Lakner Zoltán Lakner Zoltán: Nick és Charlie életleckéi

Végre készült egy ilyen sorozat

Fülig beléd zúgtam, hirdeti az eredetileg Heartstopper című sorozat magyar elnevezése, ami persze bizonyos szempontból tényleg kifejezi a lényeget, hiszen két fiatal szerelméről szól a történet. Nem mintha lenne a szerelemnél bármi nagyobb dolog a világon, de az Alice Oseman regény- és képregény-figuráiból lett hétköznapi hősök ennél is többet adnak útravalóul, messze nem csak a fiataloknak, hanem a pár évtizeddel idősebbeknek is. ­

Nem tudom, mi a viszonya a sorozathoz a magyar médiahatóságnak, de a helyzet úgy áll, hogy a ­Heartstopper két fiú szerelméről szól. Rajtuk kívül egymásba szerelmes lányok, valamint egy transznemű karakter és az ő érzelmei is fontos szerepet játszanak a nyolc, egyenként huszonöt-harminc perces epizódban.

Egy gramm nem sok, annyi szex sincs a képernyőn, ám a tavaly elfogadott homofób törvény 18 éves korhatárhoz rendeli már azt is, ha egy médiatartalom „megjeleníti”, „pozitív színben” tünteti fel a homoszexualitást, továbbá, ha az adott médiatermék fő témája a homoszexualitás, illetve a nemváltás.

Jelen esetben valamennyi pontot kipipálhatjuk (konkrét nemváltást persze nem látunk, de a transz szereplő a fiúiskolából a lányiskolába jelentkezik át), a sorozat mégis 13+-os besorolással érhető el a Netflixen. Igaz, fél évvel ezelőtt, a kormánysajtó morgolódását kiváltva, egy mozicsatornás döntés elől elugrott a médiahatóság, mondván, a magyar médiatörvény csak magyarországi székhellyel rendelkező médiaszolgáltatókra terjed ki.

Az persze jó hír, ha – még ha csak eljárásjogi okokból is – a hülyeség nem érvényesül. A Heartstopper pontosan azt mutatja meg, miért képtelenség a 18-as karika ráhúzása minden LMBTQI-tartalomra: az embereknek ugyanis már

18 éves koruk előtt vannak érzelmeik, kérdéseik, kételyeik és gondolataik, és épp ebben az időszakban van szükségük a legtöbb őszinteségre és támogatásra. Szüleik, tanáraik és barátaik is vannak, kérdésekkel és nehézségekkel, a fiatalok velük való viszonya szintén megjelenik a sorozatban. Alice Oseman más írásainak fontos témája amúgy az étkezési zavar vagy a fiatalok mentális egészsége, amelyek „megjelenítése” ellen ugyan még nem lépett fel a magyar parlament, egész egyszerűen csak nem beszélünk ezekről a problémákról.

Remélhetőleg Alice Oseman magyarul a könyvmolyképzőnél kiadandó könyvét nem fogják ledarálni, még ha fel is billogozzák majd az ezt árusító könyvesboltokat – ami nem a könyvre nézve lesz szégyenteljes.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!