Katona Klári Steve Jobs, a mesteri tanítvány

Amikor a héten pont tíz éve az égbe költözött Steve Jobs gondolatait hallgattam, újabb áthallásra találtam. Könnyen, mert még csak pár napja történt, hogy ezt leírtam: annak ellenére, hogy alapjában véve önképző volt, Szvjatoszlav Richter tanítható maradt. Azt már akkor szívesen hozzátettem volna még, hogy élete alakulását tekintve ez mennyire eldöntő volt, de mesélt történetének ívét megtörte volna. Pedig az volt. Eldöntő. Valójában. Nem kevesebb: a rendkívülisége múlott rajta. Ahogy a taníthatóság megtartásán egyikünknek sem múlik kevesebb. Egy híressé lett zen történetben láttatják is az állítás igazságát. Nan-in japán mester nevéhez fűződik ennek félreérthetetlen demonstrálása, aki a zen iránt érdeklődő látogatóját, egy professzort segített vele megértéshez. Vendége csészéjébe azután is töltötte a teát, amikor az már túlcsordult. A professzor döbbenten figyelte, mi történik, majd amikor már nem bírta a kicsorduló, földre folyó teafőzet látványát, erőteljesen figyelmeztette a mestert, hogy a csésze már csurig van. Aki nyugodtan ennyit kérdezett: „Hogy tanítsam meg neked, hogy mi a zen, ha a fejed – mint ez a csésze teával –, csordultig van véleményeid, spekulációid sokaságával?” Taníthatónak maradni tehát nem kis dolog. Nagy érték. Kiteljesedéseinket biztosító, segítő.

„Az, hogy az Apple-ből kirúgtak, végül az egyik legjobb dolog lett, ami történhetett velem.” Hosszú évek óta tudtam, hogy ez történt vele. Őt, a cég megalapítóját, a feltalálót, a fejlesztés letéteményesét, az önként maga fölé helyezett, általa jogokkal felhatalmazott vállalati testület megfosztotta pozíciójától és kizárta a Apple irányításából. A történet a döbbenetesnél is döbbenetesebb. Hallatán, bevallom, nem tudtam arra gondolni, hogy ez bármi jót hozhatott. Az arrogancia, a középszer felülkerekedése, a szereptévesztés, a másik erején való megerősödés kegyetlensége annál inkább eszembe jutott. Ő maga a nyilvánosság előtt többször is feltette a kérdést, hogy az a két vezető, akinek teljes bizalmat szavazott, hogyan gondolta, hogy eltávolíthat valakit a saját cégéből? S vajon hogy érték el, hogy ehhez a csúfos lépéshez még a vezetőséget is maguk mellé állítsák? De mint egy önmagát taníthatatónak megőrzött ember, képes volt máshonnan közelíteni a helyzethez. Aztán már minden egyszerűbb lett. Onnantól kezdve nem csak jó dolognak látta a történteket, de azt érezte, hogy képes lett a sikeresség súlyát a kezdők könnyedebb állapotára váltani. Taníthatóként, ezzel teremtve meg a belépés lehetőségét élete egyik legkreatívabb időszakába. A fiúból közben fiatal férfivé éretten. Az akkorra már egy négyezer alkalmazottal dolgozó, kétmilliárdos cég élén. Mert húszévesen a szülei garázsában, a barátjával indított kétszemélyes vállalkozásukat tíz év alatt ekkorává növesztette. Közben az egyik fő mantrája ez volt: fókusz és egyszerűség. „Az egyszerűt nehezebb elérni, mint az összetettet. Keményen meg kell dolgozni gondolkodásod tisztántartásáért, hogy aztán egyszerű legyen.”

Volt még más is, amit útközben egyszerűbbé kellett tennie.

Mert története – saját szavai szerint – születése előtt kezdődött. Azzal, hogy biológiai anyja már akkor döntött örökbeadásáról. Kikötéssel. Az örökbefogadóknak egyetemet végzetteknek kell lenniük. Akik feltételének megfelelve a jövevényre várakoztak, kislányt szerettek volna. Fiú érkezett. Így őt az éjszaka közepén, egy a várólistán utánuk következő párnak ajánlották fel. Ők azonnal igent mondtak. Aki édesanyjává lett, annak viszont nem volt diplomája, az apaságra nyitott férjének pedig még érettségije sem. Emiatt sokáig nem is került aláírás szülőanyjától az örökbeadó dokumentumokra. Akkor is csak azzal a feltétellel, hogy mindenképpen egyetemre járatják.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!