Láng Zsuzsa „Nem vagyunk normálisak”

Katlanban kiforralt kultúra-esszencia

Idén 15. alkalommal lesz Ördögkatlan Fesztivál augusztus 2. és 6. között Beremenden, Nagyharsányban, Villánykövesden, a Vylyan és a Mokos Pincészetben. Ennek megfelelően idén nyilván tizenötödször mondta el Bérczes László, a fesztivál egyik megálmodója, főszervezője és társigazgatója, hogyan született az első. 2008 júniusában éppen a POSZT-on sétált Kiss Mónikával, amikor megszólalt a telefonja. Márta István hívta, hogy elmarad a Művészetek Völgye, és ahogy ennek hallatán összenéztek, már tudták, hogy akkor ők csinálnak egyet maguknak. És így is lett.

Akció

Nem akármilyen hely az az ördög szántotta heggyel ölelt vidék Baranyában, aki járt ott, már mindig sóvárog majd utána. „Igazából egy offline fesztivált kéne csinálni, abban az értelemben, hogy csak akkor kapod meg, ha ott vagy. Fontos lenne, hogy ebben a fogyasztható, eldobható, kicserélhető világban egyszeri és kicserélhető dolgok szülessenek” – mondta egy interjúban nemrégiben Bérczes László, és ez egyrészt nagyon ijesztően hangzik, mert az emberiségnek az a része, mely túlnyomónak mondható, ha megfeszül, akkor sem képes jelen lenni, másrészt (sajnos) ­szín­igaz.

Két, immár a mennyek országából szemlélődő fővédnök, Cseh Tamás és Törőcsik Mari a tanú rá, hogy így van. Mert az első Ördögkatlant egy nagyharsányi tornateremben az akkor már nagybeteg Cseh Tamás nyitotta meg, majd egy évvel és két nappal később érkezett a gyászhír, de azóta is minden évben közös énekléssel emlékeznek meg róla – és olyankor szem nemigen marad szárazon.

Törőcsik Mari nemcsak megnyitotta már a fesztivált, de öt teljes napot is eltöltött a közösséggel, a „nem vagyunk normálisak” szlogen is tőle származik. Az utóbbi években, amikor már lehetetlen volt a személyes jelenléte, minden megnyitón kihangosítva hívták fel telefonon, és amikor felvette a kagylót, több száz ember üvöltötte a fülébe köszöntésképpen: Nem vagyunk normálisak!

Pedig, de.

Mert ugyan mi másnak, mint az egyetlen normalitásnak és a józan realitásnak a jele az, hogy egy szanaszét szaggatott, egészen abnormálissá vált országban egyforma szeretettel és megértéssel fordulnak a különböző politikai hovatartozású, világnézetű és ízlésű emberekhez.

Az idei Katlan műsorfüzete a bizonyíték, az előadók és a produkciók pedig az élő példák arra, hogy ha nem simítja el a közeljövő azt a zsigeri indulatot, amit mesterségesen szítottak a legutóbbi évek történelmének megrontói, akkor esélye sincs a békés egymás mellett élésnek. Sem a politikában, sem a kultúrában, sem a mindennapokban. Ezzel persze elkerülhetetlen, hogy a fideszeseknek libsi, a liberálisoknak fidesz-bérenc a szervezők besorolása, de azt az egyik oldal sem akarta/tudta szemükre vetni, hogy nem csakis a művészi minőség vezérelte őket a produkciók kiválasztásában.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!