Orbán Viktor az Iparkamara évadnyitóján arról beszélt, hogy az uniós támogatások visszatartásával az EU a magyar egyetemektől veszi el a versenyelőnyt, amely „abból fakad, hogy az átszervezett módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba”. Vagyis: a kormányfő saját maga vallotta be, hogy ezeknek az egyetemeknek az irányítását áthatja a politika. Pont ez az Unió kifogása.
Az Európai Bizottság döntött az uniós „feketelista” megreformálásáról, illetve arról, hogy a jövőben a listán részt vevő személyek, cégek közvetve se pályázhassanak európai pénzekre – közölte Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki közösségi oldalán ezt a lépést egész egyszerűen csak lex-Mészárosnak nevezte.
Humorista, a Dumaszínház alapítója, jogász, de volt már forgatókönyvíró és főszerkesztő is, néhány éve pedig aktívan foglal állást környezetvédelmi kérdésekben. Legutóbb a Greenpeace-szel közös videójában a Fertő Part beruházás kapcsán mutatta be, hogyan nehezíti meg a gólyák életét a lebetonozott tópart. Mint mondja, „a beruházást már azután állították le, hogy sikerült megszüntetni a természet zavaró jelenlétét”. A nemzeti együttműködés rendszerének legújabb betonozási akciója kapcsán klímatudatosság és oktatás kapcsolatáról, egyéni felelősségről, és a BBC műsoráról levett David Attenborough videóról is beszélgettünk.
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Március 11-én rettenetes tömegbaleset volt az M1-es autópályán. Több, mint negyven jármű ütközött össze, többen megsebesültek, egy ember pedig meghalt. A látást megzavaró por a mezőgazdasági területekről érkezett. A porátfúvásra van megoldás, csak ahhoz másképp kellene bánni a talajjal.
1989. március 15-én hatalmas tömeg demonstrált Budapesten. Az ’56-os forradalom óta nem tüntetettek ilyen sokan a kormány ellen, a hatalom képviselői aznap szembesültek azzal, hogy a nép nem az ő oldalukon áll. A rendszerváltás történetének nagyhatású eseményén Cserhalmi György olvasta fel az állampárttal szemben álló ellenzéki szervezetek 12 pontját a Magyar Televízió székházának lépcsőjén. Azóta eltelt 34 év, pontosan annyi, mint amennyi ideig a régi rendszer fennállt. Vegyünk egy nagy levegőt és vizsgáljuk meg, mi valósult meg az akkori követelésekből.
Egy huszonnyolcezer lelkes, svéd kisváros gimnáziumában, Ängelholmban, a svéd gyerekek megismerhetik, milyen volt a hetvenes-nyolcvanas években, a hidegháború korszakában Magyarországon élni. Megízlelhetik, milyen volt a piskótakocka, leöntve csokiszósszal, ami mindenki kedvenc étele volt a szocialista iskolák menzáján, megnézhetik, hogyan öltözködtek és hol laktak az emberek, ahogy azt is, hol voltak búvóhelyek egy esetleges atomtámadás esetére.
