A cseh kalóz, egy digitális huszita, aki ősszel miniszterelnök lehet – Ivan Bartoš portréja

Ivan Bartoš a cseh Kalózpárt elnöke annak a generációnak a tagja, aki már az 1989-es demokratikus rendszerváltás után szocializálódott. De ki ez a raszta frizurás, alternatív adatbázis-építő informatikus, aki a reggelig tartó, pszichedelikus bulik világát a cseh parlament épületére cserélte le és az idei őszi parlamenti választások után akár Andrej Babiš utóda is lehet?

Lovasrendőr-roham, gumibot, vipera, könnygázfelhő, miniszterelnök által elrendelt kemény rendőri beavatkozás, túlkapások, erőszakos jelenetek, mindkét oldalon sérültek és nagy nemzetközi visszhang. Az esemény nyomán új politikai pártok jönnek létre. Erős párhuzamok, mégis más hátterű események: az olvasó teljes joggal a 2006-os MTV-székház ostromára és a későbbi kormányellenes tüntetésekre gondolhat, csakhogy mindez egy évvel korábban is megtörtént, a csehországi Mlýnec na Tachovsku melletti réten megrendezett CzechTEK elnevezésű techno fesztivál második napján. „A résztvevők magját veszedelmes, megszállott, anarchista hajlamú emberek alkotják, akik alkoholtól és drogoktól fűtve tömegesen provokálnak a békés társadalommal szemben” - írta a techno fesztivál szervezőiről Jiří Paroubek szociáldemokrata miniszterelnök 2005-ben. A korabeli techno-rajongók táncoló tömegében ott állt a frissen diplomázott és egy éve raszta frizurát viselő, 25 éves Ivan Bartoš is.

Kiváló szakdolgozati téma lenne társadalmi, szociológiai szempontból a demokratikus rendszerváltás második évtizedében Csehországban és Magyarországon történt erőszakos események összehasonlítása is, de jelenleg még izgalmasabb kérdés, ki ez az Ivan Bartoš, aki különc hajviseletével, tüzes, de logikus és jól összerakott beszédeivel a mai napig feltűnő jelenség a cseh parlamentben és akiről évek óta, mint a cseh politika talán legnagyobb tehetségéről szoktak beszélni? Ez a kérdés már csak azért is különösen aktuális, mert a legújabb közvélemény-kutatások szerint az általa vezetett Kalózpárt akár meg is nyerheti a 2021 októberében esedékes csehországi országgyűlési választásokat is, ami egyben azt is jelentené, hogy Ivan Bartoš pártelnök alakíthatja meg a következő cseh kormányt.

„Láttam, hogyan verik szét szabad kultúrát teremtő ismerőseimet, ezért azt mondtam: ezt azért mégsem kéne! De amikor bevetették a vízágyúkat, úgy ítéltem meg, hogy itt már nem tudok sokat tenni, úgyhogy összeszedtünk néhány menekülő embert és eljöttünk,” emlékezett vissza a ma legnépszerűbb cseh párt elnöke a 2005-ös eseményekre. A konfliktus hátterében egyébként az állt, hogy a kilencvenes évek közepe óta egyre népszerűbb csehországi techno fesztiváloknak vidéken helyszínt adó bérelt földterületre érkező résztvevők egy része a ki nem bérelt területeken is szórakozott. Ezek tulajdonosai tettek feljelentést. A korabeli belügyminiszter, az Andrej Babiš gazdasági érdekeit védelmező és felemelkedését segítő szociáldemokrata Stanislav Gross és Paroubek kormányainak belügyminisztere, František Bublan a rendőri beavatkozást jogszerűnek nevezte. A vékony testalkatú, techno fesztiválon bulizó punk és adatbázis-fejlesztő 2005-ben nem testi, fizikai erejével szállt be a konfliktusba. Barátai visszaemlékezése szerint Bartoš tárgyalni szeretett volna a rendőrséggel. Sikertelenül. Ő maga a CzechTEK fesztivál rendőri szétverését ma már közéleti pályafutását elindító, meghatározó élménynek tartja. „Tudatosult bennem, ha a jövőben hasonló dolgok történnek, akkor egyszer gondunk lehet az is, hogy szabadon éljünk az országban,” mondja ma. Többek között azért is lépett be a cseh nagypolitikába, hogy megváltoztassa a dolgok menetét.

Ivan Bartoš a Magyarországon is ismert üveggyöngy-manufaktúráról, valamint téli sportközpontjáról híres észak-csehországi Jablonec nad Nisou településen született 1980-ban. Az X generáció utolsó évfolyamának tagja. Ahogy Csehszlovákiában hívták, „Husák gyermekei”, ők azok, akik bár a szocialista rendszer éveiben születtek, de felnőtté válásukat már az új, demokratikus berendezkedés határozta meg. Bartoš szülei nem sokkal később a közeli Janov nad Nisou nevű faluba költöztek, ott nőtt fel. Nővére szerint „Ivánka mindig a legjobb akart lenni és mindent meg is tett érte.” Az iskolában a tanárok azért panaszkodtak rendszeresen szüleinél, mert a tanórákon jelentkezés és felszólítás nélkül mondta meg a jó választ.

Édesanyja tanár volt a jabloneci közgazdasági gimnáziumban. Ivan bőbeszédűségét állítólag tőle örökölte. Édesapja könyvelőként dolgozott a csehszlovák autóipar egykori óriásvállalatánál, a fékeket és lengéscsillapítókat gyártó Autobrzdy Jablonec gyárban. Mindketten a Csehszlovák Kommunista Párt (KSČM) tagjai voltak és a rendszerváltás után is a párt szavazói maradtak. Fiatal felnőttként Ivan is kommunista-párti volt húga szerint, ami összefüggött szociális érzékenységével. A téma ma már érzékeny kérdés Bartoš számára. Amikor újságírók arról kérdezik, hogy először melyik pártra szavazott, a Kalózpárt elnöke rendszeresen kitér a válaszadás elől. Egy biztos: fiatalkori olvasmányélményei nem a cseh nemzeti történelem szenvedéseiről, hanem a társadalmi igazságtalanságokról szóltak. Kedvenc szerzői közé tartozott Zdena Frýbová. Az ő művei a Gustáv Husák nevéhez fűződő csehszlovák normalizáció időszakában is megjelenhettek. A baloldali beállítottságú írónő a cenzúrát úgy kerülte el, hogy a korabeli csehszlovák elit korrupciós praktikáit kritizáló műveit orvosi és tudományos környezetben rejtette el. Rajta kívül Bartoš a német pacifista és antifasiszta Erich Maria Remarque műveit olvasta az iskolapadban. 

Tizennégy évesen tanult meg harmonikázni. Mint az átlagos cseh tinédzserek, rendszeresen járt sörözőbe, ahová nem csak inni ment, hanem zenélt is a vendégeknek. Visszaemlékezése szerint előfordult, hogy 1500 koronát is összekalapozott. A ma nagyjából húszezer forint a kilencvenes évek elején jó pénznek számított. Tizennyolc éves korában érdeklődni kezdett a vallásos hit után. Egy napon felkereste az 1920-ban a katolikus egyházból kivált, az akkor megalakult első csehszlovák köztársaság eszméjét vallási területen is megalapozó csehszlovák huszita egyház helyi templomát. A jabloneci huszita lelkész vezette hitre, rendszeresen játszott a helyi templom orgonáján. Előfordult, hogy Karel Kryl, a szocializmus idején az NSZK-ba kivándorolt csehszlovák költő és zenész dalait játszotta, amelyek közül több a korszak legendás protest songjává vált. Bartoš hite a jézusi szeretet-üzeneten alapul, de nem tartja magát vallási fanatikusnak. Szerinte a hit nem áll szemben a tudománnyal. 

Az átlagos cseh kisvárosban élő fiatalok életét élte, amit az iskolán kívül a helyi klubokban gyakran reggelig tartó harmonikás partik és a közeli libereci hegyekben tett síelések határoztak meg. Ebből az időszakból származik jellegzetes hullámzó és rekedt hanghordozása is, amelyet állítólag hangszálgyulladás okozott. Mások szerint legalább ennyire felelős lehet az is, hogy fiatalkorában erősen dohányzott. Utólag Bartoš úgy emlékezett vissza, hogy felvilágosult szülei a legjobb pillanatban küldték ki egyéves tanulmányútra az Egyesült Államokba. Az utazást a szülők félretett pénzükből és kölcsönből fizették ki. A Michigan államban található, nagy evangélikus közösséggel rendelkező Ellsworth nevű kisváros Community High School intézményében tanult egy évet, és érettségi vizsgát is tett. Az amerikai kaland az életét döntően meghatározó alapélmény. Nemcsak azért, mert ott látott először embereket sorban állni ételért, de ekkor találkozott először az internet tömeges felhasználásával is. Az akkor ott már magától értetődő jelenség volt, s az ő későbbi pályaválasztását, életét is alapvetően meghatározta. Aztán hazatért és a jabloneci gimnáziumban is leérettségizett. 

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!