„Jófiúk” Amerikája

A chicagói 7-ek tárgyalása (2020)

Aaron Sorkin legújabb munkájában a hatvanas évek Amerikájának egyik nagy port kavart eseményét, a chicagói hetek perét filmesíti meg. A kiváló színészekkel forgatott, hat Oscar-díjra jelölt alkotás nem csak a 2020-as tüntetéssorozatok tükrében válik aktuálissá, de egy örökké érvényes kérdést is körüljár: hogyan tudja a politika kihasználni a jogot saját céljainak elérésére?

Puskaporos időszakban játszódik a film, nem sokkal járunk a Martin Luther King ellen elkövetett halálos merénylet után, a vietnámi katonai beavatkozás megítélése pedig megosztja a társadalmat. A Demokrata Párt 1968-as chicagói elnökjelölő kongresszusán a háborúellenes tüntetés erőszakba torkollik. Az eset után az ügyészség a demonstrálók közül senki ellen nem tesz feljelentést arra hivatkozva, hogy a zavargásokat a rendőrök provokálták, körülbelül öt hónappal az esemény után azonban újabb vizsgálatok indulnak. Nyolc aktivistát (egyikük ügyét később leválasztják) erőszakra izgatással és konspirációval vádolnak.

Megkezdődik a per, melynek koncepciós jellege hamar nyilvánvalóvá válik a vádlottak és ügyvédjeik számára is. A tüntetők szemszögéből ismerjük meg az eseményeket, a sztori fő szála a bíróság köré rendeződik, de bemutatják az 1968-as demonstráció bizonyos részleteit, illetve a karakterek között egyre növekvő feszültség gyökereit is. A film mozgalmas, váltakozó dinamikája végig fenntartja a figyelmünket. Történetmesélése nem lineáris, a múltbeli események gyorsan peregnek, a hónapokkal későbbi tárgyaláson azonban mintha lelassulna az idő. Az archív felvételek és rekonstruált jelenetek mellett belelátunk a per hátterében zajló történésekbe is. Nem csak az derül ki, mekkora publicitást kapott az ügy („Az egész világ figyel”), de az akkor uralkodó közhangulat egy kicsi szelete is átszivárog.

A tárgyalótermi drámák beengedik a nézőt a zárt ajtók mögé, ahol sorsdöntő perek folynak, az esküdtekhez hasonlóan pedig ő maga is mérlegelhet az ott elhangzott részletek alapján. Nagy kedvencem Sidney Lumet Tizenkét dühös embere, melynek főszereplői az esküdtek, akik egy gyilkossági ügy kapcsán próbálnak állást foglalni. Emlékezetes a Tom Hanks főszereplésével készült Philadelphia – Az érinthetetlen is, melyben egy HIV-vel küzdő férfi bepereli volt munkahelyét azok után, hogy nem sokkal az előléptetését követően tisztességtelen módon elbocsátják őt. Mundruczó Kornél legújabb filmjében (Pieces of a Woman) dramaturgiailag fontos szerepet kap a bírósági tárgyalás-jelenet, ahol a kislányát gyászoló anya (Vanessa Kirby) hosszú hallgatás után a tanúk padján végre állást foglal gyereke elvesztése kapcsán.

Sorkin korábban alkotott már ebben a műfajban az Egy becsületbeli ügy írójaként, A chicagói 7-ek tárgyalásában rendezőként is tartja magát annak hagyományos formájához. A film erejét számomra elsősorban a párbeszédek adják, illetve kifejezetten előnyére válik az is, hogy a politikai per abszurditásait humorral oldja fel, ezáltal nem csak új perspektívából világít rá az eseményekre, de a tragikus jelenetek ellenpontjaként azok hatását is növeli.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!