásokkal és éles megfigyelésekkel.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!