Nyolcvan éve ölték meg Rejtő Jenőt

Lakner Zoltán | 2023.01.01. 10:58

Olvasási idő kb. 18 perc

Rejtő Jenővel kapcsolatban semmi sem egyszerű és Rejtő mindennel összefügg – összegzi tapasztalatait Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) muzeológusa, az egyik legnépszerűbb magyar író életének elismert kutatója. A városi legendák és a valós életrajz elválasztása külön kihívás az író esetében, halálának pontos körülményei pedig mindmáig felderítetlenek. Habár a hivatalos dátum szerint éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 1-jén hunyt el, valójában csak annyi tudható biztosan, hogy tízezernyi más munkaszolgálatoshoz – és katonához – hasonlóan ő is eltűnt a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereg katasztrófája idején.

2021-ben egy árverésen 9 millió forintért kelt el egy dedikált P. Howard-kötet, ez is a Rejtő-kultusz jele, vagy ennyire kevés a hozzá kapcsolódó tárgy, ami fennmaradt?

Ritkaság, mert hagyományos értelemben nem képződött hagyaték, s mivel sosem volt saját lakása, így például nem volt házikönyvtára. Személyes tárgyak, dokumentumok, szerződések se nagyon vannak. Kutatóként igyekszem utánajárni az összes lehetséges rokoni szálnak, de nem akadtam Rejtő-gyűjtemény nyomára senkinél. Az azonban nem zárható ki, hogy Rejtőhöz kapcsolódó (kéz)iratok később is előkerüljenek. Időről időre felbukkannak effélék, dedikációk, ezekről jobbára kiderül, hogy jobb-rosszabb hamisítványok, ezért is számítanak értékesnek a hiteles példányok.

Mi tette kiemelkedővé Rejtőt a ponyvaszerzők körében?

Rejtő műfajújító volt, a kalandregény humorossá tétele, a ponyva-paródia létrehozása az ő nevéhez fűződik. A ponyva vagy lektűr klisékből építkezik, szabályai meglehetősen zártak. Rejtő ezt a panelszerű építkezést újította meg a pesti humorral. Persze a humorának vannak irodalmi előzményei, Karinthynál, Heltai Jenőnél, de még Gárdonyinál is, sőt még régebben, Jókai korában – 19. századi élclapokban lelhetünk olyan poénokat, amelyek ma is megállják a helyüket. Amikor 1936-ban P. Howard álnéven elkezdett kalandregényeket írni, már évek óta ismert és sikeres kabarészerzőnek számított, de a két műfaj összepasszintása nem egy csapásra történt. Első regényeiben még csak nyomokban van jelen a humor, a harmadik könyvtől kapott lángra a ma is népszerű Rejtő-stílus. Ez már csak azért sem volt magától értetődő, mert a ponyvák kiadói a bevált kliséket tartották piacképesnek, üzleti kockázatot láttak a műfaji szabályok felrúgásában. Fennmaradtak Rejtő kiadóinak írott levelei, amelyek hosszas kifakadások a rákényszerített elvárásokkal szemben. Ezek a tíz-tizenkét oldalas szövegek egyszersmind Rejtő mentális betegségének lenyomatai, vagy épp a munkájára joggal hiú szerző megnyilvánulásai, s a munkamódszeréről is sokat elárulnak. Mivel könyvei hatalmas sikert arattak és nagy bevételt hoztak, a kiadói üzletpolitika végül is megengedte Rejtő műfaji határátlépéseit. Legfontosabb kiadójánál, a Novánál az járta, hogy az első kiadások (sárga) borítói a kalandregényes jelleget, a második (piros) kiadások borítói a humoros megközelítést hangsúlyozták.

Kik olvasták akkor ezeket a könyveket?

Mindenki. Még Babitsról is tudjuk, hogy olvasott P. Howardot, beszélgetőfüzeteiben az akkori legnépszerűbb íróként említi, kapásból nem is tudta megszerezni, igaz, aztán akadt más olvasnivalója is. A tízfilléres ponyvafüzetek, pengős könyvek tömegcikkek voltak, a kiadók az olcsóságra mentek. A savas papírra, kis betűkkel, keskeny margóval nyomtatott silány kiadványokat az olvasók kézről kézre adták, hamar elrongyolódtak. Amikor 1942-ben korlátozták a papírfelhasználást, a ponyvarendelet nem címeket tett indexre, ilyen tömegben ez lehetetlen lett volna, hanem általában az olcsó műfajt sújtotta. Persze a háttérben volt ideológia is: a kárhoztatott kiadványok megrontják a nemzet lelkét, megmételyezik az ifjúságot, miközben valójában a háborús propagandakiadványok papírigénye volt a meghatározó szempont. A ponyvák kilencven százaléka irodalmilag tényleg értéktelen, öt százaléka tűrhető, a többi jórészt közepes. Csak a legfelső egy százalék az, ami értékes, és Rejtő még abból is magasan kiemelkedett. Az irodalomtudomány ennek ellenére sem foglalkozott vele az 1980-as évek végéig, miközben Rejtő az egyik legkeresettebb író volt – spontán, nem kötelező olvasmány gyanánt.

És akkor miért változott meg a hozzáállás?

Ezt olvashatja még a cikkben:

Lehet-e irodalmi értéke a ponyvának?

Hogyan függenek össze Rejtő regényalakjai a szerző regényes életével?

Harcolt-e az idegenlégióban Rejtő?

Milyen életmódot élt?

Mennyi pénzt keresett?

Vonatkoztak-e rá a zsidótörvények?

Miért vitték el munkaszolgálatosnak?

Hány példányban adták el a műveit?

Változott-e az utóbbi időben a Rejtő-kultusz?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés