Petr Kellner, az uzsorakirály

A cseh külpolitika keleti nyitása elképzelhetetlen lett volna a politikai elit és a nagy biznisz összefonódása nélkül. A fordulatban szerepet játszottak az olyan nagy pénzügyi vállalatok is, mint a PPF. Kicsoda Petr Kellner, hogyan tett szert ekkora vagyonra, és mi az oka a cseh kapitalizmus eloligarchásodásának?

Az évszakhoz képest kellemes időben szállt le a csütörtök délutáni órákban, december 3-án rövid budapesti megálló után Prágából érkező Boeing 737-es repülőgép a ljubljanai Jože Pučnik repülőtéren. A luxus magánrepülő utasa a nagyközönség számára lezárt útvonalon, néhány perc alatt eljutott a szlovéniai Brdo pri Kranju konferenciaközpont és kastélyszállóhoz, ahol a szlovén kormány képviselői rendszeresen magasszintű diplomáciai találkozókat bonyolítanak le. A vendég ezúttal nem külföldi kormányfő, hanem Petr Kellner, cseh milliárdos vállalkozó, oligarcha és a Forbes magazin szerint Csehország leggazdagabb embere volt. A szlovén oknyomozó sajtó szerint a találkozót Janez Janša miniszterelnök kezdeményezte.

„Éppen eladták a legnagyobb ellenzéki pártot, a POP TV-t” – lelkendezett a szlovén kormányfő a Twitteren 2020 októberben. Orbán Viktor regionális szövetségese azért örült, mert ősszel, az Európai Bizottság (EB) zöld jelzést adott a Kellner tulajdonában lévő PPF befektetési csoportnak az 1995-ben alapított patinás szlovén Pro Plus médiaház megvásárlásához. Hét weboldal, többek között a népszerű 24ur.com, valamint a Kanal A és a Janša által már említett POP TV is birtokukban van. A helyi média szerint Janša öröme nem volt véletlen. A legnézettebb szlovén kereskedelmi csatorna meglehetősen kritikus hangvételű pártjával, a jobboldali-konzervatív, bevándorlásellenes SDS-szel szemben. 

A szlovén kormánypárti propaganda szerint a POP TV „hamis hírekkel manipulálja a közvéleményt, és a mélyállam érdekeit szolgálja”. A Fidesz-közeli magyar cégek által anyagilag támogatott másik szlovén kereskedelmi csatorna, a Nova24TV a „Vége a fake news korszakának?” címmel számolt be az EB jóváhagyó döntéséről. Szerintük „a Pro Plus médiaházban máris kitört a pánik, mert attól félnek, hogy hamarosan megváltozhatnak a szerkesztési szokások”. A szlovén oknyomozó sajtó úgy tudja, hogy Janša a cseh milliárdossal éppen a POP TV és a 24ur.com szerkesztőségi politikájáról beszélgetett a napsütéses december eleji napon.

Kellner a médiaház megszerzésével teljesen átvette az amerikai AT&T cégtől az 1994-ben Csehországban alapított CME (Central European Media Enterprises) médiacsoportot. A CME Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon, Montenegróban, Szerbiában és immár Szlovéniában is jelen van. Öt országban összesen 30 televíziós csatorna 45 millió rendszeres nézőjének nyújt szolgáltatást a televíziós és az online világban. Szlovákiában és Csehországban a legnézettebb csatornák, a Markíza és a Nova tartoznak e csoporthoz. A PPF médiaportfóliójának a CME csak egy része. Ide tartozik még az O2 csoport és a CETIN társaság is. Ez utóbbi a Telenor CEE csoporttal együtt alkotja a PPF Telecom Csoportot. Kellner keze alatt tehát kiterjedt regionális média- és telekommunikációs hálózatok váltak magántulajdonná. 

Amikor Kellner megvásárolta a CME médiacsoportot, Marco Rubio amerikai republikánus szenátor kérte az amerikai kormányt, hogy vizsgálja meg a PPF csoport akvizíciójának nemzetbiztonsági következményeit. Egyesek attól féltek, hogy a Kínában nagy bizniszben vállalkozó Kellner a Kínai Kommunista Párttal fenntartott jó kapcsolatok érdekében az ázsiai ország érdekei szerint formálhatja a helyi közvéleményt médiaportfólióján keresztül. A kínai befolyás csehországi jelenlétére a Telex.hu hírportált egyszeri összeggel támogató Zdeněk Bakala médiaházhoz tartozó Aktuálně.cz hívta fel a figyelmet. A cseh hírportál által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a PPF csoporthoz tartozó, Kínában működő Home Credit International rendszerszerűen, politikusok, újságírók, egyetemi tanárok segítségével próbálta befolyásolni a cseh közvéleményt. Ugyanez a cég 2019 októberében a prágai Károly Egyetemmel együttműködési megállapodást kötött. A Cseh Tudományos Akadémia tiltakozása után, egy hónappal később a PPF visszalépett az együttműködéstől.  

Az amerikaiak aggódtak a Huawei csehországi jelenléte miatt is. A szintén a PPF alá tartozó CETIN (Czech Telecommunication Infrastructure) társaság rendelkezik Csehországban az összes vezetékes és mobilhálózati infrastruktúrával (2G, 3G és 4G LTE). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csehországi T-Mobile és a Vodafone működése nagymértékben függ ezektől a hálózatoktó. Kellner végül megszüntette az együttműködését a kínai Huawei-jel az 5G hálózat kiépítése terén amerikai nyomásra, és bejelentették az Ericsonnal való együttműködésüket. Amikor 2019-ben Prága megkapta az éves 5G biztonsági konferencia rendezési jogát, Andrej Babiš kormányfő is elkötelezte magát az 5G hálózat védelme iránt európai partnerei előtt. A PPF és Kellner ezúttal nem ment szembe a cseh állammal és megfogadták, hogy betartják az ország nemzetbiztonsági ajánlásait.

De ki ez a Kellner, aki kormányfőknek járó fogadtatásban részesül Szlovéniában, akit csak az Egyesült Államok külügyminisztériuma tántorít el üzleti elképzeléseitől, és aki a cseh elnökkel repül kormánygépen Kínába, ahol közös fotót készít az elnökkel? Egyáltalán, hogyan tett szert Kellner jelenleg 15,5 milliárd dolláros vagyonára, amely alapján 2019 júliusában a világ 73. leggazdagabb embere volt? 

A demokratikus rendszerváltás idején az állami vagyont különböző privatizációs megoldásokkal magánvagyonná alakították Csehszlovákiában is. A kommunista rendszer nomenklatúrájának tagjai beváltották helyzeti előnyüket. Babiš már visszatért marokkói kiküldetéséből, és a pozsonyi Petrimex cég egyik kereskedelmi igazgatója lett, amikor 1992 nyarán a már különválás útjára lépett Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban elindultak a privatizáció „cseh útján”. A kuponos privatizáció lehetőséget adott egy kuponos könyvecske vásárlására 1035 korona értékben. A könyvecske tulajdonosa a DIK (držitel investičních kuponů), azaz egy befektetési kupon tulajdonosává vált. Ez ezer kupont jelentett, amit a tulajdonosa beválthatott egy privatizált társaság részvényére. Néhány DIK valóban tudott saját részvényeket vásárolni, de az állampolgárok többsége eladta a saját kuponjait különböző, gomba módra alakuló privatizációs alapoknak. 

Az észak-csehországi libereci régióban található Česká Lípa városkában 1964-ben született Kellner 1986-ban végzett a prágai közgazdaságtudományi főiskolán, első cégét 1991-ben alapította üzlettársával Teplicében. A WIKA cég ázsiai gyártmányú elektronikus eszközöket, például fénymásolót, számítógépet árult. A következő évben indult kuponos privatizációban azonnal felismerték a vissza nem térő, óriási lehetőséget. Kellner negyedmagával 1992-ben létrehozta az Első Privatizációs Alap (PPF) befektetési társaságot. A PPF felemelkedéséhez elsőként Štěpán Popovič, a cseh Kommunista Párt (KSČ) egyszerű tagja, a Cseh Ipari Szövetség korábbi elnöke, neves üzletember, a teplicei üveggyár hosszútávú vezetője járult hozzá 40 millió korona kölcsönnel. „Kellner volt az egyetlen, aki tudta, mit kell tennie, hogyan kell működnie. Lépésről lépésre. Nagyon sokan ezt csak feltételezték" - emlékezett vissza Popovič 2009-ben a Mladá Fronta Dnes napilapnak a visszavonulása alkalmából adott interjújában. Kellner nem feledkezett meg később sem jótevőjéről. Popovič évekig volt a PPF csoport legfelsőbb vezetésének tagja, legutoljára mint a Felügyelő Bizottság elnöke. A cseh privatizáció második köre után, 1994-ben, a PPF körülbelül már 200 cégben volt jelen nagyjából 5 milliárd korona értékben.

Kellner vagyongyarapodásnak újabb határköve a PPF keleti expanziója 1993-ban kezdődött Oroszországban. Létrehozta a PPF-R csoportot, hogy részt vegyen az oroszországi privatizációban is. Az oroszok is részben kuponos privatizációt hirdettek meg. Ezt a tevékenységét az 1994-ben létrehozott Nagy Péter befektetési alapban bonyolította. Kellner számítása bevált: az oroszok nagy része is eladta kuponját a jövőbeni osztalék vagy egyszeri pénzösszeg kifizetése fejében. Hamarosan több mint 80 orosz cégben szerzett részesedést 50 millió dollár értékben. Kellnernek sikerült még a Gazpromban is részesedést szereznie. A cég vezetésének nem igazán tetszett, hogy külföldiek is keresnek pénzt a társaság részvényeivel. Még 1996 októberében a PPF-nek egy másik cseh céggel együtt összegyűjtött mintegy 800 millió értékű részvényből 600 millió értékben vissza kellett adnia oroszoknak, a többit értékesíthették Nyugaton. A mai napig nem tudható, hogy a PPF mennyit keresett ezen. Egy biztos: 1995-96 fordulóján Kellner már képes volt körülbelül egymilliárd cseh korona értékben megvásárolni a Cseh Takarékpénztár (Česká pojišťovna) részvényeinek 20 százalékát. Ivan Kočárník egykori pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes segítette. Ezúttal sem feledkezett meg jótevőjéről, Kočárník lett a bank igazgatója.

A privatizáció „cseh útja” a gyakorlatban igazolni látszott az előzetes félelmeket. Tömegek nem jutottak vagyonhoz, néhány ember nagyon meggazdagodott. A nemzeti vagyon újrafelosztása gyenge üzleti és pénzügyi szabályozás mentén haladt. Utólag viszont a korabeli főszereplők, így Václav Klaus sem tagadta, hogy részben így segítették a cseh tőkések megerősödését. Csakhogy a politika és a gazdaság közötti szürke zónában kialakuló, sajátos magatartású üzleti csoportok jobban tudtak érvényesülni a keleti, mint a nyitottabb nyugati piacon. Külföldi terjeszkedése során a PPF is először Oroszország, majd a Krím oroszországi annektálása és a Moszkva ellen bevezetett szankciók után Kína felé fordult 2014-től.

Kínában Kellner dolga némileg nehezebb volt. Itt a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) Kínát jól ismerő és a Kínai Kommunista Pártban kapcsolatokkal rendelkező, a cseh elnökhöz hűséges lobbisták segítettek. Kellner dolgát ideiglenesen megnehezítette a jobboldali kormányok szimpátiája a dalai láma felé, valamint diplomáciai tapasztalatlanságuk is. Legendás a 2012-es varsói eset, amikor Petr Nečas miniszterelnök Sárkányölő Szent György szobrát ajándékozta az akkori kínai miniszterelnöknek. A szocdem lobbisták csak szimbolikus üzleteket tudtak elintézni. A fordulat a Nečas-kormány bukásával és Zeman első elnökségével jött el 2013-ban.

A Home Credit 2014-ben jelentősnek számító cseh politikusok támogatásával országos engedélyt kapott, hogy Kínában nem banki fogyasztási hitelfelvételi lehetőséget kínáljon a helyiek számára. Azóta kínai állampolgárok mintegy 300 milliárd korona értékben vettek fel hitelt. Nem véletlen, hogy Kellner birodalmának ékköve a kínai, hitelkibocsátással foglalkozó cége, a Home Credit. Kínában 312 városban, 29 provinciában 14 millió klienssel rendelkezik. A cég belső jelentése szerint 2018-ban 422 millió euró konszolidált hasznot ért el, ami 65 százalékban magasabb volt az előző évinél. A Home Credit kínai működése nem problémamentes. A cégről megjelent kínai cikkek közös pontja az uzsora kifejezés használata, Kellnert Kínában az „uzsorások királya” becenévvel illetik. A legtöbb kínai cikk szerint a Home Credit a szegényebb, pénzügyi szempontból kevésbé iskolázott kistelepülések lakóit célozza meg. Ezeket a cseh sajtóban megjelent értesüléseket a PPF tagadja.

Kellnert logikusan aggasztotta, amikor a Huawei csehországi tevékenységét korlátozták nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Kénytelen volt részben kitenni az asztalra lapjait. Történt, hogy a 2012-ben adott utolsó interjúja óta a PPF hagyományos éves üzleti jelentésében újra megnyilvánult közéleti kérdésekben is. Többek között a „hagyományos értékek” relativizálására és az európai társadalmakat fenyegető túlzott egalitarizmusra hívta fel a figyelmet. Később azt hangsúlyozza, hogy a PPF nem akar belépni a nagypolitikába. Jobboldali, konzervatív coming out-ja sokakat meglepett, de szavainak voltak előzményei.

Említettem már, hogy Kellner oroszországi működéséhez a jobboldali Klaus-kormány támogatása kellett a kilencvenes években. A 2012-ben alapított Václav Klaus Intézet működését évi 10 millió cseh koronával, illetve Prága Hanspaulka villanegyedében egy ingatlan bérleti díjának kifizetésével támogatja Kellner. A volt köztársasági elnök a fia által alapított Trikolóra párt külpolitikai szakértője. Ifjabb Klaus szerint a „nemzeti konzervatív értékeket védő szubjektum” cseh pénzt használ fel kampányához. A pártelnök szerint több politikai párt is létezik Csehországban, amelyeket külföldről pénzelnek. „Mi nem fogadunk el külföldről egyetlen koronát sem,” nyilatkozta a Lidové noviny napilapnak 2019 nyarán. A Trikolóra elnöke Kellner cégbirodalmát csehnek tartja. Az etnicista, szélsőjobboldali párt hivatalos alakuló ünnepségén egyébként beszédet mondott Schmidt Mária fideszes oligarcha, ideológus is az AfD kelet-európai képviselője és a brexit-párti Nigel Farage előtt. Utoljára Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözlő levelét olvasták fel.

Kellner vállalatbirodalma kiépítésében a kezdetektől fogva a keleti típusú, autoriter berendezkedésű országokban mozog otthonosan. Oroszország, Kazahsztán, Kína, Magyarország, hogy csak a jelentősebb célországait említsük meg. Bevételeinek felét a kínai piac biztosítja. A CME médiacsoport teljes portfóliója megszerzésében a Budapesten székelő, „Putyin bankjának” is nevezett Nemzetközi Beruházási Bank segítette. Csehországban az illiberális blokk két doyenje, Zeman és Klaus biztosítja Kellner számára a politikai támogatást. Nyugat-európai próbálkozásai nem jelentősek. 

 

 

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.