Tóth Ákos Dobrev Klára, a versenyző

Portrénk az ellenfélről: Márki-Zay Péter, a láttató

„Ha olyat kérdeznek, amit már nem kérdeztek meg korábban mások, nyernek egy csíkos napernyőt” – mondta legutóbb, kissé beletörődőn, amikor néhány nappal a választás első fordulója előtt interjút készítettünk vele. Ez egy szombat reggelen történt, s szemmel láthatóan fáradt volt az előző hetek országjárása során lenyomott legalább 25-30 ezer kilométer megtételétől, és hangjában némi elcsigázottsággal, de mégis szelíden jegyezte meg, hogy már sokadszorra kérdezünk rá arra, hogy Gyurcsány Ferenccel a háttérben le lehet-e győzni Orbán Viktort – igaz, utóbb nem is ezért a kérdéssorért nyertük el azt a képzeletbeli csíkos napernyőt. Viszont kérdésről kérdésre lett éberebb, látszott, hogy kerüli a rutinválaszokat, pörögnek a gondolatai.

Dobrev Klára ugyanis született versenyző. Nyerni akar. És sokak szerint született politikus, amire készült is, méghozzá nagyon is tudatosan, ám a sors úgy hozta, hogy a politikában talán rövid, ám egy ember életében viszonylag hosszú időszakot, 15 évet ki kellett hagynia, még ha ezt nem jószántából tette is. Ez nagy idő, de Dobrev számára épp ez az időszak teremtett lehetőséget arra, hogy egy sorsdöntő pillanatban az élre ugorjon és onnan már el se mozduljon,

Dobrev Klára, hiába is akarja ezt láttatni róla a kormánypropaganda, nem férje, Gyurcsány Ferenc kreálmánya, sőt. Nyilvános szereplései során épp az a föltűnő, hogy – utólag ez jól látható – a hatása mennyire érezhető volt már a 2000-es évek elején a szélesebb nyilvánosság elé lépő Gyurcsány Ferencen. Gesztusai, gyakorta még a mimikája és a hanghordozása is az egykori kormányfőét idézik, ám az ő kétségtelen túlzásai nélkül. Dobrev nem játssza magát, hanem azt hozza, mi lényege, így aztán nem kellett kitalálni, nem kellett hosszú idő munkájával fölépíteni, nem kellett karaktert szabni neki, nem; pillanatokon belül és alanyi jogon lett a magyar ellenzék megkerülhetetlen politikusa.

Dobrev Klárát valójában minden afelé lökte, hogy politikussá váljon, de a sors mégis nehezített terepet szánt neki. Ha valóban az volt a szándéka, hogy eleve a politika felé forduljon, akkor súlyos teherrel kellett megbirkóznia, mégpedig a családja több rétegű politikai örökségével. Egyrészt, Gyurcsány Ferenccel kötötte össze az életét, azzal a politikussal, aki a rendszerváltás utáni Magyarország talán legvitatottabb miniszterelnöke, olyannyira, hogy a személyiségére még most, a kormányfői bukása óta eltelt 12 év után is politikát alapoznak ellenfelei, s egyelőre fölmérhetetlen, hogy ezt mekkora sikerrel teszik. Másrészt, Dobrev Klára édesanyját Apró Piroskának hívják, nagyapja pedig a kommunista politikus, Apró Antal volt, akinek tevékenységéről e helyütt elég csak annyit fölidézni, hogy személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársai koncepciós perét. E tény önmagában is alkalmas lehetett volna arra, hogy az esetében az apákésfiúkozást fölváltó nagyapákéslányunokázás akadályt jelentsen politikai pályafutásában, de – kiváltképp azok után, hogy többször is és nagyon világosan elhatárolódott nagyapja politikai tevékenységétől – ez mostanra mintha halványulni látszana. Ám ezzel egyidejűleg előtérbe került édesapja személye, akit a jobboldalon titkosszolgálati kapcsolatokkal gyanúsítottak. Erről lánya így írt: „Apám bolgár volt. Sajnos meghalt 2002 elején. Petar Dobrevnek hívták. (…) Ezzel a névvel tízezrek élnek Bulgáriában. Olyan szokásos név, mint nálunk például a Szabó János. Ez lett hírének veszte. Mai napig valami kémfőnökkel azonosítja a Fidesz. (…) Nem volt az. Sőt. Apám, ellentétben velünk, soha nem politizált. Közlekedési mérnök volt. (…) Petar Dobrevnek nem voltak titkolandó ügyei. Családjának se. Ezeknek a mai kormánybűnözőknek viszont annál több. Ő már nem tudja megvédeni magát, lányaként az én kötelességem, és meg is teszem.”

Dobrev Klára mögött mindig ott állt édesanyja, Apró Piroska, aki nemcsak üzletasszonyként ért el nagyon komoly sikereket – 1988 és 1990 között például a kereskedelmi miniszter helyettese volt –, de a politika legsűrűbb füstfelhőjébe is beleszagolt, amikor Horn Gyula miniszterelnök kabinetirodáját vezette. Dobrevék szemlőhegyi villájában mindenki megfordult, aki számított, Apró Piroska rendkívül komoly informális kapcsolatokkal rendelkezett. Elkötelezett volt abban, hogy segíteni kell a nő politikusokat, a rendszeres ÖTYE-kávézásaira (Öreg Tyúkok Egyesülete) meg is hívta az akkori föltörekvőket, például Szili Katalint, Lamperth Mónikát, s vannak, akik úgy emlékeznek vissza, hogy már a kilencvenes években az volt az ambíciója, hogy „Klárából miniszterelnököt kell csinálni”. De ebben a törekvésében nemcsak annak kényszerű belátása akadályozta, hogy a társadalom és a politikai közeg akkor talán még nem volt fölkészülve egy női miniszterelnökre, hanem az is, hogy 1994-ben a családba került egy szintén nagyon tehetséges és rendkívül ambiciózus fiatalember, Gyurcsány Ferenc, aki feleségéhez, Dobrev Klárához hasonlóan, tudatosan lépett politikai pályára, már a kezdetek kezdetén. Vele akkor egyszerűbbnek tűnt az álmok megvalósítása.

Ugyanakkor Dobrev Klára is készült: előbb a közgazdaságtudományi egyetemen, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, négy nyelven beszél felsőfokon. Közgazdasági egyetemi évei alatt egy nemzetközi nonprofit diákszervezet tagja, majd sajtókapcsolatokért felelős elnökhelyettese lett, s e ponttól fokozatosan merítkezett meg a politika világában: 1994-ben a főpolgármesteri posztért induló Baráth Etele személyi titkára lett, majd egy év múlva már a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárságán Draskovics Tibor titkárságvezetője. Ezután az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. jogtanácsosa, majd a hírhedt Fittelina Kft. ügyvezetője, s később, 1998 és 2000 között főosztályvezető-helyettes a Pénzügyminisztériumban. A 2002-es, a szocialisták sikerét hozó választási kampányban a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetfőnöke, majd 2002-ben a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett. Ám ezzel párhuzamosan férje, Gyurcsány Ferenc politikai karrierje is villámstartot vett, s rövid ideig tartó sportminiszteri tevékenysége után 2004-ben ő lett a megbuktatott Medgyessy Péter utóda. Dobrev Klára ekkor minden állami tisztségéről lemondott, majd férje 2009-es kudarca után a családi céget, az ALTUS-t irányította egészen addig a pillanatig, amíg el nem érkezett az ő ideje.

Márpedig szinte törvényszerű volt ennek bekövetkezte, s élt is e lehetőséggel, mintha valóban erre készült volna egész életében, mintha egyetlen pontba sűrűsödve robbant volna ki belőle mindaz a tapasztalat és ismeret, pénzügyi, jogi és leginkább vezetői tudás, amit addig fölhalmozott. Dobrev Klára pillanata akkor jött el, amikor a férje által alapított párt egy majdnem végzetesen gyenge választási eredmény után – 2018-ban csak egy hajszál választotta el a Demokratikus Koalíciót attól, hogy ki ne essen a parlamentből – meg akarta ragadni az utolsó esélyt, hogy sorsa ne a végső eljelentéktelenedés legyen, s ezért mindent egy lapra tettek föl: Dobrev Klárára, aki ugyan a háttérben mindig jelen volt, de most ő lépett előre.

Igen, a jelenlétét korábban is érezni lehetett: sokan úgy emlékeznek vissza, hogy miután férje miniszterelnök lett, Dobrev, bár lemondott addigi munkájáról, továbbra is visszajárt volt hivatalába és sokáig intézte annak stratégiai ügyeit – egykori munkatársai kőkemény, nagy munkatempót diktáló vezetőként emlékeznek rá. De másként is fellépett: e sorok írója hajdan a Népszabadság egyik belpolitikai vezetője volt, s Dobrev Klára többször is kísérletet tett arra, jellemzően egy-egy kritikus hangvételű, Gyurcsány Ferenc tevékenységét bíráló cikk megjelenése után, hogy higgadtan, türelemmel próbáljon rávilágítani miniszterelnök férje egy-egy váratlan, érthetetlennek tűnő döntésének okaira, hátterére – s volt olyan alkalom, hogy a meggyőzési kísérlet eredményes volt. Azt pedig, hogy mennyire erős volt a jelenléte, mi sem igazolja jobban, mint az a Bajnai Gordon kormányzásának egy évéről szóló könyv (Frontsebészet, Lakner Zoltán – Pungor András – Szabó Brigitta, 2019) –, amelyből kiderül: a miniszterelnök lemondása előtti napokban Dobrev Klára is részt vett azon a kétnapos tokaji találkozón, ahol a kormányfő és bizalmasai számot vetettek lehetőségeikkel, de döntést nem hoztak. Hazafelé tartva a miniszterelnöki konvoj egyszercsak megállt, és a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrökkel. Az exkormányfő maga vezette az autót hazáig, lassan haladtak és ezalatt beszélték át a dolgokat. Ott, azon az autóúton dőlt el: Gyurcsány Ferenc lemond.

Tíz évvel később, azon a sorsdöntő 2019-es EP-választáson a DK mindent egy lapra tett föl, egyszerűen nem maradt más választás, őt kellett listavezetőként elindítaniuk. És átütő sikert ért el. Pillanatokon belül kiderült ugyanis, hogy rendkívül jól érvel, összeszedett, mondandóját áthatja a meggyőzés vágya és a saját igazába vetett hit. Ugyanakkor rendkívül tudatos, amit az is tanúsít, hogy Dobrev Klára már a győzelem legeslegelső pillanatától elkezdte fölépíteni politikusi imázsát, a sikeres asszonyét, aki az Európai Parlament alelnöke lett, s olyan politikus, aki szerint nem választható el egymástól a „brüsszeli” és a hazai politika, aki képes és mer is távlatokban gondolkodni, akinek levegője van, aki befolyásos az európai színtéren, akinek a szavára odafigyelnek.

Ugyanígy, ő is képes figyelemmel fordulni mások felé, amit nemcsak a szívós országjárása során tartott fórumai igazolnak, hanem a politikai építkezése is: az elmúlt időszakban egészen tudatosan törekedett partneri viszonyra a társadalom legszélesebb csoportjait tömörítő szakmai és civilszervezetekkel, a rendőrök és a pedagógusok képviselőitől kezdve a gazdaság legnagyobb szereplőiig bezárólag. Mindez így, együtt nemcsak a politikusi adottságait és a munkabírását jelzi, ennél többről van szó: a vélt vagy valós igazába vetett végtelen hitről.

Dobrev Klára valóban nem taktikázik, vannak mögötte elegen erre a feladatra, ő valóban hiszi, amit mond, bizonyos abban, hogy már nem érdekel senkit a 2006 és 2009 közötti elátkozott időszak, már nem érdekel senkit Gyurcsány Ferenc személye, csak és kizárólag az számít, hogy a NER-t le lehessen bontani, hisz abban, hogy a NER lebontására nincs nála alkalmasabb jelölt, mert emberileg és szakmailag is fölkészült erre a feladatra, hiszi, hogy ő képes lesz egyben tartani egy rendkívül színes, politikai és emberi ellentmondásoktól feszített társaságot, és ez a hit röpítette a DK és önmaga első körös győzelméig, de hamarosan megtudjuk, hogy ez a hit mennyire tört át azokon, akik szerint a NER nem létezik az azt megelőző évek nélkül, mert nem a semmiből jött, de akárhogyan lesz is, Dobrev Klárán bizonyosan semmi nem múlott.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.