Katona Klári Üzenetek Stratas szférájából

Hányféleképpen gondolunk vajon a művészetre, jelentőségére? Meghatározatlansága mi mindennel jár? Mennyi önjelölt hozzáértőt adott ez nekünk világszerte? Mitől kerül szembe a művész alkotóként, előadóként a laikusok elgondolásaival, ha értékének megítéléséről van szó? A tetszésaratás értékmérő? Mitől buknak el egyértelmű művészi ihletettségben született művek, majd mitől járnak be diadalutat egy másik korszakban? Hogyan befolyásolja megítélését az ízlés? S az ízlés önmagában lehet-e a művészi megnyilvánulás fokmérője? Átírhatja-e alkotások sorsát? Új kezdeményezések útjába hogyan kerülhet, akadályként vajon miért állhat? Mitől függ a művészeti alkotás hatásossága, hatástalansága? A magyarázatot, megértést, választ hozó okok keresése mitől eredménytelen? Nincs igazi válasz.

Mi véd egyes műfajokat, mi gyengít magyarázhatatlanul néhány másikat? Erre sincs igazán sem válasz, sem magyarázat.

Ami biztos, az opera a védettséget élvező műfajok egyike. A 16. század zenei formája, a monodia fejlődési szakaszain át vezet az út kialakulásáig, a 17. század elején a velencei opera térhódításán át fejlődik tovább, hogy elvezessen a 18. századi olasz vígoperai korszakon át oda, hogy a 19. században az olasz opera igazi, nagy korszakát élhesse. Ezzel párhuzamosan jelennek meg a nemzeti operák is. A francia nagyopera mellett megteremtődik a wagneri zenedráma és Németország – zeneszerzőinek köszönhetőn – operai nagyhatalommá növi ki magát. A dramma per musica, a dalmű, amit az olasz eredetű szó, az opera jelent, évszázadokon átívelő diadalutat jár. Megkérdőjelezhetetlen tisztelet övezi. Ez nem jelenti azt, hogy egyes művei, interpretálói nem kerülnek a véleményezések kereszttüzébe. Az újkori rendezési elképzelések esetenként kizökkentők, a műfaj szerelmeseinek a kialakult zenei forma azonban állandóságot, töretlenséget mutat. Miközben csodálatosnál csodálatosabb hangok újabb és újabb megszólaltatói rendezik át az elkötelezett rajongótáborokat. Közülük való, mégis minden megmozdulásában más, egyedi ösvényeket nyitó kivételesség ő, aki a bejártakon is képes másképp járni. A hangi adottságaival kapott ajándékot másoktól teljesen eltérő módon visszasugárzó Teresa Stratas. Aki minden szempontból kivételes pályát járt be. Azt olvasom: a hőmérsékleti rétegződés hatására a sztratoszféra dinamikusan stabil. Nincs szokványos hőáramlás és az ehhez kapcsolódó turbulencia sem tapasztalható a légkör ezen részén. Amikor egy televíziós vetítéssel – portréfilmjének köszönhetőn – megnyílt előttem Stratasphere, ugyanezt éreztem. Dinamikusan stabil. Turbulenciától mentes. Krétai gyökerekkel, Kanadába bevándorolt szülőkhöz érkezett a világ legjelentősebb operaszínpadait bejárt, törékeny alkatú, kivételes előadói képességekkel megáldott énekesnő.

Adottságai, nyitott elképzelései az éneklésről, a műfaji határok átjárhatóságáról, a színpadi jelenlétről – a Metropolitan Opera tagjaként –, mások számára ismeretlen hódításokat engedett neki. Önmagában döntésének elfogadtatása is szenzációnak tartható, mert majdhogynem esélytelen. A műfajt övező tisztelet kötelez, annak megsértését nem sokan kockáztatnák. Berlinben Kurt Weil-t énekelt, Bécsben Lehár-t. Berg Lulu című művének három felvonásos verzióját pedig ő énekelte elsőként a Párizsi Operaházban. Ő, aki képzetlen hanggal és csak a később standarddé lett Smoke Gets in Your Eyes című, egy Broadway-darabból való betétdallal felvételizett a Royal College of Music operaiskolájába Torontóban. Egykori tanára azt meséli, tehetségessége egyetlen dalon keresztül is mindennél meggyőzőbb volt. Később tanulmányait is ez a fajta kivételesség jellemezte. Gyorsan, szinte instrukciók nélkül tanult. Így négy év múlva már Mimi szerepét énekelte a Kanadai Operaház színpadán, egy évvel rá pedig egyetlen meghallgatással felvételt nyer a Metropolitan Opera tagjai közé. A nemzetközi hírnevet egy televíziós produkcióban készült Salome filmben nyújtott alakítása hozta meg neki, azon nagyon kevesek egyikeként, akinek sikerült egy naiv tinédzser elaljasult nővé változását meggyőzően megformálni.

A sokszínűséget Lulu szerepét játszva élte meg leginkább. Annak szimbólumaként, amit egy ember belső gazdagságáról gondol. Visszautasítva azokat az általánosításokat, melyek valakiről szinte ítéletszerűen sulykolják: neurotikus, gyáva, gyenge, akaratos, bátor. Valamennyien sokszínűek vagyunk – mondja. Nem csak tudott erről, ezt élte szerepeiben, a műfaji váltásokban. Meg amikor hátizsákkal nekivágott Indiának. Akkor hagyta hátra először az operai színpadot. Egy időre Teréz anya mellé szegődött, az országot átszelő vándorlása után. Aztán tíz évvel később Romániába ment, ahol szolgálatba állt egy árvaházban. A szerepekkel járó, magára vett identitásoktól való, szükségszerű megtisztulásként, saját színeit élni.

Jelentősnek tartott színpadon a Bohémélet Mimijét énekelte először. A Stratasphere a Metropolitanban színpadra állított Bohémélet próbáiba enged betekintést. A produkciót Franco Zefirelli, a világhírű filmrendező jegyzi és rendezi. A próbateremben partnerét helyettesítve segíti Teresa Stratasnak a haldoklási jelenetet megformálni.

Soha nem látott képsorok. Annyi mindent láttatnak. Kettejük tehetségének, tudásának oda-vissza áramlásában üzenet születik. Félelmek nélküli egymásra hatásban. Nem fejtegetik a művészet értelmét, haszontalanságát, hasznát. Teremtik. A mű és saját üzenetük pontos megfogalmazására és átjuttatására törekednek, annak módját keresik. Azt egyeztetik, amit ők külön-külön a zenével való kapcsolatba kerüléstől kaptak, közösen keresve a legérthetőbb módot a fogadó, a befogadó megszólításához. Ezért tud hát a műfaji határokon túlra kilépni – gondolom. Ezért tud könnyedén átjárást találni a film és az opera világa között Zefirelli is. Mert mindkettejüket az üzenet átadása mozgatja. Az üzenet átadásának fontossága, pontossága még az ízlés gáncsoskodását is kikerüli. Magas szintű tudásukat, szakmai felkészültségüket ennek szolgálatába állítják. Hogy letisztult üzenettel érhessenek el a befogadókhoz. Ez a művészet. Teresa Stratas sokszínűség-üzenetei hozzám megérkeztek. Arra válaszul, hogy elértek hozzám, most továbbadom.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.