Kormos Lili A Mester és Margarita, a könyv amihez mindig visszatérünk

Mihail Bulgakov csaknem tizenkét évet szánt élete nagy művére, többször kezdte teljesen újra, és volt olyan kézirat változat is, amit tűzre vetett, noha épp tőle tanultuk meg, hogy „kézirat nem ég el".  Bulgakov halála után még huszonhat  évnek kellett eltelnie, hogy a regény megjelenhessen, azóta viszont pozíciója megingathatatlannak látszik, újabb és újabb olvasó generációk szeretnek bele és lesznek rajongói ennek az izgalmas, humoros és végtelenül sokrétű történetnek. De miért olvassuk ma is hatalmas lelkesedéssel és kíváncsisággal a Mester, Hontalan Iván, Margarita, Jesua, Pilátus és Woland történetét? Mit tud megragadni bennünk Bulgakov, ami újra-újra odavonz bennünket az 1930-as évek Moszkvájába? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hetényi Zsuzsa Szépíró-díjas irodalomtörténésszel, műfordítóval esszéistával, az ELTE professzorával, a XX. századi orosz próza kutatójával. 

Az adásban hallható anyag egészben megtekinthető itt>>>

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.