Nem akarják a diákok, hogy Vidnyánszky Attila átnevelje őket
Olvasási idő kb. 7 perc
Kifinomult és értő közönséget választott Vidnyánszky Attila nehezen meghozott döntésének bejelentéséhez: a Belvárosi Polgári Szalonban, az Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom hallgatóságával osztotta meg elsőként, hogy korábbi elhatározásával ellentétben mégis elindul a Nemzeti Színház igazgatói posztjáért a következő ciklusban.
Nincs más választása. A jelenlegi krízisidőszakban nem teheti meg, hogy távozik, nemcsak azért, mert a munkatársai is arra kérték, hogy maradjon, de azért is, mert harcos világban élünk, és a frontvonalból nem is könnyű és nem is illik kilépni. Hiszen „nem feltétlenül jó hatások érik a magyar kultúrát, de helyt kell állni, vigyázni kell, hogy ne daráljanak be, és a lényegünket nem érintő eszmék uralkodjanak el… Ez egy háborús helyzet és jóval előbb elkezdődött, mint az orosz-ukrán háború.”
Valóban, sokkal korábban.
Rögtön a második Orbán-kormány regnálása kezdetén, egyebek között az Alkotmány sajátosan véghezvitt alaptörvényesítésével, az azóta méltán elfeledett elszámoltatási kormánybiztos ámokfutásával, a sikkasztással alaptalanul megvádolt filozófusok perével, a színházigazgatók kinyírásával, az Akadémia ellehetetlenítésével, az egyetemi vagyon alapítványba szervezett lenyúlásával, végül(?) a Színház- és Filmművészeti Egyetem megszállásával.
Ez utóbbi téma élénk érdeklődést ébresztett a nemzeti egységért megmozduló asszonyok körében is, nem is csoda, hiszen Vidnyánszky Attilát mégsem akárki, hanem Szarka Eszter, az SZFE gépesített lövész ezredesből kancellárrá kinevezett Szarka Gábor – TGM-et idézve: militarizált egyetemi pedellus – édesanyja kérdezgette. A közönség meleg fogadtatásán felbuzdult vendég azt is elmondta, hogy a diákok áthangolása nem egyszerű dolog. A felsőbb évesek még azok közé tartoznak, akik az előző érában jutottak be az egyetemre, az ügy még most sem érte el a nyugvópontját, bár az a hisztéria, ami a közéletet és a sajtót uralta, már lecsillapodott.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Mivel magyarázza a kulturpápa, hogy ütni kell?
Mit reagáltak az átnevelésre ítélt diákok?
Kinek kellene valójában új gerincet növeszteni?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!
Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Elolvasom
Mit tesz velünk a korrupció?
A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Elolvasom
Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez
Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Elolvasom
Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?
A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.
Elolvasom