Némaságra ítélve

Eltörölni Frankot (2021)

1983-at írunk, egy underground zenekar frontembere rendszerellenes szövegeivel felhívja magára a hatóságok figyelmét. Frank Róbertet (Fuchs Benjámin) fojtogatja a Kádár-kor általános légköre, képtelen együtt élni a hatalom kétarcúságával. Nem is akar uralkodni magán, véleményét egyenesen az arcába ordítja.

Fabricius Gábor első nagyjátékfilmjében a közelmúltba tekint vissza, és a szocializmussal a köztudatban összefüggésbe hozható retró érzés nélkül beszél generációkon keresztül öröklődő traumákról főhőse történetén keresztül, akit azért, hogy elhallgattassanak, bezárnak a pszichiátriára.

Az Eltörölni Frankot a Kádár-kor puha diktatúrájában játszódik, ám túlmutat saját magán: főszereplőjén keresztül kollektív érzéseket, élményeket fogalmaz meg. A disztópikus film főszereplője George Orwell 1949-ben megjelent regényének, az 1984-nek rebellis, gondolkozó hőséhez hasonlóan, minden erejével küzd az elnyomó hatalom ellen.

Frank a pszichiátrián szembesül azzal, mi történik a hozzá hasonló, rendszerkritikus emberekkel, akiket politikai okokból bezárnak és kényszergyógykezelésnek vetnek alá. Ez a korra jellemző valós gyakorlat kulcsfontosságú a cselekmény szempontjából, nem csak a tehetséges zenész számára jelent nagy fordulatot az életében, de központi helyszínné is válik az intézet, amin keresztül lakóinak helyzetébe, megpróbáltatásaiba is bepillantást nyerünk.

Frank igazi lázadó alkat, aki annál inkább megmakacsolja magát, minél nagyobbat rúgnak bele, megkerülhetetlen akar lenni ellensége számára. Fabricius Gábor főhőse állapotai és érzékelései oldaláról közelíti meg a történetet. Alapérzése a paranoia és a frusztráltság, erről szól a nyitójelenet is, amelyben a frontember és társai tilosban járnak a szürke levegőjű utcán, rideg épületek között. A kamera (Dobos Tamás operatőri munkája) végig szorosan követi hősét, a szűk kompozíciók az ő valóságát teremtik meg. A dokumentarista, kézi kamerás, filmre rögzített felvételek intenzitása fokozza a kényelmetlen, nyomasztó helyzeteket.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!