Politikai öngyilkosság helyett miniszterelnök lett Petr Fiala

Unalmas úr Nyugat felé fordul

Ötpárti koalíciót fog vezetni a jobboldali-konzervatív, brnoi lokálpatrióta Petr Fiala. Az értelmiségi pályáról a politikába érkező új cseh miniszterelnök és pártjának története azt is megmutatja, miért nincs már esélye egy Fidesz-féle ultrakonzervatív politikának Csehországban.

„Világvége!” – így értékelte Václav Klaus volt cseh elnök és a jobboldali Polgári Demokrata Párt (ODS) „alapító atyja”, amikor egykori pártja 2014 januárjában a brnoi Masaryk Egyetem volt rektorát, Petr ­Fialát válsztotta meg az ODS történetének negyedik elnökévé. Klausnak az fájt a legjobban, hogy Fiala korábban soha nem volt tagja politikai pártnak, kívülről érkezett. Vélhetően arra sem számított mindenki, hogy ezek után nemcsak Fiala személyes politikai karrierje ível felfelé, de az ODS-t is rendbe teszi, amely akkor fennállása legrosszabb korszakát élte. Néhány hónappal korábban, a 2013-as őszi parlamenti választáson az ODS 7,72 százalékot ért el, nem sok hiányzott ahhoz, hogy kiessen a parlamentből. 

Fiala vezetésével az ODS választásról választásra hódította vissza korábban elvesztett pozícióit. Előbb önkormányzati szinten tértek vissza a prágai és a regionális nagyvárosok, a régiók vezetésébe és a szenátusba is. Végül az ODS vezetésével és a ­kereszténydemokraták (KDU-ČSL) és a nemzeti-­liberálisok (TOP 09) részvételével megalakult a Spolu (Együtt) hárompárti választási koalíció is. Ez a tömörülés nyerte meg a 2021. októberi ­országgyűlési választást is, az ODS újra az ország vezető politikai ereje lett. Miloš Zeman köztársasági elnök pedig november 26-án nevezi ki a Petr Fiala vezetésével felálló ötpárti, új cseh kormányt. 

De ki a Cseh Köztársaság új miniszterelnöke, ez a cseh közvélemény előtt is korábban ismeretlen tudós, aki magára haragította a cseh belpolitika egyik ikonját? Miért nem lehet Fiala és Klaus szembenállását pusztán személyes ellentétként értékelni? Miért jelent a cseh jobbközép-konzervatív oldalon Fiala megjelenése alapvető változást?

Amikor a cseh második világháborús ellenálló, Igor Fiala kiszabadult az internálótáborból, csatlakozott a nácik ellen harcoló ­Csehszlovák Kommunista Párthoz (KSČ). Az új cseh miniszterelnök apját az 1956-os magyar forradalom leverése döbbentette rá, hogy a totalitárius kommunista politika iránya rossz, ezért elvi okokból kilépett a KSČ-ből. Fia visszaemlékezése szerint apja tipikusan közép-európai sorsot élt meg. Kizárták a Közgazdaságtudományi Egyetemről és kétkezi munkásként dolgozott nyugdíjas koráig, de személyes, belső szabadságát visszakapta, ezért boldogan élt. 

Fiala apai nagyapja az első csehszlovák köztársaság idején az ostravai, hodoníni és olmützi kerületi kormányzói hivatalokban, majd a brnoi államtanácsban a politikai közigazgatás vezető testületében dolgozott jogászként. Fiala apai nagyszülei, nagyanyja zsidó származása miatt náci koncentrációs táborba kerültek. 

Fiala 1983 és 1988 között cseh nyelvtan és irodalom, illetve történelem szakokon végzett a brnói Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Egyetemi tanulmányai befejezése után a kroměříž-i regionális múzeumban kezdett történészként dolgozni, majd egy évvel később visszatért Brnóba, ahol újságíróként is kipróbálta magát. A rendszerváltás után az egyetem politológia karának társalapítója lett. 1992-ben házasodott meg, feleségét, Jana Fialát a demokratikus rendszerváltás, a Bársonyos Forradalom idején ismerte meg. Felesége biológiát és környezetvédelmet tanult a brnói egyetemen. Házasságukból három gyerek született. Fiala később a prágai Károly Egyetemen habilitált, majd 2002-ben a Cseh Köztársaság első politológia professzorává nevezték ki. 

2004-ben a brnói egyetem Társadalomtudományi Karának dékánjává, majd még ugyanebben az évben rektorrá választották, amit két cikluson át töltött be (2004-2011). A morva nagyváros oktatási csúcsintézménye az ő idején hatalmas ütemben fejlődött és jelentős közép-európai oktatási és kutatási intézménnyé vált. A 45 ezer hallgató mintegy 14 százaléka külföldről érkezett. Rektori idejében 220 millió euró értékben fejlesztették az egyetemet. 

„A politika nem olyan eszköz, amellyel tekintélyt, presztízst vagy vagyont lehet szerezni, hanem éppen ellenkezőleg. A nagypolitikába való belépés jelenlegi pozícióm romlását jelentené” – nyilatkozta, majd 2011 szeptemberében pártonkívüliként Petr Nečas miniszterelnök tudományos főtanácsadójának nevezte ki. Amikor 2012-ben a Nečas-kormány oktatási miniszteri posztja megüresedett, a korabeli koalíció egyik pártja, a Közügyek (Věci veřejné, Vv) elnöke, Radek John kijelentette, „ha találunk öngyilkost erre a posztra, az már jó hír.” Végül Josef Dobeš helyére Fiala lépett. Több hosszú távú reformjavaslatot is előkészített, de a nagypolitika közbeszólt: a Nečas-kormány bukása után terveit már nem vette figyelembe az ügyvezető Rusnok-kormány, amely valójában Zeman elnök kormánya volt és a baloldali elit visszatérésének nyitányát jelentette. 

A 2013-as őszi előrehozott választáson Fiala részben felülbírálta korábbi álláspontját és elfogadta az ODS felkérését. Mint pártonkívüli szakember, a polgári demokraták dél-morva régiójának listavezetője lett. Nyíltan elismerte, hogy kockára teszi hírnevét, de mint akkor fogalmazott,

„a politikán változtatni kell és ezt nem lehet kávézóból vagy a katedráról megtenni.”

Bár a 2013-as választáson az ODS történelme legrosszabb eredményét érte el, ő 11 ezer preferencia szavazatot kapott, ami személyes népszerűségét jelezte. Ebben a válságos helyzetben lépett be az ODS-be, 71 nappal később a párt elnökévé választották. Az Unalmas úrnak is hívott Fiala eseménydús két évtized után érkezett a párt élére.

A rendszerváltó jobboldali politikai elit Klaus (1992-1996 és 1996-1998), Mirek Topolánek (2006-2007 és 2007-2009) és Nečas (2010-2013) kormányzása idején három alkalommal irányította Csehországot. Az ODS kormányzása mindegyik esetben botrányok között ért véget. A kilencvenes években a 3,75 millió koronát adományozó budapesti nyugdíjas, Bács Lajos nevétől hangos cseh sajtó a törvénytelen párttámogatási ügyeket tárta fel. A Klaus által vezényelt cseh privatizációs hullámok során helyzetbe hozott üzletemberek így hálálták meg az ODS felé a történelmi lehetőséget. Klaus sem emberileg, sem politikailag nem tudta kezelni a korrupciós botrányokat, a felelősöket nem büntették meg. E korszak betetőzése volt az 1998-as úgynevezett „Ellenzéki szerződés”, amit a köznyelv Zeman-Klaus paktumnak hívott. Zeman, akkor még mint a Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöke, kiegyezett Klausszal és a két nagy párt felosztotta egymás közt az állami pozíciók feletti befolyást.

Tíz évig tartó baloldali kormányzás következett, szemtanúi lehettünk a baloldal modernizációs kísérletének (Vladimír Špidla kormánya) és e kísérlet bukásának is (Jiří Paroubek kormánya). A második jobboldali korszak Csehország 2009-es EU-s elnökségének idején ért véget, amikor a Paroubek által indított bizalmatlansági indítvány néhány ODS-es lázadó képviselő bevonásával megbuktatta a második Topolánek-kormányt. A modern cseh történelem egyik legnagyobb botránya, egyben a harmadik jobboldali időszak bukása segítette hatalomba Andrej Babišt és erősítette meg Miloš Zeman pozícióját. A 2013 júniusában a ma már nem létező Szervezett Bűnözés Elleni Osztály (ÚOOZ) által elrendelt razzia és az ebből kibontakozó Jana Nagyová-ügy Nečas kabinetjének lemondásához vezetett, aki az ODS vezetéséről is lemondott. Egyes oknyomozó újságírók és Nečas volt kormányfő szerint is Babiš állhatott a razzia mögött. 

Csehországban történelmileg úgy alakult, hogy a jobbközép pártok és a jobboldali szavazók nyitottabbak és liberálisabbak a kisebbségekkel és általában a világgal szemben. Természetesen léteznek baloldali liberálisok is, elsősorban a Kalózpárt körül, de ők kisebbségben vannak.

Éppen ezért Fiala stratégiája hosszabb távon a világra nyitottabb jobbközép-konzervatív pártot képzelt el, mert Csehországban csak ilyen alakulatnak lehet esélye a választások megnyerésére. Ráadásul az ODS hagyományos, rendszerváltó párt, amelyben többféle véleményárnyalat is elfér. Fiala dolga annyival nehezebb volt, mint Topoláneké, hogy a ODS-t rengeteg korrupciós botrány sújtotta, s a posztkommunista baloldalról felbukkant Babiš menedzser-típusú bizniszpártja a korrupciós botrányok miatt kiábrándult jobbos szavazókat csábította elitellenes politikát megfogalmazó mozgalmához. Ráadásul az Európában 2015 után végigsöprő populista hullám új politikai szereplőket is megerősített.

Az új pártelnök akkor nem túl látványos személyzeti döntésével a következő évek egyik meghatározó konfliktusát nyitotta ki a konzervatív jobboldalon belül. Maga mellé vette ifjabb Václav Klaust, az ODS-alapító idősebb Klaus hasonló nevű fiát, az egyik prágai elitgimnázium igazgatóját, mint oktatásügyi tanácsadót. Ifjabb Klaus még Topolánek vezető szerepbe kerülése miatt lépett ki az ODS-ből, amelyet szerinte akkor Topolánek progresszív irányba vitt el. Fiala lépése szorosan összefüggött a 2015-ös nagy európai menekültválság nyomán kibontakozó szélsőjobboldali-populista hullám előretörésével is. Megpróbálta úgy kifogni a szelet a mind népszerűbb szélsőjobb és konzervatív baloldal vitorlájából, hogy az ODS vezetésébe is beemelte a hasonló hangon megszólaló és Facebook-tevékenységével Babiš után a második legnépszerűbb országos politikussá váló ifjabb Klaust. 

Csakhogy az elképzelés túl jól sikerült. Ifjabb Klaus élt a kínálkozó politikai lehetőséggel. Nemcsak személyes népszerűsége nőtt meg, de egyesek az ODS népszerűségének növekedését is neki tulajdonították. A demokratikus közegben addig szokatlanul arrogáns, ­cinikus és verbálisan agresszív, a fősodratú liberális demokráciát és általában a politikai korrektséget támadó Klaus néhány éven át az ODS arculatát is meghatározta. A párt körüli hangulatot rontotta az a vita, hogy vajon a szélsőjobboldali Tomio Okamura vagy éppen Orbán Viktor témaválasztását és narratíváit képviselő ifjabb Klaus személye összességében segít-e a pártnak, vagy inkább elriasztja a választópolgárokat. Hiába állt a mérsékeltebb konzervatív politikát képviselő Fiala mögött az ODS tagságának többsége, a hangosabb és apja miatt nagy politikai hangsúlyt élvező Klaus nyíltan megkérdőjelezte vezető szerepét a pártban.

Fiala politikai tehetségét dicséri, hogy felismerte a pártra leselkedő veszélyt: 2019 tavaszán lépett. Az elhúzódó konfliktusban a közszolgálati televízió egyik nagy nézettségű beszélgetős műsorában állt ki határozottan az esetleges klausi illiberális fordulat ellen az ODS-en belül. Kijelentette, hogy a párt fő irányvonalát ő és nem a közben már leváltott oktatási tanácsadója határozza meg és képviseli. Ezt követően pedig beleállt a Klaus által provokált értékkonfliktusokba is. Amikor a volt elnök fia a parlamenti vitában az EU-s jogszabályok „kötelező” elfogadását a második világháborús, a nácik által felállított zsidó tanácsok munkásságához hasonlította, Fiala külön parlamenti felszólalásban kért elnézést a társadalomtól. Mindezt Klaus újabb cinikus megjegyzésekkel kommentálta, ezért másnap Fiala felszólította, hogy távozzon a párt parlamenti frakciójából. Amikor Klaus közölte, hogy erre nem hajlandó, Fiala összehívta az ODS ügyvezető testületét és kizárták a pártból. 

Fiala addigi politikájához képest szokatlanul keményen reagált és vállalta a nyílt konfliktust az értékalapú, a konzervativizmus jövőjéről szóló vitában.

Mindez alaposan meglepte a konfliktusokat kereső és élező Klaus-családot is. Idősebb Klaus nem is várt sokat, és bejelentette, hogy Fiala lépésével az ODS a teljes eljelentéktelenedés útjára lépett, és eljött az idő egy valódi jobboldali párt megalapítására. Mindezt azonban már nem ő valósította meg, hanem fia, aki 2019 szeptemberében, többek szerint túl későn, megalapította a Trikolóra elnevezésű pártot. Emlékezetes, hogy az új, EU-kritikus, cseh szuverenista, bevándorlásellenes párt alakuló nagygyűlésén a német szélsőjobboldali AfD képviselője után a Fidesz egyik főideológusa, Schmidt Mária olvasta fel Orbán Viktor személyes üzenetét és köszöntő gondolatait. A párt anyagi támogatásából az idén májusban helikopterbalesetben életét vesztő milliárdos, Petr Kellner is kivette a részét, bár ezt leggazdagabb cégének sajtóosztálya újságírói megkeresésre végig tagadta. Idősebb Klaus az új párt külügyi tanácsadója lett.

A jelenlegi, Fiala által vezetett ODS már más pozíciót és attitűdöt jelent, mint „alapító atyja”. Az ODS középre tolódott, nem foglalkozik annyit gazdasági kérdésekkel, sok területen városiasabb, progresszívebb és kevésbé tradicionális, mint a kilencvenes években. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi magyar kormány által erőltetett ultrakonzervatív politika, amely sok szempontból hasonlít Klaus gondolkodásához, a cseh jobboldali fősodorban meghaladottá vált, azzal összeférhetetlen. Fiala régóta kritikusa a Klaus- és Orbán-féle politikának, a párt alapítójától már a régi arcok többsége is elhatárolódott, nemcsak külpolitikai nézetei miatt. Fiala szerint éppen a Klaus-féle politika célja a kommunizmus rehabilitációja és az országnak a keleti nagyhatalmak érdekkörébe való lökése.

A Cseh Köztársaság új miniszterelnökének pártja által az idei októberi választás során fő üzenetként megfogalmazott mottója értelmében – „A Nyugathoz tartozunk!” – nemcsak ­Csehország geopolitikai orientációján változtat, hanem tovább folytathatja az alapvetően nyitottabb cseh jobboldal emancipációját és európai integrációját is.

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.